Ezért örülhet, hogy bóvliban maradt Magyarország

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

-

A Fitch Ratings pénteki döntésével bóvliban, azaz a befektetésre nem ajánlott kategóriában hagyta Magyarország adósságbesorolását. Ez nem jelenti azt, hogy ne érné meg vásárolni az igen népszerű magyar állampapírokat, ugyanakkor érdemes odafigyelni, hogy a különböző lakossági papírokra milyen hatása lehet egy jövőbeli felminősítésnek.


Az elmúlt héten egyre több olyan jel érkezett, hogy közel négy év bóvli után a Fitch Ratingsnél ismét a befektetésre ajánlott kategóriába kerülhet a magyar hosszú lejáratú devizaadósság. A hitelminősítő májusban rendelt pozitív kilátásokat a magyar adósbesorolás mellé, és számos londoni valamint hazai elemző is úgy vélekedett, hogy a héten megérkezhet a várva várt felminősítés.

Miután a Fitch elemzői az előző héten Magyarországra látogattak, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter arról beszélt a Reutersnak, hogy jó okunk van bízni a felminősítésben. Pénteken azonban a közlemény előtti órákban az M1-en már közölte, hogy nem vár jelentős változtatásra a Fitch Ratings részéről.

2012. januárban a Fitch utolsóként minősítette le Magyarországot a bóvli kategóriába, így a legtöbb elemző azt várta, hogy ők lehetnek az elsők, akik meglépik a felminősítést. A gazdasági folyamatok a legtöbb elemző szerint jó alapot szolgáltatnak a magasabb besoroláshoz, a hitelminősítő azonban a versenytársakhoz képest magas államadósságot, valamint a bankok működési környezetének kiszámíthatatlanságát rótta fel problémaként.


Bóvlit drágán

A magyar állampapírok piaci árazása azonban a legkevésbé sem emlékeztet a bóvli kategóriára, hiszen a kamatok általában akkor magasabbak, ha nagyobb az államcsőd kockázata. A magyar állampapírok hozamai azonban olyan alacsonyak, hogy bármelyik fejlett gazdasággal össze lehet vetni őket. Az egy éven belül lejáró Diszkont Kincstárjegyek hozama hosszú ideje 1 százalék alatt van, míg a 10 éves futamidejű kötvények referenciahozama 3,23 százalékon állt pénteken. 2012. januárban, amikor a Fitch bóvliba vágta Magyarországot, a 10 éves hozamok 6 százalék felett mozogtak. De válság éveiben láttunk 10 százalék feletti hozamokat is.

Adódik a kérdés, hogy ilyen kamatok, és bóvli minősítés mellett érdemes-e magyar állampapírba fektetni megtakarításainkat. Befektetési döntésünk meghozatalakor pedig érdemes azt is figyelembe venni, hogy ha jövő végre felminősítik Magyarországot, az milyen hatással lehet a jövőbeli hozamokra.

Természetesen nem mindegy, milyen időtávban gondolkodunk. Az egy évnél rövidebb lejáratú állampapírok hozama 1 százalék alatt van, a hároméves kötvényeké 2 százalék alatt, míg az ötéves papírokra 2,5 százalék körüli kamat jár jelenleg. Amennyiben lejáratig tartjuk az állampapírokat, nem kell tartani az árfolyam-ingadozástól, vagyis a hozamok módosulásától.

Ha azonban valakinek a lejárat előtt szüksége van a pénzre, akkor nem mindegy, hogy az adott pillanatban hol állnak a kamatok. Ha ugyanis a kamatok csökkenésnek indulnak, akkor nyerünk azon, ha kiszállunk. Ha viszont felfelé indulnak el, akkor veszíthetünk, sőt, akár az is előfordulhat, hogy negatív hozammal, tehát veszteséggel szállunk ki a befektetésünkből.

Ráadásul figyelembe kell venni, hogy a vételi és eladási árfolyam közti különbség elviheti a nyereségünk egy részét, vagy egészét. Kisbefektetőknek ezért a „normál” állampapírokkal – főleg ilyen alacsony kamatok mellett – nem nagyon éri meg spekulálni. Érdemes ezért a hátralévő futamidőt úgy megválasztani, hogy lejáratig tartani tudjuk a papírt.


Kisbefektetőként lakossági papírt!

Ha tehát nem spekulálnánk, hanem biztos befektetésként szeretnénk állampapírt venni, érdemes a kifejezetten a lakosságnak szánt Bónusz Magyar Államkötvény (BMÁK) vagy Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) vásárlásán gondolkodni. Mindkét papír hozama kamatbázisból és kamatprémiumból tevődik össze. A kamatbázis évről évre változik, míg a kamatprémium az egész futamidő alatt fix. A kamatprémiumot például a futamidő határozza meg, amely a jelenleg forgalmazott 3 éves BMÁK kötvény esetében 1,25 százalék, az 5 éves esetében 2 százalék, míg a 9 éves esetében 2,5 százalék.

A jövőbeli esetleges felminősítés elsősorban a BMÁK-k kamatára lehet hatással. Ennek a kamatbázisát ugyanis a 12 hónapos Diszkont Kincstárjegy aukcióin kialakuló hozamok átlagából számolja ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Ha tehát az állampapírok piacán csökkennek a hozamok – márpedig a felminősítés esetén ez várható, ami azért jó, mert az államadósságra rakódó terhek csökkennek –, az magával ránthatja az aukción elért hozamokat is. Vagyis csökken a BMÁK kamatbázisa, így összességében kisebb nyereségre számíthatnak a befektetők.

Ha mondjuk egy 5 éves lejáratú papírt veszünk, most leegyszerűsítve 1+2, tehát 3 százalékos lehet a kamat. Viszont ha a felminősítést követően a kincstárjegyek átlaghozama mondjuk 0,5 százalékra esik vissza, a fix prémiummal együtt is 0,5+2, vagyis 2,5 százalékos hozamot lehet elérni a BMÁK-nál.

Aki tehát bízik a jövő évi felminősítésben, és az ebből fakadó hozamesésben, annak érdemes inkább a PMÁK-t választani. Még úgy is, hogy elemzők szerint a hozamesés nagyon kis mértékű lesz, és inkább csak átmeneti. A magyar államadósság hitelbesorolása helyett ezt más tényezők, főleg a nemzetközi piaci környezet befolyásolja inkább. A hatás annál is inkább korlátozott, mivel az infláció jelenleg negatív előjelű, így ezen papírok esetében a kamatbázis nulla. Elemzők azonban úgy látják, hogy az infláció elérte a gödör alját, és a közeljövően ismét pozitívba fordulhat, jövőre 1,6 százalékos pénzromlással számolnak. A PMÁK esetében ráadásul a fix kamatprémium is kedvezőbb: a 3 éves esetében 3 százalék, míg az 5 éves esetében 3,5 százalék.


Lakossági kamatok

BMÁK 3 éves: 2,33% (2018/P)
BMÁK 5 éves: 3,08% (2020/R)

PMÁK 3 éves: 3% (2018/K)
PMÁK 5 éves: 3,5% (2020/J)

Normál 3 éves: 1,87% (2018/C)
Normál 5 éves: 2,44% (2020/B)


A lakossági állampapírok kamatainak teljes listája az ÁKK oldalán érhető el.