Félúton vagyunk a vas és acél országa felé

Fotó: MTI / Ujvári Sándor

-

Varga Mihály ismertette a kormány iparosítási tervét, amely leginkább ráerősít arra, ami a magyar gazdaságban zajlik.


A védelmi ipar is kiemelt szerepet kap a kormány újraiparosítási stratégiájában – erősítette meg Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, amikor bemutatta az Irinyi Jánosról elnevezett programot.

A vas és acél országává azért még nem válunk a következő években. Az ötvenes évek erőltetett iparosításának eredményeképpen az ipar arányát 50 százalék fölé tolták a bruttó nemzeti össztermékben (GDP), a jelenlegi terv szerint ezt a mostani 23,5 százalékról 30-ra kívánja emelni a kormány. Ez persze még mindig jóval magasabb a 16 százalékos uniós átlagnál – de Magyarország, elsősorban az elmúlt évtizedekben idetelepített összeszerelő üzemeknek és az azok köré alapított beszállítói hálózatnak köszönhetően, már az elmúlt években is komoly iparosodáson ment át.

Varga Mihály szerint ahhoz, hogy a tervet véghezvigyék, éves szinten 7 százalékos növekedésre van szükség az ipari termelésben. Ez az elmúlt két évben teljesült, amit elsősorban megint csak a legnagyobb autóipari beruházásoknak tudnak be (ezt emlegetik Mercedes-hatásként).

A kormány most mindenesetre azt igyekszik elérni, hogy ne csak az első számú exporttermelő autóipartól függjön a magyar gazdaság; így került szóba többek között a fegyvergyártás is. Varga ezeken kívül még öt kiemelten fejlesztő területet nevezett meg: a specializált gép- és járműgyártást, az egészségipart és -turizmust, az élelmiszeripart, a zöld gazdaságot, illetve az infokommunikációs ipart.

A nagyszabású koncepcióhoz külön pénzt azért nem rendelnek, a megvalósításhoz szükséges összegeket részben uniós, illetve állami forrásból biztosítja a kormány – mondta el Varga Mihály. Ami az uniós részt illeti, arról két éve döntött a kormány, hogy a 2020-ig rendelkezésre álló uniós pénzek 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítják, a tárcavezető is ezt tudta elismételni. (Más kérdés, hogy ez nem csak iparfejlesztést jelenthet, hanem tulajdonképpen bármit, ami – leegyszerűsítve – növelheti a GDP-t.)

Vannak azonban hazai források is, főleg olyan nagyberuházásoknak, amelyek méretüknél fogva sem kaphatnak EU-pénzeket. A nagyvállalati beruházási támogatás (nbt) tavaly 3 milliárd forint volt, idén azonban ennek az ötszörösét tervezi elkölteni a kormány a magyar cégekre.