Ezt a tíz könyvet vegye meg a hétvégén!

-

Április 23. és 26. közt zajlik a 22. Könyvfesztivál a Millenárison. Eszünk ágában sincs azt kamuzni, hogy áttekintettük a teljes kínálatot – elég végigpillantani a részt vevő kiadók listáján, hogy világossá váljon, ez nemigen lett volna lehetséges –, simán csak kiválasztottunk tíz (plusz egy) könyvet, amit szerintünk érdemes megvásárolni.


Reinaldo Arenas: Mielőtt leszáll az éj

A Javier Bardem főszereplésével készült film miatt sokaknak ismerős lehet a Mielőtt leszáll az éj címe, az viszont meglepő, hogy a film alapjául szolgáló regényt eddig még nem adták ki Magyarországon. Arenas 14 éves volt, amikor kitört a kubai forradalom, és neki is megadták a lehetőséget, hogy tehetséges fiatalként a fővárosban tanuljon. Sokáig egyet is értett Castroékkal, de a hetvenes években beköszöntő diktatúrában, ahogy ő nevezi „szupersztálinizmusban” már csak azt látta, hogy minden szabadságot agyonnyom a rögeszmés rendőrállam. Arenas homoszexualitása miatt egyáltalán nem illett a rendszerbe, de nemcsak ezért küldték átnevelőtáborba, hanem azért is, mert külföldre csempészte műveit. Több sikertelen próbálkozás után ért végül New Yorkba, és ott is hunyt el AIDS-ben, 1990-ben. Önéletrajzi regénye, a Mielőtt leszáll az éj már csak a halála után jelent meg.



Zsolt Béla: Kilenc koffer, Zsolt Ágnes: A piros bicikli

Zsolt Béla 1946-ban írt utolsó műve megjelent ugyan már korábban is egy napilapban, folytatásokban, könyvformában meg a nyolcvanas évek elején adták ki először és utoljára –, de mégis nagy adóssága volt a magyar könyvkiadásnak. Ez az a könyv, amelynek a címébe lépten-nyomon belefutott az ember, ha kicsit is érdeklődött a holokausztirodalom után, de valóban elolvasni már sokkal nehezebb volt.



Zsolt a zsidótörvények miatt vesztette el munkáját, aztán Ukrajnába vitték munkaszolgálatra, majd a váradi gettóba került. Innen a híres Kasztner-vonaton menekült Bergen-Belsenbe, és végül Svájcban kötött ki, miközben felesége családja elpusztult Auschwitzban. Erről az időszakról szól a Kilenc koffer, amelyet folytatásokban publikált, és talán azért is maradt befejezetlen regény, mert – ahogy Kőszeg Ferenc, a kötet szerkesztője írja – túl sok politikai és személyes érzékenységet sértett.



Zsolt Ágnes Zsolt Béla felesége volt, közösen nevelt lányuk pedig Heyman Éva, aki 13 évesen akkor fejezte be a naplóírást, amikor a nagyváradi gettóból elindult Auschwitzba. A naplót Zsolt Ágnes találta meg a gettóban, kiadták a háború után, majd 2011-ben jelent meg újra, akkor még Éva lányom címmel. Az új címet már az azóta nemzetközi sikerhez vezető német fordításból kölcsönözték. Ez az a könyv, amelyet úgy emlegetnek, hogy „a magyar Anne Frank naplója”.


Charles Stross: Pokoli archívum, A Betontehén-akció (Mosoda-akták)

Snowden után senkinek nem hír, hogy annyi a titkos-, megfigyelő- és kémügynökség, mint égen a csillag. Charles Stross Mosoda-aktáiban viszont egy olyan ügynökség van, amilyenről még biztos nem hallottak. A Mosodánál ISO-9001-minősített komputációs demonológiát űznek... vagy inkább csinálnak, az kevéssé tűnik szóviccnek. A klasszikus kémregényeket egy irodai és Lovecraft csáposan vidám világával ötvöző sztori szerint minden fraktálokat pörgető képernyővédő, óvatlanul elindított nagy számításigényű projekt behúzhatja a világunkba az ősgonoszok valamelyikét. Nem a fekete kakas meg a keresztút a veszélyes, hanem a matematika. A Mosoda-akták tökéletes, gyémántporral polírozott démonos kémponyva. De azért miután a könyvet letették, valószínűleg kikapcsolják a képernyővédőt. Sose lehet tudni.


Könyvfesztivál


Sylwia Chutnik: Női zsebatlasz

A Könyvfesztiválon erős a lengyel jelenlét, a többi között megérkezett Krzysztof Varga új könyve, a Mangalicacsárdás is, de mi most egy női szerző, Sylwia Chutnik regényét ajánljuk. A Női zsebatlasz fejezeteiben négy különböző női sorsot ismerhetünk meg, amelyeknek közös pontja a varsói Opaczewska utca és annak környéke. A Bazárosokból kiderül, hogy „a piac az egyetlen olyan templom az országban, ahol a nők is lehetnek papok”, az Összekötőkben a varsói gettófelkeléstől jutunk el a loretói litániáig, de a könyvbe jutott még egy transzszexuális szereplő és egy groteszk gyerektörténet is.


Könyvfesztivál


Egressy Zoltán: Lila csík, fehér csík

Jó dolog, hogy az elmúlt években nemcsak világhíres sportolók és levitézlett hazai focisták önéletrajzi regényei bővítik a sportkönyvpalettát, hanem olyan regények is, mint az egykori teniszező Maros Andrástól 2013-ban a Semmi negyven vagy most Egressytől a Lila csík, fehér csík. Persze ő nem sportoló, hanem író, de akkora Újpest-rajongó, mint a ház, és még olyan környezetben nőtt fel, amikor nem 2000 alatt volt az átlagnézőszám az NB1-ben, hanem kettős rangadókra telt meg a Népstadion. Ahogy Egressy nem sportol, úgy szerinte a Lila, csík, fehér csík sem regény, hanem „tényeken alapuló nosztalgikus emlékezésfolyam”, amely a gyerekkoráról szól. De mégsem csak ő a főhős, hanem Törőcsik András is, a magyar foci egyik kisiklott alakja, akiről azt hitték, minden sikerül neki, de végül semmi sem jött össze.


Könyvfesztivál


Czeizel Endre: Két életem, egy halálom

A nyolcvanéves orvos-genetikus rákbetegséggel küzd, mostanában adott nyilatkozataiban rendre azt mondja, már a halálra készül. Szerencsére még megérte M. Kiss Csabával közösen jegyzett memoárja megjelenését. A könyvben kitér tudományos kutatási eredményeire (a tudós nagy fájdalma, hogy Magyarországon kevesen szedik az általa kidolgozott terhesvitamin-készítményt, amellyel súlyos fejlődési rendellenességek előzhetők meg; a terhesvitaminokról itt írtunk), a 90-es évek végén emberkereskedelem miatt ellene indult perre, amely súlyosan megviselte, nem hagyományos magánéletére – Czeizelnek tizennégy éve felvállaltan két nő van az életében, második felesége és több mint negyven évvel fiatalabb szeretője, akitől két gyereke is született – és betegséggel folytatott küzdelmére is.


Könyvfesztivál


Jonathan Franzen: Diszkomfortzóna

Jonathan Franzen az idei Könyvfesztivál sztárvendége, és ebből az alkalomból a Szabadság, a Javítások és az Erős rengés című regényei után az amerikai író esszéit is megismerheti a magyar közönség. A Diszkomfortzóna eredetileg 2006-ban jelent meg, tehát már a nagy sikerű Javítások után készült írásokat találunk benne. Ezekben Franzen főleg a gyerekkoráról mesél: hogy milyen csínyeket követett el gimnáziumban; hogy milyen volt egyházi táborba járni; és arról is, hogy milyen volt mindenkinél bénábbnak lenni a csajokkal. A Diszkomfortzónában továbbá részletes elemzést találunk Snoopyról, és szerepel benne az Én madárproblémám című írás is, amelyben Franzen második legfontosabb szenvedélyét, a madarászást mutatja be. A Diszkomfortzónáról itt írtunk részletesen.


Könyvfesztivál


Háy János: Hozott lelkek

Egy író hall ezt-azt, aztán jól megírja, nem igaz? Háy János új kötetében pontosan így cselekszik, „hozott lelkekből” dolgozott, emberekből, akik „kipakoltak magukból valamit”. A hiányos mondatokkal és váltakozó nézőpontokból egy-két oldalon elmesélt történetekben nők és férfiak, öregek és fiatalok sorsát ismerjük meg, a mélyszegénységben élőtől a sikeres gazdagokig. Abortusz és öngyilkosság, kapzsiság és közöny: Háy témái nem vidámak, de mégis, a legnagyobb tragédiában is ott a csoda lehetősége. Előzetes itt.


Könyvfesztivál


Patrick Modiano: Hogy el ne tévedj

A 60-as évek vége óta aktív, meglehetősen termékeny francia szerzőnek 2014-ig csak négy írása jelent meg magyarul (Sötét boltok, Augusztusi vasárnapok, Dora Bruder, A kis Bizsu), de miután októberben megkapta az irodalmi Nobel-díjat, kijött tőle az Éjfű, és máris megérkezik hozzánk legfrissebb regénye, a Hogy el ne tévedj is, amelyet Franciaországban tavaly ősszel adtak ki (mentségünkre szóljon, hogy angol nyelvterületen is csak azóta iparkodnak kiadni a műveit, mióta elnyerte a Nobelt). Mint Modiano legtöbb írásának, a Hogy el ne tévedjnek is az emlékezés áll a középpontjában: egy író próbálja felidézni egy férfi alakját, aki szerepel a noteszában, és ez ahhoz vezet, hogy gyerekkorának elásott emlékei kerülnek napvilágra az 50-es évekből.


Könyvfesztivál


Michel Houellebecq: Behódolás

A francia író két éve a fesztivál sztárvendége volt, most pedig a fesztiválra jelenik meg új regénye, a Behódolás. Egy Houellebecq-megjelenés mindig nagyot szól, de idén különösen sokkoló körülmények kísérték: az iszlám európai térnyeréséről szóló Behódolás pont a Charlie Hebdo elleni terrortámadás napján jelent meg, és aznap ráadásul Houellebecq-en gúnyolódtak a címlapon, akinek az egyik közeli ismerőse is az áldozatok között volt. A Behódolás kerettörténetében egy mérsékelt muzulmán párt kerül hatalomra Franciaországban, és az általuk bevezetett reformokkal nemcsak a francia, hanem az európai társadalom is megtanul együtt élni. Ez persze nem megy olyan könnyen a Houellebecq-re szokás szerint hasonlító főhősnek, aki egy kiégett, csajozásban egyre sikertelenebb egyetemi tanár. A Behódolás fordítójával itt beszélgettünk.


Michel Houellebecq, Behódolás, címlapterv


A Két életem, egy halálom és a Hogy el ne tévedj című könyvekről Bujdosó Bori, a Mosoda-aktákról Szedlák Ádám írt.