Ferenc pápa: hidak építésére lenne szükség, nem falakra

Fotó: MTI/AP/L'Osservatore Romano / -------------------

-


Manapság – sokkal inkább, mint valaha bármikor - az európaiaknak az Európai Unió alapító atyáihoz hasonlóan hidakat kellene építeniük és le kellene bontaniuk a falakat - fogalmazott pénteken Ferenc pápa a Károly-díj átvétele alkalmából mondott beszédében a Vatikánban. A katolikus egyházfőnek a nemzetközi elismerést az emberséges, egységes és erős Európa melletti kiállásáért ítélték oda.


Mi történt veled, humanizmus Európája, az emberi jogok, demokrácia és szabadság bajnoka? Mi történt veled, Európa, költők, filozófusok, művészek, zenészek és tudósok otthona? Mi történt veled, Európa, nemzetek és népek anyja, nagyszerű nők és férfiak szülője, akik életüket ajánlották, sőt feláldozták testvéreik méltóságáért?

– kezdte beszédét a 79 éves argentin származású pápa.


Az egyházfő megjegyezte, bár a kontinens elcsigázott, "továbbra is tele van energiaforrásokkal és lehetőségekkel". Európát egyre inkább árkok szabdalják, és kevésbé tűnik nyitottnak új társadalmi folyamatokkal szemben, amelyek képesek lennének minden egyént és csoportot bevonni a jelenlegi problémák új és termékeny megoldásának keresésébe - fejtette ki Ferenc pápa.

Ferenc pápa úgy vélte: az európai egység egyre halványul, és azok, akik kerítések emelését tervezik, elárulják a modern Európa alapítóinak álmait. "A béke hőseinek és a jövő prófétáinak, vagyis az alapító atyáknak a tervei ma sem számítanak idejétmúltnak" - jegyezte meg Ferenc pápa.

Elie Wiesel, holokauszttúlélő és Nobel-békedíjas író szavaival élve az egyházfő úgy vélte, Európának "emlékezet-átömlesztésre" van szüksége, hogy megszabadítsa magát a "gyors és egyszerű, rövidtávú politikai hasznok" jelentette kísértéstől.

Az egyházfő a kitüntetés átvételének alkalmából audiencián fogadta Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét, Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, Martin Schulzot, az Európai Parlament elnökét és Angela Merkel német kancellárt.

Schulz a pápát megszólító beszédében azt mondta, a menekültválság "Európa meghatározó kihívását" jelenti.

Juncker emlékeztetett, hogy az egyházfő, aki korábban számtalanszor felszólalt a menekültek ellátásának javításáért, tizenkét szíriai menekülttel tért vissza a Vatikánba a görögországi Leszboszon tett látogatásáról. "Bátorsággal tölti meg a szívünket, amikor azt látjuk, hogy a Vatikán lakosságához képest arányaiban több menekültet fogadsz be, mint bármelyik EU-tagállam" - mondta a pápának az Európai Bizottság vezetője.

Donald Tusk az egyházfőt köszöntve úgy fogalmazott: "Ön a remény pápája mindannyiunk számára".

A Nagy Károly frank császárról (747-814) elnevezett nemzetközi díjat 1949-ben alapította Kurt Pfeiffer utazó, filozófus és kereskedő, és 1950 óta ítélik oda minden évben annak, aki az európai gondolat és egység érdekében kiemelkedőt cselekedett. A kitüntetéssel az európai változások előmozdításában, a tartós európai békerendszer megteremtésében és az emberi jogok megvalósításában szerzett érdemeket ismerik el. Az első kitüntetett gróf Richard Coudenhove-Kalergi, a Nemzetközi Páneurópai Unió alapító elnöke volt.