Felzárkózhatnak a megújulók: egymás után jönnek a házi akkuk

-

A legújabb fejlesztések alapján realitás lehet a Tesla - és a Samsung, vagy a Mercedes - által sugallt világkép, vagyis kézzelfogható közelségbe került a megújuló energia tárolása. Hogy gazdaságosan is megoldható-e, az más kérdés, de ugyanennyire kérdéses, hogy megéri-e, bármilyen szempontból, atomrerőművet építeni.


Lefutottnak tűnik a paksi erőmű beruházásáról folytatott vita, ugyanakkor Brüsszel várhatóan csak ősszel hoz majd döntést arról, hogy tiltott, közvetlen állami támogatásnak minősül-e a 12.5 milliárd eurós beruházás 2.5 milliárd eurós magyar önrésze. Ez, bár nem túl nagy valószínűséggel, de hátráltathatja az építkezést. Eközben azonban a két új paksi blokk építésének engedélyeztetése már elkezdődött, és az eredeti tervekhez képest kis csúszással, ősszel kerül sor a környezetvédelmi hatástanulmány nemzetközi szakaszban történő ismertetésére. Az új blokkokat a tervek szerint 2018-ban kezdik építeni, és 2025–2026-ban indulnak – ekkor kell elkezdeni törleszteni a beruházáshoz felvett orosz hitelt is. A hulladéklerakó pedig várhatóan a Mecsekbe kerül és ha minden ha minden feltétel adott, akkor körülbelül 2065-ben érkezhet oda az első szállítmány.

Az atomerőmű ellen ellenzői két irányból érvelnek: az egyik pénzügyi – vagyis megtérül-e valaha a beruházásba plusz az üzemeltetésbe ölt pénz -, a másik környezetvédelmi és biztonsági jellegű aggály. Pártolói szerint fognak akkorát emelkedni a villamosenergia árak, hogy megéri felépíteni az új blokkokat, és lesz akkora igény az energiára, hogy enélkül Magyarország ellátása kerülhet veszélybe.

Ami a nemzetközi trendeket illeti, jelenleg az Európai Unióban csak Franciaországban, Finnországban és Szlovákiában épülnek atomerőművek, mindháromnál közös, hogy a befejezés csúszik, és az eredetileg tervezettnél jóval többe kerülnek. Ahogy az alábbi térképen is látszik, az európai országok 31 reaktor építését tervezik még a következő 15 évben, ami a világban tervezett összesen 490-nek mindössze 6 százaléka.



Az EU jelenleg a megújulók arányának növelésére, az energiahatékonyságra a károsanyag-kibocsátás visszafogására koncentrálna, bár a határidők elég elnagyoltak, a megkezdett beruházások pedig lelassultak. Európában folynak a legnagyobb kísérletek is a jövő nukleáris energiatermelése, a fúziós erőművek felé.

Ami a megújulókat illeti, az elfogadott megállapodások szerint 2020-ig 20%-ra, 2030-ig pedig 27 százalékra kell növelni ezek arányát az energiatermelésben.


Tesla-féle jövőkép

A megújulók térnyerését felgyorsíthatja, ha érdemben megoldódik az így termelt energia tárolása. A Tesla úgy tervezi, hogy már a nyáron megkezdi a háztartásokban használható, a napelemek által termelt elektromos áramot tárolni képes 7 és 10 kWh-s akkumulátorok szállítását – egyelőre az Egyesült Államokban, 3500 és 3000 dollárért.

Hasonló eszközt mutatott be júniusban a Samsung SDI, és a Mercedes is – ezeknek az ára, bár állítólag heteken belül rendelhetők lesznek, még nem ismert.

A kérdés, hogy átrendezik-e majd az új energiatárolók a piacot, és ha igen, akkor mikor. Addig pedig kifizetődnek, kifizetődhetnek-e az atomerőművek – azért ezek, mert a hagyományos hőerőművek építését a károsanyag-kibocsátás és a nyersanyagfüggőség miatt egyelőre sehol sem szorgalmazzák.