Felejtsük el, hogy a nők hátrányban vannak a tudomány világában?

Fotó: AFP / PHILIPPE LOPEZ

-

Meghökkentőnek tűnő eredményt hozott egy amerikai felmérés, amelyet 371 egyetemen hat éven át végeztek: a nők manapság nagyon is jó esélyekkel indulnak neki a tudományos karriernek – jelentették ki a tanulmány készítői, akik maguk is meglepődtek azon, amire jutottak. Megállapításukat a szakmában sokan kétkedve fogadják, de ők azzal vágnak vissza, hogy tényleg a nemek egyenlőségért vívott harc eredményeit látjuk, a társadalmi klíma megváltozott.


A Cornell Intézet egyik részlege társigazgatóinak a Proceedings of the National Academy of Sciences című lapban publikált kutatása elsöpörni látszik minden előítéletet, amely arról szólt, hogy a nők nehezebben érvényesülnek a tudományos életben. Wendy M. Williams és Stephen J. Ceci szerint ugyanis éppen az derült ki, hogy az egyetemek tudományokkal (egészen pontosan: tudománnyal, technológiával, mérnökképzéssel és matematikával) foglalkozó osztályaira a nőknek kétszer akkora esélyük van bekerülni, mint az azonos képzettségű férfiaknak.

A felmérésben Amerika-szerte 371 intézmény 900 döntési helyzetben lévő munkatársát kérdezték ki. Arról, hogy fiktív jelentkezők közül melyiket vennék fel legszívesebben tanársegédnek biológia, mérnöki, közgazdasági és pszichológia tanszékekre. Csaknem minden esetben előrébb sorolták a jelentkező nőket, kivéve a közgazdászoknál, ahol azonos arányban vették volna fel a nőket és a férfiakat.

A kutatók azt találták, hogy a nőknél még az jelentett hátrányt, ha tudatták, hogy adott esetben szülési szabadságra mennének, sőt, a férfi felvételiztetők kétharmadának jobban tetszettek a hosszabb szülési távollétet választó nők, mint azok, akik azonnal visszamentek volna dolgozni szülés után. A munkaadó nők kevésbé méltányolták a hosszabb szülési szabadságra készülő jelölteket, viszont preferálták az elvált nőket a házas férfiakkal szemben. Tartozzanak bármely nemhez, a munkaadók inkább favorizálták a szingli nőket, mint a gyerekes férfiakat.



A Cornell kutatóinak nem ez az első tanulmánya, amely nem a szexizmust tartja felelősnek azért, hogy az egyetemi tudományos világban a legtöbb szakterületen csak mintegy 20 százalékos a nők aránya. Egy korábbi, a Psychological Science in the Public Interestben publikált kutatás azt mutatta ki, hogy a karrierjük közepén tartó nők inkább kapnak állásajánlatokat, mint a férfiak, fizetésük és munkájukkal való elégedettségük is nagyjából egyforma. A tanulmány a nők kis arányát a tudósok közt azzal magyarázza, hogy sem a középiskolában, sem az egyetemen nem választanak természettudományos fakultációt, illetve intenzív matematikai képzést.

Williams és Ceci mostani tanulmányukban még egy szempontra hívják fel a figyelmet. Szerintük azért sem törekszik tudományos pályára elég nő, mert a közhiedelem szerint ott nem látják szívesen őket. Ez nem igaz, de ha ezt érzik, az tovább erősíti félelmeiket, ami miatt aztán ezen a pályán ugyanúgy alulreprezentáltak maradnak a nők, mint eddig – hangsúlyozzák Williamsék.

Megállapításaikban azonban több szakmabeli is kételkedik. A Washington Postnak nyilatkozó Joan C. Williams, a University of California’s Hastings College of Law professzora kutatásaiban eddig is azt tapasztalta, hogy a munkahelyi felvételnél igenis van nőellenesség, és a Cormell-féle tanulmány súlyosan téved, amikor azt a végkövetkeztetést vonja le, hogy a tudomány ma már tárt karokkal várja a nőket. Szerinte eltüntethette a nemi előítéleteket, hogy a cornelles kutatásban kivételesen jól képzett nőkről kellett véleményt mondaniuk a munkaadóknak. Egy 2012-es hasonló felmérésben, amelyben átlagosan képzett nőkről volt szó jelentkezőként, a felvételiztetők sokkal szívesebben voksoltak a férfi aspiránsok mellett, akinek nagyobb fizetést adtak volna és mentorok mellé is beajánlották volna őket.



„Azt hiszem, túl korai még azt mondani, hogy oké, megoldottuk a problémát” – idéz a Washington Post egy másik genderkutatót, Virginia Valiant.

Wendy Williams viszont azzal reagált a kritikákra, hogy ők sem jelentették ki, hogy megszűnt a nők diszkriminációja. Azt viszont igen, hogy az adatok valódi változásról tanúskodnak a társadalomban. Az emberek elkezdtek gendertudatosan gondolkodni, és tudatosan vagy öntudatlanul megtanulták értékeik alapján megítélni a tudományos munkára jelentkező nőket.