Ezért szárnyalt a forint

Fotó: MTI/MTVA / Kovács Tamás

-

Az év utolsó napjaiban – mondhatni menetrendszerűen – megérkezett a forinterősödés. Elmagyarázzuk, mi állhat a háttérben, és mennyire lehet tartós az erősödés.


Miközben a karácsony előtti napokban láttunk 318 forint feletti euróárfolyamot is, 30-án már 313 forint alá is benézett az euró. Ennek megfelelően a Magyar Nemzeti Bank 312,93 forintban állapította meg az idei utolsó hivatalos euró devizaárfolyamot. A néhány forintos elmozdulást talán túlzás szárnyalásnak nevezni, mindenesetre figyelemre méltó, és nem először fordul elő, hogy az év végéhez közeledve nagyot hajrázik a magyar fizetőeszköz.



Kinek fontos az év végi árfolyam?

A magyar államadósság devizaaránya jelenleg 32 százalék körül van. Így az euró-forint árfolyam állása jócskán befolyásolhatja az év végi adósságszámokat. Mivel még idén is kiélezett küzdelmet folytatott a kormány az adósság elleni harcban, ezért nem kizárt, hogy az MNB a segítségükre sietett, hogy szépítsen a számokon.

Az elmúlt napok legmagasabb árfolyama és a mai hivatalos MNB árfolyam között mintegy 1,5 százalék a különbség. Az adósság közel egyharmada euró alapú, azonban a statisztikákban a teljes államadósságot forintosítva kell szerepeltetni, ezért a 1,5 százalékos árfolyamcsökkenés 0,5 százalékkal, azaz mintegy 120 milliárd forinttal mérsékli az államadósság összegét.

Ugyanakkor Magyarországon és az EU-ban általában az államadósságnak nem számszerű összegét figyelik árgus szemekkel, hanem a GDP-hez viszonyított arányát. Tavaly év végén a GDP-arányos adósságráta 76,2 százalékon állt. A fenti árfolyammozgás mintegy 0,4 százalékponttal csökkenti a mutatót.


Miért kiélezett a helyzet?

Az elmúlt öt évben – az államadósság elleni harc meghirdetése óta – valamilyen okból szinte minden évben fejtörést okoz a kormánynak, hogy teljesíteni tudja az alaptörvényben is rögzített célt, miszerint az államadósság GDP-hez viszonyított arányát évről évre csökkenteni kell addig, míg el nem érjük az 50 százalékos célt.

A költségvetési folyamatok az idei évben kedvezően alakultak. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter épp a napokban nyilatkozta, hogy idén a várakozásoknál több adóbevétel folyt be. (Persze kiderült, hogy ezt részben egy óriási befizetés hozta.) Ráadásul a gazdasági növekedés is 3 százalék körül lehet idén, ami azért fontos, mert minél magasabb a GDP, arányosan annál alacsonyabb az adósságráta azonos adósságtömeget feltételezve.

Időközben egy negatív kockázat is megjelent az államadósság kapcsán. Az idei évben a kormány jelentősen felpörgette az uniós támogatások kifizetését, miközben a Brüsszelből érkező pénzek különféle jogi viták (vagy szimplán az utófinanszírozás üteme) miatt akadoznak. Ahhoz, hogy a kormány a kifizetéseket teljesíteni tudja, az Államadósság Kezelő Központ több állampapírt bocsátott ki idén, növelve ezzel az államadósságot. Bár a várt összeg egy jelentős része jövőre várhatóan megérkezik Brüsszelből, a 2015. év végi adósságszámokon azonban ez már nem segít.


Varga Mihály


Hogyan segít az MNB?

A monetáris politika egyik legfontosabb eszköze a nyílt piaci intervenció. Ennek keretében a jegybank közvetlen eladásokkal/vásárlásokkal jelenik meg a devizapiacon. Ha erősíteni kívánja a forintot, úgy a devizatartalékaihoz nyúl, és eurót ad el a piacon.

Karácsony után a kereskedők és brókerek jelentős része már szabadságon van. Minél kevesebb a szereplő a piacon, annál könnyebb akár kisebb összegű megbízásokkal is jelentősebb árfolyam-elmozdulásokat generálni. Vélhetően ez történt az elmúlt napokban a devizapiacon, hogy az MNB így segítse a kormányt adósságcéljainak elérésében.