Faludy rókáját és kolbászfesztiválos köpenyét is eladják

Forrás: Pintér Aukciósház

-

Csütörtökön kalapács alá kerülnek Faludy György személyes holmijai és egyes kéziratai. Eladnak a sétaesernyőjétől kezdve a könyvek szélén tett megjegyzésein át a kedvenc plüssállatáig mindent. De miért nem kerülnek ezek a tárgyak múzeumba?


Nagyszabású árverésre készül a fővárosi Pintér Galéria. Kilenc évvel a költő, író és műfordító halála után itt kerülnek kalapács alá Faludy György személyes holmijai, néhány jegyzete, levelei. Az aukción több mint száz tétel vár gazdára. Faludy György Kossuth-díja másfél millióról indul, a javításra szoruló szőnyegének – amelyet „Göncz Árpád is örömmel taposott” – kétszázezer a kikiáltási ára, de a költő kedvenc sakk-készletét, kifejezetten sétáláshoz használt esernyőjét és kávéscsészéit is eladják.



Találunk a tárgyak között különösen érdekes és értékes darabokat is. Ilyen Faludy egy ki nem adott erotikus verse (Panasz nemi szerveink ellen), illetve Pozsgay Imre Faludynak küldött baráti hangú levele, amelyben jó egészséget kíván a költőnek, hogy az „éhes olvasók ezreivel szemben törlessze adósságát”, egyszóval írjon még. De ott van az eladósorba került tárgyak között Faludy Bielek Józsefnek, a Fővárosi Tanács egykori elnökének címzett levele is, amelyben arra kéri a városvezetőt, hogy hosszú emigrációjából visszatérve kapjon egy olcsóbb lakbérű tanácsi lakást, mert hegyvidéki kertes lakhelyét még a kanadai nyugdíjából sem tudja fizetni, így ha nem történik valami az ügyében, kénytelen lesz ismét emigrálni.

Lapszéli megjegyzései, kitüntetései, kedvenc széke és nyakkendője mellett azért akad egy-két egyáltalán nem értékes tárgy is: egy kolbászfesztiválos kötényre (lásd a cikk második felében) és egy plüssrókára is lehet licitálni.


A költő és felesége, Faludy Fanni, illetve a róka.


Miért nem kerül múzeumba?

A Blikk már két évvel ezelőtt és idén májusban is foglalkozott a költő hátrahagyott értékeivel, mindkétszer megkongatta a vészharangot, miszerint utcára kerülhet a Faludy-hagyaték. Ez az állítás azonban erős túlzás.

Faludy György esetében a szó klasszikus értelemben ugyanis hagyatékról nem beszélhetünk – állítja E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója. Mivel a költő hányatott, nehéz sorsa, emigrációja – amely során számos országban élt – nem tette lehetővé, hogy életművét egyben tartsa, és személyes tárgyait megőrizze, így a megmaradt holmijait jóindulattal is csak hagyatékrésznek nevezhetjük. Ennek egy jelentős hányadáról Faludy még életében gondoskodott: könyvtárát az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) megvásárolta. Az OSZK-ban vannak egyébként Faludytól szintén megvásárolt kéziratok és levelezések is; Földesi Ferenc, a könyvtár munkatársa lapunknak elmondta, hogy összesen 64 dobozban tárolják a Faludytól származó dokumentumokat, amelyek szigorú felügyelet mellett kutathatók.

A 2006-ban elhunyt költő öröksége pedig pénzből és a szerzői jogokból állt. A szerzői jogdíjak az Alexandra Kiadóhoz kerültek, hátrahagyott pénze – nagyjából kilencmillió forint – pedig a családjára, leginkább az özvegyére, Faludy Fannira és az azóta elhunyt fiára, Andrew Faludyra szállt. Ezenkívül a PIM is őriz Faludytól származó és Faludyról szóló kéziratokat, könyveket, festményt, fotókat és egy hangfelvételt is.



Tény azonban, hogy a most aukcióra kerülő tárgyakból, levelekből egy emlékszobára való biztosan összejött volna, és az életmű kutathatósága érdekében Faludy egyes jegyzeteivel kapcsolatban felmerülhet, hogy azokat jobb lehetett volna egyben tartani egy erre alkalmas intézetben. Érdeklődésünkre Földesi Ferenc hozzátette, hogy az aukción az Országos Széchényi Könyvtár nem fog vásárolni, de öt darab tételt védésre felterjesztenek a Forster Központ bizottságához. Ez azt jelenti, hogy ezeket a kéziratokat, amennyiben megkapják a védettséget, az új tulajdonosnak be kell majd jelentenie a Forsterhez, elérhetővé kell tennie kutatás céljából, az országból pedig csak ideiglenesen viheti ki.

Hogy miért nem sikerült egy állandó Faludy-kiállítást megszervezni, annak nemcsak egy tetemes felhalmozott adósság, de a rossz menedzsment is oka. Faludy Fanni korábban azt nyilatkozta a Nol.hu-nak, hogy mivel a magyar állam nem mutatott érdeklődést a nála maradt hagyaték elhelyezése iránt, ezért kénytelen volt létrehozni a Faludy György Irodalmi és Művészeti Alapítványt, hogy önerőből megvalósíthassa az emlékszobát, galériát, múzeumot – pontosan nem világos, hogy mire lett volna kapacitás. Azonban az özvegy tervei 2008 óta parlagon hevernek, az emlékmúzeumnak nyoma sincs.

A Blikk az említett cikkekben azt írta, hogy a Ferencvárosi Önkormányzat akadályozta meg az emlékmúzeum megnyitását, mivel tartozások miatt a kiállításra szánt helyiséget ki kellett üríteni, vissza kellett adni az önkormányzatnak, ezzel pedig Faludy Fanni, vagyis az alapítvány „múzeumba ölt 12 millió forintja” is ablakon kidobott pénzzé vált.


Faludy a New York-i Püski-Corvin Magyar Könyvesház előtt.


Az önkormányzat a VS-nek megküldött levelében azonban árnyalta a képet. 2008-ban közérdekűnek minősítették a Faludy Alapítványt (amelynek megnevezett tevékenységeiről semmit sem találtunk a neten, a szervezetnek honlapja nincs, és már az e-mail címe sem működik), és az önkormányzat biztosított is neki egy helyiséget 2018. december 31-ig a IX. kerületi Ferenc téren, hogy ott az özvegy művészeti galériát működtessen. A helyiséghez pince is tartozott, az egészért a közös költséget kellett volna csak megfizetni. Faludy Fanni ugyanakkor a Blikknek korábban azt mondta, hogy a bérleti díjat és a rezsit is felszámolták neki, ami havonta 200 ezer forintnyi kiadást jelentett.

De az alapítvány egyáltalán nem fizetett havidíjat a helyiségért. Sőt, nem csak ezért az egyért nem: az özvegy kibérelt közvetlenül mellette egy másikat is, amiért már piaci alapú bérleti díjat számoltak fel, de az alapítvány azt sem fizette. Így 2010-re az alapítványnak többmilliós tartozása halmozódott fel az önkormányzat irányába, amely kénytelen volt mindkét helyiségre felmondani a bérleti szerződéseket, a tartozást pedig peres eljárás során behajtani.


Faludy György hagyatéka

A költő Farkasházy Tivadarral a békéscsabai Kolbászfesztiválon, egy most árverésre kínált kötényben


Értesülésünk szerint még ezek után sem volt veszve semmi, az idővel dobozokba csomagolt, kiürítésre váró tárgyak és kéziratok sorsa ugyanis ekkor még nem dőlt el végleg.

Egyrészt az önkormányzat hozzájárult a peren kívüli egyezséghez és a tartozás részletekben való kifizetéséhez, de a részletfizetési megállapodást végül nem írta alá az alapítvány. A tartozást továbbra sem törlesztették, amely így 2015-re tízmillióra duzzadt, ám ebbe nem számították bele Faludy Fanni az ingatlanokba fektetett állítólagos 12 millióját sem, mivel arról nem tudott számlát felmutatni – írja az önkormányzat.

Másrészt, ha a múzeumot valóban létre akarták volna hozni, akkor lett volna még egy lehetőség. Bár „a helyiséghasználat időtartama alatt soha nem jelent meg tevékenységként Faludy György emlékének ápolása”, az önkormányzatnál három évvel ezelőtt felajánlották az özvegynek, hogy kezdjenek tárgyalásokat a hagyatékmegőrzés lehetőségeiről: a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben szakszerű tárolást és térítésmentes szállítást is garantáltak.

Ez idáig Faludy Fanni nem élt ezzel a lehetőséggel.


Faludy György hagyatéka


A történtekkel kapcsolatban megkerestük az özvegyet is, aki viszont elfoglaltságaira hivatkozva nem tudott nyilatkozni. Úgy tudjuk viszont, hogy nem tett le az emlékmúzeumról, és a novemberi árverésből befolyó összeget az állandó kiállítás megvalósítására fordítaná. Ezt az elképzelést támaszthatja alá az is, hogy Földesi Ferenc szerint a szakmában konszenzus van arról, hogy az aukció meglehetősen túlárazott. Mindenesetre kérdés, hogy miként lehet egy ilyen tárlatot létrehozni, ha a hagyatékrész gyakorlatilag szétszóródik az árverésen.

Nem maradunk azonban Faludy-tárlat nélkül, mivel a nyáron a Petőfi Irodalmi Múzeum felvásárolt néhány tételt Faludy Fannitól, és az év végén egy kiállítás keretében be is mutatják az új szerzeményeket.


Kövesd a VS.hu kultúrarovatát a Facebookon!