Felmentették a volt nagykövetet és társait a moszkvai ingatlanügyben

Fotó: MTI Zrt. Fotószerkesztőség / SERGEI CHIRIKOV

-

A Fidesz egyik nagy elszámoltatási ügyében az első fokú bíróság előtt nem állt meg sem a hűtlen kezelés, sem az okirat-hamisítás vádja.


Felmentette a volt moszkvai nagykövetet és hat társát a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet eladása miatt indult büntetőügyben elsőfokú ítéletében a Budapest Környéki Törvényszék szerdán.

A Központi Nyomozó Főügyészség – a bíróságot ezek szerint nem meggyőző – vádirata szerint 2008-ban – vagyis még a Gyurcsány-kormány idején az elsőrendű vádlott, Székely Árpád akkori moszkvai nagykövet felettesei tudta nélkül írta alá az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló adásvételi szerződést. A többi vádlott erről tudva bűnpártoló módon próbálta őt fedezni, mentesíteni cselekménye büntetőjogi következményei alól. Az ingatlant a magyar állam 23,7 millió dollárért értékesítette, ám a vevő nem sokkal később több mint 100 millió dollárért adta tovább. A vádhatóság szerint az ügyletből az államnak így több mint 10 milliárd forint meg nem térült hátránya keletkezett.

Az ügyészség Székely Árpádot hűtlen kezeléssel, Horváthné Fekszi Márta volt külügyminisztériumi államtitkárt hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és az értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot, valamint a cég akkori két vezető beosztású és egy beosztott munkatársát bűnpártolással és magánokirat-hamisítással vádolta.



A vádlottak az eljárás során mindvégig tagadták bűnösségüket. Többször is arra hivatkoztak, hogy politikai alapon járnak el velük szemben. Szerintük a magyar és az orosz kormány közti nemzetközi egyezmények miatt nem volt más lehetőség az ingatlan eladására.

A védelem szóvá tette, hogy több tanú visszavonta a nyomozás során tett terhelő vallomását, mondván, azt csak azért tették, mert a nyomozás során féltek, hogy gyanúsítottá válnak. Mi több, az ügyészség által a nyomozás során felkért szakértők is visszavonták szakvéleményüket, amelyen a vád alapul. A szakértők a bíróságon magyarázatképpen annyit mondtak: nem voltak tisztában az ingatlan jogi helyzetével, az értékesítését korlátozó körülményekkel.

A bíróság által kirendelt szakértő már arra helyezte a hangsúlyt, hogy az ingatlan eladásakor annak vagyoni értéke a sajátos jogi konstrukció miatt nem állapítható meg, a piaci ár számonkérése pedig egy ilyen ügyletben mindenképpen irreális elvárás.

Az eljárás adatai szerint az orosz főváros szívében, a kormányzati negyedtől nem messze lévő ingatlannak csak a felépítményi része volt a magyar állam tulajdonában, a telek azonban orosz államé volt. Egy 1973-ban megkötött kétoldalú egyezmény értelmében az orosz kormány egyetértése nélkül nem lehetett eladni vagy átengedni másnak. Az orosz kormánynak vevőkijelölési joga volt, így a védelem szerint ebben az ügyben nincs is értelme piaci értékről beszélni.