Ezért startoltak a zsebszerződésekkel a magyar földre

Fotó: MTI/MTVA / H. Szabó Sándor

-

Az ezredforduló óta még az inflációt leszámítva is másfélszeresére nőtt a magyar föld ára, így csak az arany bizonyult jobb befektetésnek. A földforgalmat korlátozó kormánydöntés azonban adott egy kis pofont a földbirtokosoknak. Ha öt év múlva az uniós támogatások is megcsappannak, pórul járnak az új gazdák. Ez derül ki az FHB legfrissebb termőföldindexéből.


Bolond az, aki lakásba vagy részvényekbe öli a pénzét. Ezt a következtetést lehet levonni az FHB évente elkészülő felméréséből, amely azt vizsgálja, mennyire jó befektetés a magyar rög. A válasz: extra jó. Ha a trendek nem változnak, hamarosan az arany hozamát is meghaladja, legalábbis, ha a 2008-ban kirobbant pénzügyi válság előtti időpontot vesszük alapul.


Befektetési hozamok

Forrás: FHB


Jó lesz azonban vigyázni azzal, hogy a hozamgörbéket csak úgy gondolkodás nélkül meghosszabbítsuk. A hazai földárak növekedése ugyanis már tavaly lassulni kezdett, idén pedig már inkább stagnál. Az FHB szakértői arra figyelmeztetnek, hogy a kormány által kidolgozott és tavaly elfogadott földforgalmi törvény némiképp megtépázta a termőföldnek, mint befektetésnek a vonzerejét. Egyrészt nehezebb hozzájutni, hiszen számos feltételnek (földműves státus, helyben lakás, stb.) kell megfelelni, másrészt - éppen emiatt - nehezebb is eladni.


A teljes képhez azonban az is hozzátartozik, hogy az Európai Unió agrártámogatásai azért még így is kellemes bevétellel kecsegtetnek, és jóval nagyobb bevétellel azoknak, akik maguk művelik a birtokukat, mint azoknak, akik csak csücsülnek a vagyonukon, és csupán bérbe adják azt.

Az sem mindegy azonban, hogy mi terem azon a földön. Borban az igazság - és valóban, a szőlőültetvények szépen hoznak a konyhára (különösen azután, hogy uniós előírásra néhány éve alaposan megritkították a tőkéket).


Földár és bevétel

Forrás: FHB


A hozamvadász befektetők természetesen ezt is beárazzák, amikor arról döntenek, hogy mit és mennyiért vesznek. Így a hektáronkénti árban a szántó után azonnal a szőlőültetvények következnek.


Forrás: FHB


A nagy szántóterületek jelenleg az uniós támogatások miatt is nagyon kelendők. Ez ugyanis hektáronként önmagában évi 65-67 ezer forint bevételt jelent, igaz, csak 1200 hektárig. A nagybirtokoknak ekkora terület fölött idén már csak 24 ezer forint jár, de még így is össze tudnak hozni néhány százmillió forintot.


A legolcsóbban Észak-Magyarországon tudunk ilyen támogatáshoz jutni, ott ugyanis a legolcsóbb a szántó.


Forrás: FHB


Ha pedig valaki termelni is akar, abban az esetben a legtöbb jövedelmet a zöldség- és gyümölcskertek hozzák. Márpedig ezek többnyire kisebb birtokokat jelentenek. Ennyiben tehát igazuk lehet azoknak, akik azt mondják, a nagybirtokok helyett inkább kisebb gazdaságok működjenek Magyarországon.