Feketéző pékek buktak meg a NAV-nál

Fotó: Philippe Roy / Philippe Roy

-

Majd ötezer név szerepel a NAV feketén foglalkoztatókat tartalmazó listáján. Csalni alacsony szja mellett is megéri, a bérteher hatalmas.


Júliusban 4823 név szerepelt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztató adózóinak listáján, amelyet minap hozott nyilvánosságra a hatóság. Ennél valamivel szűkebb azok köre, akik lebuktak fekete foglalkoztatás miatt, mivel egy cég akár többször is felkerülhet a listára – ha többször is elkapták a revizorok.

A lebukott cégek lajstromán feltűnően sok pékség szerepel, de nem panaszkodhatnak az építőipari, szállítmányozó cégek sem. A pékek túltengése talán annak is köszönhető, hogy a NAV ellenőrzési irányelveiben korábban már szerepeltek a sütőipari cégek – a hatóság direkt vizsgálat mellett amolyan szektorkutató ellenőrzéseket is tart, itt felderítik az adott területet, érdemes-e célzottan vizsgálni a cégeket. 2014-ben külön figyelmet szenteltek a pékeknek.

Az építőipar mellett ugyanakkor a kereskedelem azért lehet felülreprezentált, mert ezek a szektorok híresen fertőzöttek, az átlagnál jelentősebb a feketén foglalkoztatottak aránya. A listán nemcsak cégek, hanem magánszemélyek is szerepelhetnek, hiszen akár egy egyéni vállalkozónak is lehet alkalmazottja, segítője, akit nem biztos, hogy be is jelent.


A lebukás akár a haszon többszörösét is elviheti


Annyi bizonyos: 4800-nál sokkal több cég trükközik a bérekkel, s foglalkoztat feketén vagy szürkén alkalmazottat. Utóbbi esetben jellemzően a minimálbérig bejelenti az alkalmazottat, az a fölötti bért azonban zsebbe adja. Az ügyeskedés nem véletlen. A rendkívül magas bérterhek miatt – a nagyon alacsony szja mellett a munkavállalót 17,5 százalék járulékfizetés, a munkaadót pedig 27 százalék szociális hozzájárulási adó fizetése terheli – hosszú évek óta stabilan megéri részben vagy egészben feketén foglalkoztatni az embereket.

Az átlagbért nézve – ez bruttó 250 ezer forint havonta – ugyanis havonta hozzávetőleg 150 ezer forint megy el adóra és járulékra. Vagyis a teljes bérteher 317,5 ezer forint, a nettó bér pedig 167 ezer. Évente tehát majd kétmillió forintot kell fizetni egyetlen átlagbért kapó alkalmazott adójára, majdnem annyit, mint magára a nettó bérre. Egy ötfős cégnél ez már évi tízmillió forint. Ennyiért már nagyon sok munkáltató hajlandó kockáztatni, s legalább részben elsunnyogja az adófizetést úgy, hogy a be nem fizetett adó egy részét odaadja a munkavállalónak, őt is érdekeltté téve a csalásban.

A lebukás ugyanakkor elég költséges. A be nem fizetett adót késedelmi kamattal együtt kell megfizetni, amelyhez hozzáadódik egy akár hasonló összegű adóbírság is. S ha mindezt több évre visszamenőleg követeli az adóhatóság – mert szerinte a fekete foglalkoztatást rutinból űzi a cég –, az akár a vállalkozás végét is jelentheti.