Fejünk fölött csaptak össze a világhatalmak, de jól jöhetünk ki belőle

Fotó: ANADOLU AGENCY / Pool/Kremlin Press Office

-

A hihetetlenül alacsony olajár megoldást hozhat az európai menekültáradatra is. Mindössze egy csővezeték sorsa a kérdés, ám ezt a magyar gazdaság is megérzi. Pedig enélkül is bőven van mire reagálnunk, az amerikai kamatoktól kezdve az ukrán csődön keresztül a boltokat elárasztó Star Wars mütyürökig. És a héten még az is kiderült, ki miatt tiltották ki az adóhivatali vezetőket az Egyesült Államokból.


Oroszország a szíriai elnök távozásáról tárgyal, holott még egy-két héttel ezelőtt is kizárta, hogy tolerálna egy olyan forgatókönyvet, amelyben az egyik legfontosabb közel-keleti szövetségesének, Bassár el-Aszadnak vesztesként kellene elkullognia. Mi történt közben? Újabb 10 dollárral esett az olaj ára, és a hordónkénti 30 dollár körüli érték állítólag már kritikus szint a jelentős mértékben az energiaexporttól függő orosz gazdaság számára.


Íme a decemberi zuhanás, holott ez csak 50 dollár alatti árfolyamról indult. Forrás: Nasdaq


Tavaly nyáron még 100 dollárnál is többet kértek el egy hordóért. Forrás: Nasdaq


Ha igaz az, hogy az Egyesült Államok valójában a mesterségesen alacsonyan tartott olajárral fojtogatja Oroszországot, akkor immár lehet, hogy tényleg a végkifejlet felé közeledünk. Ez pedig eldöntheti annak a csővezetéknek a sorsát is, amelyért versengenek egymással a világhatalmak: orosz érdekből Irán felől érkezik-e olaj Európába, vagy amerikai érdekből Katarból indul a nyersanyag. Mindkettő áthaladna Szírián, így nem mindegy, hogy az kinek a fennhatósága alatt áll. Aszadén? Aszad ellenzékén? Vagy az Iszlám Államén?


Forrás: www.oil-price.net


A térség pacifikálása pedig nemcsak az olajárakat billentheti helyre, hanem az ott élők elvándorlási törekvéseit is. Addig pedig élvezhetjük az olcsó olaj előnyeit: kevés pénzből is sokat tankolhatunk, mérsékeltebbek a szállítási költségek és ez által számos termék.


Igaz, másik oldalon vesztenivalónk is van, hiszen az orosz és főként az ukrán gazdaság egyre csak szűkül. Nem enyhül az orosz embargó, Ukrajna már hivatalosan is bejelentette, hogy nem fizeti ki a tartozását Moszkvának, így a magyar cégek keleti piacvesztése egyelőre tartósnak tűnik.


A forint is játszmák részese

Az amerikai kormány ezúttal nem közvetlenül az Orbán-kormánynak szánta a fricskát, mégis kijutott a magyar kabinetnek is belőle, mert az amerikai kamatemelés éppen a legrosszabb pillanatban jött. Az, hogy az amerikai állampapírok kilenc év után először immár megint fizetnek egy apró kis kamatot a befektetőknek, a pénzembereket egyből arra késztette, hogy inkább azt vegyenek, mint például magyar forintot. Emiatt a mi devizánk is gyengülni kezdett, ami önmagában növeli az államadósságunk értékét.


Csakhogy éppen december 31-e az a dátum, amikor évről évre összesítik a magyar államadósságot, így az aznapi árfolyam döntő fontosságú abban, hogy a kormány állni tudja-e a szavát, és valóban csökken az állam tartozása. Ezt a gondot Varga Mihály pénzügyminiszter jelezte is a Reuters hírügynökségnek, és hogy, hogy nem, másnap máris jókorát erősödött a forint, azaz kevesebb lett az euróban kifejezett értéke. Vagyis valakik vásárlásba kezdtek.



Pilátus a credóban

Ahogy Magyarország és a magyar deviza úgy esik bele a geopolitikai játszmákba, mint Pilátus a credóba, úgy érezte magát a Századvég kutatócég vezetője, Heim Péter is. Legalábbis ezt közölte azután, hogy kiderült, ki, illetve mi miatt tiltott ki az Egyesült Államok tavaly néhány magyart, köztük az adóhivatal korábbi elnökét és Heim Pétert is.


Állítólag egy üzletember, Tábor Viktor közvetített volna az amerikai Bunge étolajgyártó cég és a Századvég között, hogy mérsékeljék a magyarországi áfát. A kutatócég lobbiereje eszerint 2 milliárd forintba került volna. Természetesen mindenki mindent tagad, az ügyészség pedig vádat emelt, és ettől nem lett világosabb a helyzet.


Ők a hét nyertesei

Andy Vajna megkapta az állami Exim Bank több mint 6 milliárd forintos hitelét a TV2 megvásárlásához, sőt a filmproducer-kaszinótulajdonos-kormánybiztos állítása szerint egy egész konzorcium állt az ügylet mögé. Holott a kiszemelt tévécsatorna tulajdonosi háttere a mai napig zavaros, hiszen Simicska Lajos üzlettársa is dokumentumokat lobogtatva jelentkezett be a cégcsoport egyes tagjaira.


Habony Árpád; Havasi Bertalan; Vajna, Andrew G.


Szerencsések azok az üzletemberek is, akik éppen most készülnek lakásépítésre. A kormány ugyanis döntött az áfakulcs radikális csökkentéséről, ami jókora hasznot hoz a befektetőknek. Néhány százalék állítólag a lakások vásárlóinak is marad a 22 százalékpontos adómérséklésből, ám a nagyját a beruházók viszik el. Azt még nem tudni, kik lesznek ők, de a Market Építő részéről már azután jelezték, hogy beszállnának a lakásépítésbe, amikor Orbán Viktor kedvenc focicsapatának tulajdonosa, Garancsi István megvásárolta az építőipari céget.

Pornócézárunk, Gattyán György pedig egyenesen megduplázta azt az összeget, amit veszít az állam a lakásáfa elengedésén, hiszen egymaga 21,5 milliárd forintot söpörhet be az adóhivataltól. Az Európai Bíróság ugyanis úgy ítélte meg, hogy a NAV jogtalanul vette el tőle ezt a pénzt.


A legnagyobb buli

A legtöbbet azonban a Disney filmstúdió kaszálta ezen a héten, hiszen a Star Wars újabb epizódjával minden idők legnagyobb bevételét érte el az első 24 órában. Az amerikai cég a mozijegyeken kívül további 5 milliárd dollárra számít azokból a mütyürökből és logókból, amelyekből mi, magyarok is jócskán vásárolunk, és ezáltal adózunk az erő oldalán.



A héten azt is megnéztük, hogy általában mire költi a legtöbb pénzét a magyar, és megszólaltattuk a tőzsde új elnökét, Nagy Mártont is, aki azt szeretné, ha a pénzünknek legalább egy részét eltőzsdéznénk. Szerinte ugyanis ez lehetne új tőkeforrás a hazai vállalatoknak, sőt akár kórházaknak.

Utánanéztünk az új építési szabályozásnak, valamint annak, hogy milyen nagy üzletre készül az Orbán-kormány. A hét vesztesei viszont kétségtelenül azok a kéményseprők, akiknek pedig így év vége felé éppen a legvidámabb jövőt kellene ígérniük.