Ezt tartsa észben, ha "titokzatos furgonos lopkodja a gyerekeket"

Fotó: AFP / JES AZNAR

-

Képtelenségnek tartja a transzplantációs klinika vezetője, hogy valakit találomra kiválasztva elraboljanak a belső szerveiért. Egy veseátültetéshez is legalább 30 ember munkája kell. Illegális szervkivételről egyébként a rendőrségnek sincsenek információi. A jó hír, hogy nemsokára már a legális tüdőtranszplantációhoz sem kell külföldre utazni.


2015. áprilisában eltűnt egy fiú Gyálról. Akkor az édesanyja kétségbeesve úgy nyilatkozott, hogy elrabolhatták fiát, hogy szexrabszolgát vagy szervdonort csináljanak belőle. Akkor még nem lehetett tudni, hogy baleset érte, a házuk szomszédságában lévő kútba fulladt.

Aztán májusban a Facebookon kezdett terjedni történet hol fekete, hol kék furgonokról, amelyek állítólag szabolcsi településeket járnak és szervdonornak lopkodják el velük a gyerekeket. Erre a rémhírre ráadásul egy szabolcsi megyei portál is ráerősített egy Emberi szervekkel kereskednek című cikkel. Ennek nyomán a rendőrségnek közleményt kellett kiadnia, melyben határozottan kijelenti, „hogy az illegális szervkereskedelemre utaló pletykák nem igazak, erre utaló bejelentés nem érkezett, ilyen jellegű megalapozott információ nem jutott a hatósághoz”.


Magyarországon nem jöhet szóba az illegális szervátültetés

– mondja ezekről a sztorikról a VS.hu-nek Máthé Zoltán, a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának igazgatója. Már egy veseátültetéshez legalább harminc ember összehangolt munkája kell. Csak a szervet adó donort hetekig vizsgálják, hogy megvan-e a megfelelő szöveti és vércsoporti egyezés a befogadóval. Így gyakorlatilag kizárható, hogy az emberrablók az utcákon cirkálva vadásszanak áldozataikra, magyarázza.

Ráadásul az átültetendő szerveket csak speciális körülmények között lehet eltávolítani, majd tárolásukhoz is speciális oldat kell. Az idő rendkívül fontos tényező, így – teszi hozzá Máthé Zoltán – kizárható, hogy a szervkereskedő előbb szerez egy vesét vagy egy májat, majd utána keres hozzá érdeklődőt.

A magyar büntető törvénykönyvben egyébként az emberi test tiltott felhasználása vonatkozik a szervkereskedelemre. Az elmúlt években mindössze egy ügy volt, ahol felmerült ennek lehetősége, három ismert embert, köztük Fásy Ádámot ítéltek el az ügyben, de az sem klasszikus szervkereskedelem volt: a nem jogerős ítélet szerint abortumokból kinyert őssejteket használtak fel.



Vese, nagy haszonnal

Ha az emberrablással egybekötött szervkereskedelem kizárható is, az önként a fekete piacon értékesített szervbiznisz valóban létező jelenség a világban. Három éve a New York Times számolt be arról, hogy a gazdasági válság miatt a korábbi szervkereskedői fellegváraknak tartott Brazília, Fülöp-szigetek, India és Kína mellett megjelentek az európai piacok is, ahol elsősorban görög, olasz, spanyol és szerb nélkülözők kínálják fel testrészeiket pár tízezer euró reményében. Az ENSZ becslése szerint a világon végrehajtott veseátültetéseinek 5-10 százalékához illegális szervkereskedelemből származott a vese.

A Medical Daily összesítése szerint az illegális szervvásárlók az Egyesült Államokban, Japánban, Izraelben vagy Nagy-Britanniában élnek és hajlandóak akár 200 ezer dollárt kifizetni azért a veséért, melynek eredeti tulajdonosa Indiában vagy Pakisztánban 5 ezer dollárt kapott.


Éveket kell várni

Ami pedig a teljesen legális operációkat illeti: a szervkivételt 1973 óta törvény szabályozza Magyarországon, a donor például nem kérhet pénzt a szervéért, 2013. júliusától pedig csatlakoztunk az Eurotransplanthoz, így gördülékenyebb lett a nemzetközi szervcsere.

Mintegy ezer-ezerkétszáz ember szerepel a vesevárólistán, százan-százötvenen pedig új májra várnak. Ezzel Magyarországon 2-3 év a várakozási idő, bár ez valamelyest rövidül, miután a veseátültetések tekintetében – követve a skandináv példát – a szakemberek arra törekednek, hogy minél magasabb legyen az élődonoros transzplantációk száma. Ez azért fontos, mert így előbb a beteg rokonságában-környezetében próbálnak megfelelő szervet találni, így növelve a donorok (és a szervek) számát.

Emellett várhatóan még idén megtörténhet az első magyar tüdőátültetés is, nem kell majd Bécsig menni a komplikált operációért.


Szervátültetések 2014-ben Magyarországon

  • Veseátültetések száma: 390 (elhunyt donorból 342, élő donorból 48)
  • Májátültetések száma:75
  • Kombinált vese- és hasnyálmirigy átültetések száma:14
  • Szívátültetések száma: 58
  • Tüdőátültetések száma, magyar donorból, Bécsben: 40
Forrás: Nemzeti Szervdonációs Regiszter