Feketeöves mérnök próbálja csitítani a lázongó tanárokat

Fotó: MTI / Kovács Attila

-

Czunyiné nem tudta normális működésre bírni a Kliket, pattanásig feszültek az idegek a közoktatásban, aminek politikai következményei is lehetnek. Ezért most jöhet a nagy tárgyaló, Palkovics László, akinek már sikerült leszerelni egy tiltakozási hullámot a felsőoktatásban. A tapasztalatok alapján lesznek engedmények, de a lényeg nem változik majd. A cél az, hogy ne jöhessen létre egy Fidesz-ellenes egységfront.


Szokatlan lendülettel kezdte első munkanapját új pozíciójában Palkovics László eddigi felsőoktatási államtitkár, aki mostantól a közoktatás irányításáért is felelős. Elődjét, Czunyiné Bertalan Juditot szombaton menesztette Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Palkovics pedig már hétfőn azt nyilatkozta, hogy sürgős lépésekre van szükség a közoktatásban, például gyorsan át kell tekinteni a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) működését, „hogy az iskolákban helyreálljon a rend”.

A korábban Komárom-Esztergom megyei kormánymegbízottként tevékenykedő Czunyiné kinevezése 2014-ben meglepetés volt, és bennfentes információk szerint nem csak a közvélemény számára: állítólag négy nappal a kinevezése előtt még ő sem tudta, hogy köznevelési államtitkár lesz. Az elmúlt több mint másfél évben viszonylag keveset szerepelt, néha kifejezetten eldugták a nyilvánosság elől. Az lett volna a feladta, hogy levezényelje a túlbürokratizált Klik átszervezését, de a jelek szerint nem járt sikerrel, hiszen például most is megesik, hogy a fenntartó elfelejti kifizetni egy iskola gázszámláit.

Az elégedetlenség idén év elejére elért egy kritikus szintet, és a miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestületének nyílt levelével megindult a panaszok, petíciók és tüntetések sorozata. Ez politikai értelemben azért veszélyes Orbán Viktorék számára, mert – mint a kormány hatalomtechnikai gondolkodását közelről ismerő fideszes forrásaink mondták – a közoktatás ügye mögött létrejöhet egy Fidesz-ellenes egységfront: összekapcsolódhatnak a rendszer kritikusai (az elégedetlen tanárok és szülők) és ellenségei (szakszervezetek és ellenzéki pártok). Ez az a helyzet, amit a kormánypártok a korábbi tapasztalatok szerint mindenképp el akarnak kerülni.


Czunyiné gyerekkel beszél


Ennek érdekében a kormányfő és a miniszter egy olyan embert vet be, aki már bizonyított hasonló helyzetben. Palkovics az egyetlen ember a kormány kulcspozícióiban, aki a politikán kívülről érkezett a kormányzatba: a Műegyetem Gépjárművek és Járműgyártás Tanszékét vezette, illetve a fékrendszereket gyártó német Knorr-Bremse magyar leányvállalatának fejlesztési igazgatójaként dolgozott. Kormányoldalon sokra tartják a fellépését, kommunikációs képességeit és azt is, hogy az életrajza alapján mindennek lehet nevezni, csak pártkádernek nem.

A civilben kétdanos, vagyis fekete öves karatés államtitkár imázsához hozzá is tartozik a gyakorlatias mérnök szerepe, aki részletekbe menően tárgyal, viszont nem szereti – ahogy ő mondja – a „felesleges indulatkeltést”. Jellemző jelenet volt, amikor tavaly áprilisban, az egyes szakok tervezett megszüntetése miatt tüntető ELTE-s diákokkal nem állt szóba, elment viszont a Műegyetem fórumára, és hagyta magát meggyőzni, hogy megmaradjon az ipari formatervező szak (megszűnésre ítéltetett viszont az ELTE-nek fontos társadalmi tanulmányok alapszak).

Palkovics módszere szerint tárgyalni kell az elégedetlen szereplőkkel, és egyes részletkérdésekben lehet is engedményeket tenni, de a lényeget illetően nem. Ez pont elég arra, hogy ne alakuljon ki a fent említett egységfront a kormánnyal szemben. A Felsőoktatási Kerekasztal mellett például születtek engedmények a szakok ügyében, megállapodtak béremelésről és egyes intézmények lehetőséget kaptak az önállósodásra. Az egyetemi autonómia ügyében viszont nem engedtek, továbbra is kancellárok, illetve konzisztóriumnak nevezett testületek felügyelik az intézmények gazdálkodását.



„Olyan felsőoktatási rendszert szeretnénk létrehozni, ahol a rendelkezésre álló állami forrásokat a nemzetközi versenyben is bizonyítottan erős területekre lehet koncentrálni” – mondta Palkovics még tavaly novemberben a parlamentben. A minőség fontosságán túl ez azt is jelenti, hogy nem lesz a szektorban sokkal több pénz, és ami van, azt is oda irányítják, ahol értelmét látják, más területeken tehát meg kell húzni a nadrágszíjat. Ennek ellenére a tiltakozások elhaltak, ma már nem a felsőoktatás a legfontosabb politikai kérdés.

Most válhatóan valami hasonlóval próbálkozik a kormány a közoktatásban is: összehívták a Köznevelési Kerekasztalt, és alsóbb szinteken is tartottak panasznapokat. Első, már oktatási államtitkárként, a Mandinernek adott interjújában pedig Palkovics meglengette a lehetőségét annak is, hogy engednek néhány sarkalatos kérdésben. Például nem zárta ki a pedagógusok által szinte kivétel nélkül gyűlölt Klik megszüntetését sem. „Bizonyos alkatrészek nem működnek jól, de most vagyunk a garanciális javításnál” – használt mérnöki hasonlatot az államtitkár.

Bár Palkovics szerint is több forrásra lenne szükség a közoktatásban, pénzt egyelőre nem ígért. Engedékenynek mutatkozott viszont abban, hogy szerinte is túl sok az adminisztráció, illetve a tananyag, és gondolkodni kellene azon is, hogy nagyobb mozgásteret adjanak a tanároknak. „Önmagában az, hogy minősítési rendszert működtetünk, nem ördögtől való” – mondta egy másik, neuralgikus pontra utalva, de elismerte: „elképzelhető”, hogy túl hirtelen jelent meg egy olyan konzervatív közegben, mint az oktatás.