Ezt át kellene engedni a liberálisoknak - Századvég-akták IX.

Fotó: MTI / Kosztics·k Szil·rd

-

Többévnyi pereskedés után lapunk hozzájutott az Orbán-kormány munkáját segítő Századvég-csoport több tízezer oldalnyi tanulmányához. Cikksorozatunk itt érhető el. Mostani cikkünkből kiderül, hogy mit gondoltak az elemzők a minisztériumok félidei teljesítményéről 2012-ben. Már akkor figyelmeztettek a megállíthatatlan orvoselvándorlásra, a kulturális életben folyó harcok veszélyeire és a kormány rossz nemzetközi kommunikációjára.


2012 júniusában, a kormányzati ciklus félidejében egy komplex kormányzati helyzetértékelés elkészítésével bízta meg a Századvéget a Miniszterelnökség. Az értékeléshez 7 minisztérium 40 szakmai államtitkárságának munkáját elemezték ki egy a tárcák által kitöltendő kérdőív segítségével.

A kérdőívre adott válaszok alapján minden minisztériumról 20-60 oldalas értékelést írt a cégcsoport. Az ezekben megfogalmazott bírálatokat pontokba szedve foglaljuk össze, aztán eredeti formájában közlünk értékeléseket. Így nemcsak az írások tartalmát adhatjuk vissza pontosabban, de a tanulmányok nyelvezetébe is bepillantást engedünk.


Emberi Erőforrás Minisztérium
kultúra
  1. Nem tudta a kormány kézben tartani a dolgokat
  2. Bizonyos feszültséggel terhelt területeket át kellene engedni a liberálisoknak
  3. A Horthy-korhoz való viszony kérdésében még a lehetőségét is kerülni kell a konfliktusnak
oktatás
  1. A Klik kockázatos, a pozitív döntést nem tudta kommunikálni a kormány
  2. A felsőoktatási törvény miatt úgy tűnik, a kormány nem tudja kezelni az oktatást
egészségügy
  1. A kormány jól csinálja a dolgát, de még ezzel sem lehet visszafogni az orvos- és nővérelvándorlást
  2. A gyógyszerkassza csökkentése kockázatos
szociális terület
  1. A nyugdíjra több pénzt kellene adni, hogy ne legyen szavazatvesztés
  2. Az egyéni nyugdíjszámla nem készült el időre, az új rendszer nem olcsóbb
  3. A jómódúak jól jártak (családtámogatás átalakítása), a szegények és szociális ellátáson élők rosszul (adójóváírás eltörlése, közmunkabér, álláskeresési járadék rövidülése)
társadalmi felzárkóztatás
  1. Kellene egy monitoringrendszer az Orbán Viktor-Farkas Flórián megállapodás eredményeire
  2. A korábbi korszakok visszaélései miatt hitelességi kérdés az integráció, ezért fontos lenne az átláthatóság


Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

fejlesztéspolitika
  1. Politikailag jobban is kommunikálhatták volna az EU-pénzek szétosztását
  2. A pénzosztás nem pörgette fel a gazdaságot, csak 30 százalékot fizettek ki ténylegesen eddig
  3. Az emberek nagy része szerint EU-pénzhez csak a kiváltságosok juthatnak, pályázni drága, nehézkes
energetika
  1. A rezsicsökkentés rendszerszinten nagyon kockázatos
  2. A versenyt kellene erősíteni
Nemzetgazdasági Minisztérium
pénzügy
  1. Az állam a rendszerváltozás óta először fölözte le nagy külföldi cégek hasznát
  2. Emiatt és az adóátalakítások miatt csökkent a belső kereslet és a külföldiek beruházása
  3. A bankok terhelése a növekedés ellen hat
Külügyminisztérium
  1. A magyar EU-elnökség kommunikációs bukás volt
  2. A kormány nemzetközi kommunikációját sürgősen ráncba kell szedni
  3. Például úgy, hogy külföldi véleményformálókat kell megkörnyékezni, megvásárolni
  4. Lengyelországgal és Csehországgal össze kell fogni


Igazságügyminisztérium

  1. A közigazgatási államtitkárság nem tudja mederbe terelni a kormányzattal szembemenő előterjesztéseket, nem tudja érvényesíteni a politikai akaratot
  2. A nemzetpolitikai államtitkárságnak viszont az egyszerűsített honosítás nagy siker, jó lenne a sok eskütételt választások elé időzíteni
  3. Újra kell hangolni a közigazgatásfejlesztést, mert az nem éri el az embereket
Belügyminisztérium
  1. Nagy volumenű, az építőipar minden szereplőjére ható program kellene, hogy az ágazatot kirángassa a gödörből
  2. Rendőr kell mindenhova, ezzel a Jobbik vitorlájából is ki lehet fogni a szelet


És akkor a pontos szövegek:


Emmi oktatási államtitkárság:

A ciklus hátralévő részében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kialakítása és az életpálya-modell bevezetésének esetleges elhalasztása rejt magában rendkívül nagy kockázatot.

A közoktatási intézmények fenntartásának központosításával jelenleg a lakosság 31 százaléka ért egyet és 33 százalék utasítja el,


tehát még nagy a bizonytalanok aránya, akik meggyőzhetők a kérdésben.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központot érintően a következő nehézségekre kell felkészülni:

1. Helyi ellenállás alakulhat ki a megszokott intézményi vezetésben történt változások miatt.

2. Az ellenzék és a sajtó a politikai irányítás és a patronázshatalom érvényesítésére vonatkozó vádjait próbálja majd alátámasztani.

3. A sajtóban az önkormányzatiság és a lokális demokrácia csorbításának narratívája is megjelenhet.

Összességében elmondható, hogy az oktatás és a társadalom szempontjából alapvetően pozitív döntések nem megfelelő kommunikációja miatt az általános megítélése az oktatási kormányzatnak rossz.

Az államtitkárság elmúlt két éves tevékenysége rontotta a kormányzat megítélését. A felsőoktatási törvény megalkotása és elfogadása körüli negatív sajtóvisszhang azt a látszatot keltette, hogy a kormányzat nem tudja kezelni az oktatáspolitikai kérdéseket, nincs megegyezés a kormánypártok között sem a szakmai kérdésekben.


Emmi egészségügyért felelős államtitkárság:

Az államtitkárság a feladatait jól látja el, a kritikus pontokat is detektálta. A humánerőforrás krízis megoldásában is sokat tett az államtitkárság, ugyanakkor


az elvégzett munkákkal csak elodázni lehet az egészségügyi dolgozók külföldi munkavállalását.

A gyógyszerkassza tervezett csökkentése komoly negatív hatásokat válthat ki a szavazópolgárokból.

Amennyiben a gyártók a fenyegetésükkel élnek és kivonják a gyógyszereiket a magyar piacról, nagyon kedvezőtlen hatást okozhatnak, főleg, ha ezt a negatív kampányt az ellenzék meglovagolja. A betegterhek növekedése rosszabb egészségi állapotot és negatív érzéseket fog okozni.


Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), kulturális államtitkárság:

Az elmúlt két évben a kulturális erőtér strukturálását gyakorlatilag az ellenzék alakította, sikeresen tartotta életben a törésvonalakat, és képes volt újakat teremteni. A kultúrpolitika intézményes szerkezete, ezen belül az államtitkárság szerepvállalása nem volt képes orvosolni ezeket a problémákat.

Kevés figyelem jutott a tartalmi kérdéseknek, a hatalomgyakorlás feltételeinek kialakítása a kultúrpolitika területére jutó energiák nagy részét felemésztette.

Az intézményrendszer fenntartása, működtetése és a szakmai felügyelet különválasztása elégtelen működéshez vezetett. Az állami támogatás legjelentősebb tényezőjévé a kiterjedt hatáskörökkel rendelkező Nemzeti Kulturális Alap vált, mely szintén az államtitkárság érdekérvényesítő képességét gyengítette.

A kultúra eleve forráshiánnyal küszködő területét komoly forráskivonások érintették, melynek következményeit eseti megoldásokkal, például sürgősségi alapok létrehozásával próbálta orvosolni a tárca,


egyes esetekben így is finanszírozhatatlanná váltak intézmények.

A hatáskörök kormányzaton belüli széttagoltsága, és az érintettek zökkenőmentes együttműködésének hiánya miatt nem kellően hatékony az ágazat szakpolitikai elképzeléseinek megvalósítása.


Javaslat: bizonyos feszültségektől terhelt területeket érdemes lenne átengedni a liberálisoknak pl. a budapesti kulturális élet egyes vonatkozásai, színházi szféra, Nemzeti Színház igazgatói posztja.

Ugyanakkor más vitákban érdemesebb lenne a konfliktus lehetőségét is elkerülni. Ilyennek látjuk a Horthy-korhoz való viszony kérdését, mivel ebben az esetben az esetlegesen realizálható politikai haszon elenyésző a veszélyforrásokhoz, szavazat- és presztízsveszteségekhez képest.


Emmi szociális államtitkárság:

A nyugdíjazási rendszer és a rokkantnyugdíjazás rendszerének átalakításának szükségességét belátta ugyan a többség, azonban természetszerűleg szavazatvesztést okozhat. A szociális ellátások szigorítása, feltételhez kötése is negatív politikai következményekkel járhat a rászorulók körében.


A nyugdíjasok megnyerésére pedig nagyobb forrásokat kellene átcsoportosítani, mert a nyugdíjak értékállóságának biztosítása nem biztos, hogy elég lesz a szavazatszerzéshez.

A nyugdíjrendszer strukturális átalakítására vonatkozó, az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő közel 3 millió ember pénztári tagságával kapcsolatos rendeletek nem készültek el határidőre.

Az utolsó nyilvános ígéret szerint ezeket 2012. január végéig kellett volna kidolgozni, tehát a 2012-re beígért új rendszer nem lett sem fenntarthatóbb, sem olcsóbb, ráadásul a nyugdíjkiadások sem csökkentek jelentősen.


A családtámogatási rendszer átalakításának egyértelműen pozitív hatásai voltak a magasabb státusúak körében, míg az alacsonyabb jövedelmi csoportok nem feltétlenül kerültek jobb helyzetbe, sőt egyes intézkedések rontottak is helyzetükön (pl. adójóváírás eltörlése).

A szociális ellátásokban részesülők helyzete egyértelműen romlott (pl. közmunkabér alacsonyabb, álláskeresési járadék rövidebb ideig jár, szociális ellátások változatlan szinten maradtak), az idősek helyezte pedig stagnál az elmúlt időszakban.


Összességében a kormányzati intézkedések az emberek többségének helyzetén nem javítottak, egyértelmű javulás csak a felsőbb társadalmi csoportoknál látható. Az ország egyébként is leszakadó területein (Észak és Kelet-Magyarország) élők helyzete tovább romlott vagy stagnált, míg a vagyonosabb területeken (Közép és Nyugat- Magyarország) élők helyzete valószínűleg javult.

Emmi társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság:

2011. május 20-án keret-megállapodást írt alá Orbán Viktor miniszterelnök és az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke, Farkas Flórián. A felek ambiciózus vállalásokat tettek a romák társadalmi helyzetének javítása érdekében.

Számszerűen: a 2015-ig tartó időszakban támogatják 100 ezer munkanélküli roma foglalkoztatásba történő bevonását, 20 ezer roma fiatal és 50 ezer roma felnőtt piacképes szakmaszerzését, 10 ezer roma fiatal érettségi és 5 ezer roma diplomaszerzését, továbbá 80 ezer felnőtt roma alapfokú készségfejlesztési programokban való részvételét.

A számszerű vállalásokra vonatkozóan egy intézkedési terv is készült, mely azonban sok esetben nem tartalmaz konkrét határidőket vagy forrásokat.

Egy monitoring rendszer kidolgozása kulcsfontosságú lenne, hiszen egyrészt egy egységes indikátorrendszer segítségével mérhető csak le a terület eredményessége.


Másrészt egy olyan területről van szó, aminél a korábbi korszakok visszaélései miatt egy alapvető bizalmi és hitelességi kérdéssé alakult az integráció ügye, ezért az átláthatóság rendkívül fontos összkormányzati szempontból is.

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (Nfm) fejlesztéspolitikai államtitkárság:

Mivel az uniós források felhasználásához kapcsolódó aktivitás és kommunikáció nem kapcsolódott össze a kellő szinergiával a kormányzati kommunikációval, az uniós forrás­költés 2010-2012 júniusig nem váltotta be az elvárásokat, és nem sikerült kihasználni a benne rejlő politikai lehetőségeket.


Az Új Széchenyi Terv csupán kommunikációs eszközként értelmezhető.

Az uniós forrás-költés, ezzel a beruházás és növekedésgenerálás sebessége is messze a tervezett alatti maradt.

A 8.500 Mrd-nyi uniós forrás csupán 30%-a jutott el a beruházási multiplikátor-hatással bíró kifizetési szakaszba, az ezen felül már leszerződött 40% kifizetése is kérdéses.

Rengeteg a csúszások és sikertelen, beragadt projektek miatti negatív visszajelzés.


Sokak számára az uniós forrás szűk, bennfentes szereplők kiváltsága; bizonyos misztikum.

Az uniós források nem kerültek közelebb az emberekhez; azok hozzáférését a társadalom többsége nehézkesnek, bonyolultnak és drágának ítéli. Az ellenzéki kommunikáció a társadalomban az uniós források kapcsán a „ki nem használt esély" érzését kelti; a kivitelezések kapcsán pedig a kormány-közeli szereplők korrupciós kockázatát hangsúlyozza.


Nfm energetikai államtitkárság:

A lakossági energiaárak befagyasztásával ugyan a szaktárca jelentős erőfeszítéseket tett a lakossági rezsiköltségek növekedésének visszafogása érdekében, azonban az árbefagyasztás a következő kockázatokat hordozza magában:


kedvezőtlen hatással lehet az energetikai beruházásokra, az infrastruktúra fejlesztésre, az ország versenyképességére, a gazdasági növekedésre, a hazai villamosenergia-termelés versenyképességére, a lakossági energiahatékonysági és megújuló energia hasznosítási beruházások megtérülésére, és az államháztartás egyensúlyára.

Célszerű lehet az energiaipari vállalatok árszabályozását és a lakossági rezsiköltségek szinten tartását különválasztani, a rezsiköltségek növekedésének kompenzálását teljes mértékben a szociális támogatás rendszerébe kellene integrálni.

A jövőben a meglehetősen költséges és sokszor kérdéses hatású állami tulajdonszerzés helyett vagy mellett célszerűbb lehet


a piaci verseny élénkítését is elősegítő szabályozás kialakítására fókuszálni.

Az energiaipari vállalatokban történő állami részesedésszerzés ugyanis önmagában nem szolgálja (sőt, akár gátolhatja is) a verseny és a hatékonyság alakulását.


Nemzetgazdasági minisztérium adó és pénzügyi államtitkárság:

A pénzügyi stabilitás megteremtése során


először fordult elő a rendszerváltozás utáni magyar gazdaságtörténetben, hogy nemcsak a bérből- és fizetésből élőket hátrányosan érintő adópolitikai döntéseket hozott a kormány, hanem a többnyire külföldi tulajdonban lévő monopol vagy oligopol helyzetben lévő piaci szereplők profitját is lefölözte.

Ennek van egy a pénzügyi stabilitást veszélyeztető és egy a beruházási klímát negatív irányban befolyásoló következménye, hiszen ezen szereplők elégedetlenek a változásokkal, amelynek a nemzetközi érdekérvényesítő fórumokon való befolyásuk révén hangot is tudnak adni.

A költségvetési konszolidációk alapvetően a bevételi oldalra támaszkodtak. Ezzel párhuzamosan a legújabb konvergencia program szerint


a kormány lemondott az államháztartás méretének csökkentésére vonatkozó, tavaly meghirdetett tervéről is.

A tehetősebbeknek kedvez az új személyi jövedelemadó-rendszer. Úgy a jövedelemadók átalakítása, mint a fogyasztási adók emelése hozzájárult a belső kereslet csökkenéséhez.

A vállalkozásokat általánosságban érintő
nyereségadó-csökkentéssel párhuzamosan az olyan (jellemzően szolgáltatással foglalkozó) ágazatok terhelése növekedett, amelyekben átlagon felüli a multinacionális cégek aránya. Ez utóbbi


jelentősen hozzájárult a beruházások folyamatos csökkenéséhez, és erősítette ezt a folyamatot a visszamenőleges törvényhozás is. A magánnyugdíj-pénztári vagyon átvétele, az alacsony növekedés és különösen a forint gyenge árfolyama miatt csak arra volt elég, hogy megakadályozza az államadósság további növekedését.

A devizahitelesek egy részének megmentése és különösen annak módszere komoly áldozatokkal járt. A kormány a devizahitelesek megmentésével a középrétegekben tovább növelte politikai tőkéjét. A bankok által elszenvedett tehernövekedés a hitelkínálat jelentős szűküléséhez vezetett, ami az egyik legnagyobb akadály a gazdasági növekedés szempontjából.

Mivel az adórendszer átalakítása az alacsonyabb fogyasztási hajlandósággal rendelkező rétegeknek kedvezett, így az intézkedés fogyasztásnövelő hatása korlátozottnak bizonyult. A bevételnövelő intézkedések a költségvetés pozíciójának javítása mellett komoly mellékhatásokkal jártak.


Hiba volt azt feltételezni, hogy a magasabb jövedelműeknél hagyott többletjövedelmek beindítják a belső fogyasztást.

Számítani lehetett arra is, hogy az ágazati különadók hatására visszaesik a beruházási kereslet, amely visszaesésre a világgazdasági válság ráerősít. Ezek a hatások gyengítik a költségvetési konszolidációt.

A gyermekvállalás ösztönzése csak a magasabb jövedelműek körében valósult meg, a támogatás kevéssé érte el az általában több gyermeket vállaló alacsonyabb jövedelmű háztartásokat, amely intézkedés ugyanakkor


hozzájárul ahhoz, hogy az egyébként is nagy arányban gyermeket vállaló hátrányos helyzetű, alacsony jövedelmű vagy inaktív csoportok átgondolják gyermekvállalási szokásaikat.

Ngm magyar-orosz és magyar-kínai kétoldalú kapcsolatokért felelős kormánybiztosság:

A szorosabbra fűzött politikai-gazdasági kapcsolatoknak mindkét reláció esetén komoly ellenzői vannak: elsősorban a két ország nem teljesen demokratikus állami berendezkedése miatt.


Külügyminisztérium (KüM):


A magyar EU-elnökséget nem túlzás kommunikációs vereségnek minősíteni.

A sikereket - a Duna Stratégia vagy a Roma Stratégia - vagy egyáltalán nem hozzánk, hanem a nagyok alkuképességéhez társították, vagy egyéb, a médiában sokkal jobban reprezentált ügyeink - médiatörvény; Alaptörvény; sarkalatos törvények; ombudsmanok; jegybanktörvény - miatt elsikkadt pozitív szerepünk.

A Néppártot többszöri és sokkal látványosabb, élesebb kiállásra kellett volna késztetnünk. A miniszterelnök személyes részvétele a záró vitanapon (
Orbán Viktor 2011 januárjában személyesen vázolta a soros magyar EU-elnökség programját az EP strasbourgi plenáris ülésén, ahol ezután heves vita alakult ki a magyar médiatörvényről – a szerk.) az utolsó pillanatban sokat behozott e hátrányokból,


a mérkőzést azonban elvesztettük.

A kommunikációs vereség lényege nem elsősorban a kormány hivatalos reakcióiban rejlik; sokkal inkább annak tudható be, hogy hazánk képtelen volt megfelelő súlyú, tekintélyes és a kormányhoz egzisztenciálisan nem köthető nyugati vagy nyugaton is elismert hazai véleményformálók álláspontjának elhelyezésére jelentős médiatermékekben.


Javaslatok:

1.A kormányzat nemzetközi kommunikációját sürgősen és hatékonyan kell koordinálni. A Miniszterelnökség rendelkezzen utasítási jogokkal a külügyi vezetés felett. Kényszerítse a minisztériumokat szabványosított, tényszerű, emészthető terjedelmű, angol nyelven jól elkészített háttéranyagok rendszeres és ad-hoc biztosítására a KüM számára.


2.A ME és a KüM szorosan működjenek közre egy miniszterelnöki személyes külföldi utazássorozat stratégiai tervezésében és kivitelezésében. A miniszterelnök személye az egyik legjobb fegyver hazánk külföldi megítélésének javítása érdekében, ezért használni kell személyes szerepeltetését. Minden utazáshoz, találkozóhoz kapcsolódjon előkészítő hazai és külföldi médiakampány, valamint sok PR-jellegű program (kommunizmus áldozataival, rendszerváltással, szoboravatásokkal, síremlékekkel, egyéb szimbolikus helyszínekkel),


ütős és kissé fellengzős beszédek szabadságról, a magyarokról, európai életközösségünk sorsszerűségéről, emberi és kisebbségi jogokról stb. A szabadságharcos, rendszerváltó, szabadságszerető, antikommunista imázst továbbra is építeni kell Nyugaton.

3. A ME utasítására a KüM készítsen térképet a világ befolyásos országaiban élő, jelentős szakmai, társadalmi, politikai sikereket elért magyar, magyar származású véleményformálókról,


Magyarországgal valamiért szimpatizáló, vagy egyszerűen csak megvásárolható értékelje őket, majd szülessen miniszterelnökségi döntés a megkörnyékezésükről.

4. Térségpolitika: Magyarország aktívan kezdeményezzen együttműködést Lengyelországgal és Csehországgal, mégpedig jelentős európai ügyekben történő koordinált cselekvéseket megcélozva, a térség többi államának csatlakozását lehetővé téve. Magyarországon legitim külpolitikai stratégiai alternatívának számít egy Lengyelország (mint faltörő kos) vezette


közép-európai blokk szekundánsi szerepének betöltése, mely az újonnan csatlakozott EU- tagok között is kiemelt helyre emelhetné hazánkat az elmúlt évek gyengébb gazdasági teljesítmény ellenére.

Közigazgatási és igazságügyi minisztérium (KIM) közigazgatási államtitkárság:

Az államtitkárság nem tudja a kormányzás általános irányától eltartó előterjesztéseket azok nyilvánosságra kerülése előtt mederbe terelni. Az elmúlt 2 év tapasztalatai azt mutatják, hogy


az államtitkárság a felső szintű politikai akarat folyamatos közvetítésére sem feltétlenül alkalmas.

Bizonyos, jól azonosítható szakpolitikai témákban az államtitkárság a szükséges és kívánatos mértéken jelentősen túlnyúlva - a legfelsőbb politikai szintek kívánalmainak közvetítésén túl - kívánja a szakállamtitkárság munkáját befolyásolni.


KIM nemzetpolitikáért felelős államtitkárság:

Egyik legnagyobb sikere az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetése. A számítások szerint a honosítást kérők száma a ciklus végéig meg fogja közelíteni az 500 000 főt. Látható ugyanakkor, hogy az óhatatlanul összetett állampolgárság-szerzési eljárásban a kérelem benyújtása és az állampolgárság megszerzése között nagyjából 6 hónap telik el. A kormányzati ciklus végéhez közeledve


az állampolgárság eskü letételének ütemezését a kormányzati célok szemüvegén keresztül vizsgálva érdemes úgy alakítani, hogy nagyszabású eskütételekre a ciklus lezáródását közvetlenül megelőző időszakban, 2013 telén és 2014 tavaszán kerüljön sor.

KIM Jó állam-koncepció végrehajtásáért felelős kormánybiztos:

A program elindítását követően kikristályosodott, hogy az intézkedéssorozat (a közigazgatás egyszerűsítését célzó Magyary Zoltán program és az állam hatékony működtetését célzó Jó állam fejlesztési koncepció – a szerk.) úgy lett összeállítva, hogy annak össztársadalmi hasznossága meglehetősen alacsony, annak eredményei nem érik el az állampolgárokat, és ezzel a program az európai uniós forrásokat látható politikai haszon nélkül használja fel.


A kormányzati ciklus felén túl nem engedhető meg, hogy a közigazgatás önmagával foglalkozzon, javasolt az egész közigazgatás-fejlesztési koncepciót újrahangolni annak alapján, hogy miképpen járuljon hozzá a választópolgárok jólétéhez a hatékony állami működés. A politikai haszon realizálása érdekében ugyanis erre kell felfűzni a belső folyamatok átalakítását.

Belügyminisztérium (Bm) területfejlesztési államtitkárság:

Az építőipar súlyos válsága közvetetten érinti a szakterületet, az elvárás leginkább úgy fogalmazódik meg, hogy a területrendezés és településfejlesztés területén lehetne olyan, átfogó állami programokat indítani, amelyek - uniós források bevonásával - képesek lennének az építőipart kirángatni a mély recesszióból.

Véleményünk szerint történt ebben az irányban néhány jó kezdeményezés (pl. szociális családiház-építési program, amely más pozitív társadalmi hatásokkal is jár), de


egy nagyobb volumenű, és az építőipar minden szereplőjére ható programmal lehet csak áttörést elérni, ha egyáltalán a jelen piaci helyzetben ez Magyarországon lehetséges.

A századvég-saga

A 4 milliárdért készült tanulmányok megismeréséért lapunk munkatársa, Joó Hajnalka 2012-ben, még az Origo újságírójaként perelte be a Miniszterelnökséget, miután a szervezet sorozatban elutasította adatkéréseit a cégcsoport szerződésével kapcsolatban. A perben 2015 nyarán született jogerős ítélet. Bár az ítélőtábla az anyagok kiadására kötelezte a Miniszterelnökséget, az anyagokat csak 2016 februárjában kaptuk meg .

A 21 gigabájtnyi adathalmazt szerkesztőségünk az elmúlt hetekben feldolgozta, az anyagokban szereplő érdekességekről cikksorozatban számolunk be. A sorozat végén az érintett 2012-14-es időszak összes dokumentumát eredeti formájában is elérhetővé tesszük.

Munkatársunk képviseletét a perben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) látta el.