Feketék és fehérek Amerikája

Fotó: AFP / LAURA BUCKMAN

-

A rendőri brutalitások, majd a rendőrgyilkosságok élesebbé tették a fehérek és a feketék közötti ellentéteket, de elsősorban az állammal szembeni bizalom ingott meg ismételten az afroamerikaiak szemében.


Olaj a tűzre

A közvéleményen végig söpörtek azok a hírek, amikor Minnesotába, és Louisianában lőttek agyon fehér rendőrök feketéket. Az áldozatokról tudni vélték, hogy volt náluk fegyver – ám egyikük sem szegezett fegyvert a rendőrökre. Az áldozatokkal több lövéssel végeztek, ráadásul a lövöldözésekről a szemtanúk felvételeket tudtak készíteni.

A Louisiana állambeli Baton Rouge-ban egy földön fekvő fekete férfit öltek meg több lövéssel írta a Daily Mail. A rendőrök azt állítják, hogy bejelentésre érkeztek a helyszínre. A telefonáló szerint egy férfi fegyverrel a kezében fenyegetőzött egy bolt előtt. A bolt tulajdonosa viszont csak a rendőrökkel folytatott hangoskodásra lett figyelmes. Az esetről több felvétel is készült.



A közvéleményt azonban újabb eset kavarta fel. Élőben, a Facebook Live-videón keresztül lehetett látni, hogy egy fekete férfi véresen ül egy kocsiban, miután a rendőrök többször is rálőttek. A 32 éves Philando Castile belehalt sérüléseibe – számolt be a CBS Minesota. A felvételt a mellette ülő barátnője készítette, a kocsiban a nő a kislánya is ott volt.



Emlékezés és bosszú

Több amerikai nagyvárosban is tüntetés indult el a rendőri erőszak ellen: utcára vonultak a minnesotai St. Paulban, Chicagóban, New Yorkban, Washington DC-ben, a louisianai Baton Rouge-ban, az oregoni Portlandban. A rendőri erőszakra emlékezve vonultak fel békésen Dallasban is, ahol az egyik legbrutálisabb támadás érte a rendőröket: szeptember 11-e óta nem halt meg egyszerre ennyi rendőr szolgálatteljesítés közben.

A dallasi rendőrség letartóztatott 3 orvlövészt, akiket a békés tüntetésen lelőtt rendőrök meggyilkolásával gyanúsítanak. A negyedik társukat, aki egy garázsnál elbarikádozta magát - mint arról később a hatóság beszámolt a tárgyalások megfeneklése után beküldött rendőrségi bombakereső és megsemmisítő robot ölte meg.

David Brown, dallasi rendőrfőnök a támadást követően kijelentette: összehangolt, megtervezett támadást indítottak a rendőrök ellen, hiszen az elkövetők kedvező pozícióból, mesterlövész-puskákkal várták az alkalmat, hogy a rendőrökre lőhessenek. Mint mondta: az elkövetők összedolgoztak, megfelelően választották ki a magasságot és háromszög alakban foglalták el a helyüket a tiltakozó menet útvonalán".


Vadásztak a rendőrökre


Tüntetések és gyújtogatások törtek ki Milwaukeeban, miután egy rendőri igazoltatás közben lelőttek egy elmenekülő fekete férfit – írja a BBC. A rendőrök egy közlekedési lámpánál állítottak meg egy autót, és igazoltatni akarták a benne ülőket. A két fiatal elszaladt, az egyiküknél fegyver volt, őt lelőtték. A rendőrség szerint a lelőtt férfi büntetett előéletű volt, ráadásul a fegyvere meg volt töltve és ki is volt biztosítva.

A tüntetések nem sokkal a rendőri intézkedés után alakultak ki, ami először békésnek indult, majd a rendőrök kocsiját kezdték el megdobálni, egy rendőr meg is sérült. A kivonuló rohamrendőrökkel folytatott összecsapások után már más városrészekre is áterjedtek az utcai zavargások, ahol gyújtogatások voltak, sőt több felvétel is készült arról, hogy lövöldöztek a tömegben. A zavargások miatt a wisconsini kormányzó elrendelte a Nemzeti Gárda bevetését.


Kegyetlen statisztika

Idén a fegyvertelen afroamerikai áldozatok száma egyelőre a 647-et éri el, egy tavalyi összesítés alapján pedig 1152 embert halt meg az Egyesült Államokban különböző rendőrségi akciókban. Az áldozatok 30 százaléka volt afroamerikai miközben az USA lakosságának 13 százaléka fekete. Az incidensek 97 százalékában nem emeltek vádat rendőrök ellen.

2015-ben a fiatal fekete férfiak kilencszer nagyobb valószínűséggel lehettek rendőri túlkapás áldozatai, mint más amerikai állampolgárok írta a Guardian. Az Egyesült Államokban a 15 és 34 év közötti feketék a lakosság 2 százalékát alkotják. Mégis, a rendőri túlkapások áldozatainak 15 százaléka ebből a korosztályból kerül ki.

A rendőri túlkapások ellen már több közismert afroamerikai is felemelte már a hangját, és több kezdeményezés is kialakult annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a feketék-fehérek közti konfliktusokra. Egyik az a videókampány volt, ami a visszás körülmények között lelőtt 23 feketéről szólt. A kampányban többek között részt vett Beyoncé, Rihanna vagy Chris Rock mellet még Bono, vagy Adam Levine énekes is.



Az USA egyik legnagyobb sportolója, Michael Jordan eddig még nem nyilvánult meg közéleti témákban – sőt a feketék elleni rendőri túlkapások és a dallasi merényletek után még napokig nem foglalt állást a témában.

Később azonban Jordan egy közleményt adott ki, amelyben megjegyzi, hogy büszke amerikaiként – aki értelmetlen erőszak következtében veszítette el apját –, mélyen felkavarják azok a halálesetek, amikor hatóságok tagjai ölnek meg feketéket, ahogy feldühíti az is, hogy gyáván, gyűlölettől vezérelve gyilkolnak rendőröket az országban.

Jordan ezért a rendőrfőnökök nemzetközi egyesülete által létrehozott alapítványt és a Nemzeti Társaság a Színes Bőrű Emberek Előrejutásáért (NAACP) szervezetet 1-1 millió dollárral támogatja, mivel ezek a kezdeményezések a feketék és rendőrök közti kapcsolat javítását tűzték ki célul.


Néhány kirívó rendőri túlkapás áldozata

Walter Scott: az 50 éves, fegyvertelen férfi egy közúti ellenőrzés közben elfutott, hátulról lelőtte egy rendőr,

Laquan McDonald: a 17 éves fiú késsel a kezében futott a rendőrök elől, 16 lövéssel lelőtték,

Michael Brown: a 18 éves férfi dulakodott a rendőrrel: hétszer lőttek rá, bár a szemtanúk szerint meg akarta adni magát,

Eric Garner: a 43 éves férfit a rendőr fojtó mozdulattal a földre szorította: az asztmás, túlsúlyos Garner hiába könyörgött, hogy nem kap levegőt, a helyszínen meghalt.


Fekete ellenállás

Amerikában a Black Lives Matter civil mozgalmat a feketék elleni rendőri erőszak hívta életre, aminek Nagy-Britanniában is vannak csoportjai, és főküldetésüknek tarják, hogy felhívják a fekete civilek elleni túlkapásokra. A Black Voters Matter pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a feketékre mint megnyerendő választókra tekintsen a politika, és ne pedig mint problémára.


2014-re ismét aktív lett az Új Fekete Párducok, emellett különböző fegyverklubok alakultak, ilyen a Fekete Felszabadítási Párt, a Huey P. Newton Fegyverklub vagy az Afrikai Amerikai Védelmi Liga. Dallas – amerikai sajtójelentések szerint – a felfegyverzett fekete szervezetek központja lett.

Az afroamerikai radikalizmus azonban nem összeegyezhetetlen a feketék számára a Martin Luther King hirdette erőszakmentes ellenállással. A feketék polgárjogi identitásának egyaránt része a Fekete Párducok mozgalma, mint King szavai.

Az Új Fekete Párducok Párt védelmi miniszteri pozícióját (!) betöltő Babu Omowale egy rádiónyilatkozatában azt mondta, hogy az USA délkeleti államaiból – Louisiana, Mississippi, Dél-Karolina, Alabama, Georgia – kell létrehozni a feketék új országát.


Omowale szerint ha a feketék elkezdenek betelepülni, akkor nagy valószínűséggel a fehérek el fogják hagyni az egyébként is feketék által sűrűn lakott államokat. Először a feketéknek a saját kezükbe kell venniük a visszafoglalt területeken a gazdaságot, a politikát és az oktatást – így a különálló fekete államokból létrejöhet az egységes fekete állam.


USA térkép fekete százalék

Feketék aránya az USA-ban


A párt vezetője azt mondta, tudják, hogy nincs arra mód, hogy teljesen kiszakadjanak az Egyesült Államokból: első lépésben gazdaságilag akarnak függetlenedni, hogy később bevezethessék a feketék dollárját. Az iskolákban a feketék történelmét akarják taníttatni, hogy az emberek megismerhessék az igazságot az afroamerikaiakról.