Ezért nem tudták megakadályozni a titkosszolgálatok a párizsi terrort

Fotó: AFP / KENZO TRIBOUILLARD

-

A merényletsorozat több azonosított elkövetőjéről kiderült, hogy a titkosszolgálat tudott róluk. Bár a megkérdezett biztonságpolitikai szakértők szerint az ilyen merényleteket nehéz kiszűrni, és a francia titkosszolgálat inkább sikeres, mint nem, kérdés, hogy ez kit vigasztal. A jövő sötét: van elemző, aki szerint, ha egy radikális közösség merényletet akar elkövetni, előbb-utóbb sikerrel jár.


Egymás után azonosítják a párizsi terrortámadás elkövetőit: egyikük, Samy Amimour a Bataclannál felrobbantotta magát. A 28 éves férfit 2012-ben terrorizmussal összefüggésben elítélték, felügyelet mellett helyezték szabadlábra, de eltűnt a hatóságok szeme elől. Nemzetközi körözést is kiadtak ellene.

Az ujjlenyomata alapján elsőként azonosított francia merénylőt, Omar Ismail Mostefait 2010 óta szélsőségesként tartották nyilván, és rajta volt a hatóságok megfigyelési listáján is, az úgynevezett Fiche S-en. Ugyanazon egyébként, amelyiken egy korábbi vasúti támadást elkövető férfi, valamint azok, akik a Charlie Hebdo szerkesztőségében, illetve a kóser boltban mészároltak. Ezen a listán 1700 különösen veszélyes és 2000 potenciálisan veszélyt jelentő embert tart nyilván a francia titkosszolgálat.

A francia főügyész azt mondta, Mostefai korábban apróbb bűncselekményeket követett el, de börtönben nem ült. Múlt péntek előtt nem merült fel a neve bármilyen nyomozásban vagy terrorista szervezettel összefüggésben. A Guardian azt írta, Mostefai aktáját egy hónappal a párizsi terrortámadások előtt frissítették.

Időközben egyébként kiderült az is, hogy a török titkosszolgálat kétszer is próbálta figyelmeztetni a franciát Mosefaijal kapcsolatban, de a jelzést csak a párizsi terrortámadás után fogadták. Az AP hírügynökség pedig azt írta, a rendőrök szombaton megállították az azóta is szökésben lévő merénylőt, Salah Abdeslamot, ellenőrizték a személyi igazolványát, majd elengedték.



Sötét jövő

Mint látszik, a terrortámadások után gyakran kiderül, hogy az elkövetők „a hatóság látókörében voltak”. Felmerül a kérdés, hogyan tudnak mégis merényletet elkövetni.

Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő azt mondja, a titkosszolgálatok súlyozni próbálják a fenyegetést, a rendelkezésre álló információk alapján döntik el, hogy kit milyen mértékű megfigyelésnek vetnek alá. A rendelkezésre álló erőforrások mindig korlátozottak, és például csak az igazán veszélyesnek tartott személyeket (nem biztos, hogy valóban ők a legveszélyesebbek) tudják folyamatosan megfigyelni. Egy ilyen művelethez minimum 3-4 ember kell egyszerre, akiket váltani is kell rendszeresen. Melléjük még elemzői kapacitásokra is szükség van, ami szintén több szakembert jelent.


Totális megfigyelés nincs, hiába tudnak valakiről a hatóságok, a nagy számok miatt nem tudnak mindenkit mindig figyelni.

A sikeres megelőzéshez szerencse is kell: a hatóságok jókor jó embert figyelnek meg, és még időben lekapcsolják. Közrejátszhatnak emberi tényezők is: nem jut el időben a megfelelő információ a megfelelő helyre” – mondja Wagner.

Ráadásul, ha komolyan vehetők azok a hírek, hogy az Iszlám Állam magas szinten és komolyan szervezte a terrortámadást, tudatosan készülhetett arra, hogy ez minél kevésbé legyen feltűnő, és a hatóságoknak kevés esélyük legyen szagot fogni.

Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő is azt mondja, ötezer ember napi szintű megfigyelése lehetetlen feladat. Különböző listák vannak, a „most wanted” személyeké, akiket tényleg köröznek, illetve azoké, akiket szélsőségesként tartanak ugyan számon, de nem biztos, hogy a terrorizmussal összefüggésben szóba kerül a nevük.

Az is fontos kérdés, hogy vajon egy egyszerű közrendőr mennyire fér hozzá ezekhez a listákhoz – tehát ha megállít valakit ellenőrizni (mint ahogy történt itt is), tudja-e, hogy az illető veszélyes elem.



Nem mérnöki munka, hogy fogsz egy Kalasnyikovot

A francia titkosszolgálat rendelkezik a legnagyobb terrorelhárítási tapasztalattal, történelmi okok miatt az egyik legnagyobb közel-keleti információs hálózattal rendelkezik. Valamint, miután elég nagy az országban a muszlim közösség aránya (7,4 százalék), a francia muszlim társadalommal is elmélyült kapcsolata lehet.

Az is igaz viszont, hogy ahol nagyobb a muzulmán közösség aránya, ott magasabb a szélsőségesek és radikálisok részaránya is.

„Nem lehet minden terrorcselekményt megakadályozni” – hangsúlyozza Tálas Péter. A párizsi támadás nem volt bonyolult, ráadásul részben sikertelen is volt: az egyik támadónak jegye volt a francia–német meccsre, de nem jutott be, így nem tudtak akkora pusztítást végezni, mint eredetileg tervezték.


Az nem egy mérnöki munka, hogy valaki fog egy Kalasnyikovot, bemegy egy koncertterembe, és mindenkit lelő, akit csak ér.

Az ilyeneket nehéz megakadályozni, bárki megcsinálhatja, ha hozzájut fegyverekhez és robbanószerekhez, illetve minimális helyismerettel rendelkezik. Főleg, ha sikerül olyan merénylőket találni, akik lehet ugyan, hogy rajta vannak a megfigyelési listán, de addig nem csináltak semmit, a titkosszolgálatok számára még szüzek” – mondja Tálas Péter, aki szerint a radikális és szélsőséges közösségeket kellene megfigyelni, ahol kitervelhetik ezeket a támadásokat.

Ráadásul a Charlie Hebdo utáni merényletek után „taktikát váltottak” a terroristák: zömmel nem franciákat küldtek a párizsi merénylet elkövetésére, hanem belgákat. „Joggal gondolhatják ugyanis, hogy a titkosszolgálatok közötti együttműködés és információáramlás nem olyan gyors és flott.”

Tálas Péter szerint, ha itt valaki hibázott, az a belga titkosszolgálat volt. „Komoly hiányosság, hogy Molenbeekben kialakulhatott, létrejöhetett egy elég radikális csoport, amely ellen a rendőrség – noha tudott arról – nem tudott fellépni.”

Bár ilyen helyzetben nem sokakat vigasztal, de a francia titkosszolgálat sokkal több támadást hiúsít meg, mint amennyi bekövetkezik – ezt már Wagner Péter mondja.


Wagner Péter, biztonságpolitikai szakértő

Wagner Péter


„2012 óta 15-16 esetben meg tudták akadályozni a támadást, mert tudták, hogy az illető mire készül, de volt, hogy lakossági bejelentés alapján kaptak el valakit.” Ám a kép sötét:


Amelyik közösség terrorcselekményt akar elkövetni, előbb-utóbb sikeres lesz

– mondja Wagner Péter.

Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő az M1-en vasárnap azt mondta, bár sokan a francia titkosszolgálat kudarcának tudják be a történteket, valójában nem lehet minden ilyen eseményt kivédeni, hiszen „az elhárításnak mindig szerencsésnek kell lennie, a terroristáknak pedig elég csak egyszer”.

A brit miniszterelnök azt mondta, a brit titkosszolgálat az elmúlt félévben hét támadást hiúsított meg, de vannak további példák is, mikor több ország titkosszolgálatának együttműködésével sikerült megelőzni egy Franciaországban tervezett merényletet, pár hete pedig Madridban tartóztattak le három szélsőségesen radikális marokkóit, mert a gyanú szerint ők is készültek valamire.

„Utólag persze könnyű összepakolni a logikai sorrendet. Ez nagyjából olyan, mint lottóhúzás után azon lamentálni, miért nem azt az öt számot ikszeltem be” – érzékelteti a feladat nehézségeit Tálas Péter.


Rövid távon vélhetően még több pénzt és erőforrást kapnak a titkosszolgálatok (mint ahogy ezt a britek be is jelentették), hogy a meglévő munkájukat ledolgozzák – mondja Wagner Péter.

„Olyan helyzet azonban soha nem lesz, hogy több kapacitás és ügynök legyen, mint megoldandó feladat. Ez egy versenyfutás a terroristákkal. A »kibocsátás« nagy része itt nem is Franciaországban, hanem a Közel-Keleten van, arra nincs is kontroll. Többmilliós tengerben kell halásznia mindenkinek.”

Tálas Péter szerint létre kellene hozni egy uniós hírszerzési ügynökséget, amelynek információi mindenki számára elérhetők, így könnyen észlelhető, ha valahol felbukkan egy gyanús személy.

„Számos kérdésben – mint a menekültügy, terrorizmus – az uniónak államként kellene működni, kell egy közös szervezet, amely mindenki számára hozzáférhető” – mondja Tálas Péter.


Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) új Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának dékánja, biztonságpolitikain szakértő


Csakhogy ennek jelentős akadályai vannak: a francia, brit, német, spanyol, olasz és svéd titkosszolgálat – a „hatok” – ugyanis nehezen osztanak meg információkat Bulgáriával vagy mondjuk Horvátországgal. Tálas szerint gyorsítani kellene az információáramlást a „legalsóbb szint”, tehát az intézkedő rendőr felé.

Wagner Péter szerint a nagy terrortámadások azért előlendítik az együttműködést a titkosszolgálatok között. Azt mondja: abból, hogy a 2005-ös londoni terrortámadás óta nem volt komplex terrortámadás, szakértők arra következtetnek, hogy a titkosszolgálatok között javult az információcsere, valamint minden ország alaposabban, célzottabban és több pénzt ráfordítva próbálja megtalálni azokat, akik terrorcselekményre készülhetnek.



Az Iszlám Állam vissza tudta hozni a korábbi fenyegetést. Ki kell találni, hogy mit tudnak kezdeni vele.

Nehezíti a helyzetet – magyarázza Wagner –, hogy az Iszlám Államról az igazán fontos információk Törökországban, Jordániában, Szaúd-Arábiában, Irakban és Libanonban érhetők el. Egy olyan típusú együttműködésre volna szükség, amely ezeket az információkat is becsatornázza.

Miután a schengeni rendszer a terroristáknak is működik, megoldás lehet a határellenőrzés szigorítása is, de az a rendszer végét jelentené, ami a gazdasági kapcsolatok miatt különösen kockázatos lenne – mondja Tálas Péter.

„Láttuk, mit okozott az osztrák ellenőrzés: 15-30 kilométeres sorokat a határon.”


egy perces néma megemlékezés a párizsi vérengzés áldozataira


Nem paintballmeccs

Helyben is lenne mit tenni: fontos kérdés, milyen a viszony a többségi és muzulmán társadalom között. Minél jobb az együttműködés, annál valószínűbb, hogy a közösség jelez, ha potenciális terroristával találkozik. A muzulmán társadalom ugyanis az unióban ugyanúgy elítéli a terrorizmust.

Tálas Péter szerint szankcionálni kellene azokat, akik radikalizálódnak, akik – nemcsak muszlim, hanem bármilyen – szélsőséges csoporthoz csatlakoznak. Tervek egyébként már vannak arra, hogy a terroristagyanús személyektől megvonják az állampolgárságot, és kiutasítsák őket az adott országból. Tálas Péter szerint azokkal is kezdeni kell valamit, aki Szíriába mennek harcolni: „Ez nem egy paintballmeccs, az uniós jogértelmezés szerint háborús bűnöket követnek el. Nem gondolom, hogy természetes, hogy csak úgy hazajönnek.”

Azt viszont nehéz követni, hogy pontosan hányan mennek Szíriába, sokan ugyanis megszakításokkal – török és egyiptomi megállókkal – mennek, ami már lekövethetetlen.

Jogszabály-módosítás is jöhet, mint ahogy a brit politikusok már el is kezdték emlegetni a megfigyelés kiterjesztését, aminek azért beláthatatlan következményei is lehetnek.


A végső fázis, amit a diktatúrákban csinálnak, hogy bármikor bárkit megfigyelhetnek, és adatot gyűjthetnek róla, és le is tartóztathatják, akkor is, ha nincs ellene elég bizonyíték. Minden demokráciának magának kell megvívnia, hogy meddig megy el

– figyelmeztet Wagner Péter.


Szóba kéne állni egymással

Tálas Péter szerint rövid távon erősödhet a szélsőjobb, másrészt újra elkezdődhet a vita a multikulturalizmusról és arról, mint kezdjünk a radikális muzulmán csoportokkal, akik az EU-ban élnek.

„A multikulti nem halt meg, csak a csoportoknak nem egymás mellett kell élniük, hanem együtt. Amíg a többségi társadalom nem tud szóba állni a mérsékelt muszlimokkal, nem tudja megoldani a problémákat, addig nem korlátozható a radikális csoportok térnyerése. Ők többnyire szegregáltak, szegények, kirekesztettek, frusztráltak, ezért vonzó számukra az Iszlám Állam ideológiája. Soha nem lehet őket 100 százalékban integrálni, de már egy kis embermennyiség is nagyon nagy kárt tehet, és sok áldozatot szedő terrorcselekményt tud végrehajtani.”

Tálas Péter szerint a terrortámadások valós idejű, élő közvetítése sem jó: így szinte biztos lehet benne minden terrorista, hogy ha csinál valamit, azzal bekerül a hírekbe.

Mivel egy kormány szinte sosem mutathat gyengeséget, egy ilyen támadás után a válasz általában a „Háború!” lesz – mondja Wagner Péter. A franciák és az amerikaiak be is jelentették, fokozzák a támadást az Iszlám Állam ellen. Csakhogy Wagner szerint ez nem old meg semmit:

„A probléma nem csak katonai. Az Iszlám Állam többmilliós területeket foglalt el, azért sikeres, mert az embereknek elegük lett a rosszul működő kormányokból.”


Párizs, terrortámadás


Hadüzenettel felérő támadás

Beszéltünk a titkosszolgálatok működésére most és korábban rálátó politikussal is: mindketten azt mondták, a jelenlegi adatok alapján korai azt kimondani, hogy a francia vagy a belga titkosszolgálatok hibáztak. Nem tudni ugyanis, pontosan kiről, milyen információjuk volt, illetve azok alapján milyen ellenőrzéseket rendeltek el. Akkor lehet hibáztatni bármelyik szolgálatot, ha kiderül, kellő adat volt a birtokában, mégsem figyelte a merénylőket szorosabban. Az is lehet, hogy nem volt megfelelő az együttműködés a belga és a francia titkosszolgálatok között. Egyik beszélgetőtársunk szerint rendszerszintű hiba is okozhatta azt, ami történt:


Ez szinte egy hadüzenettel felérő támadás volt, sokáig kellett tervezni. Ennek ki kellett volna buknia.

Abban mindketten egyetértettek, hogy létre kell hozni egy közös egységet: vagy egy közös, európai titkosszolgálatot, vagy pedig csak egy csapatot, amelybe minden ország delegál embert. A lényeg, hogy az információáramlást biztosítani kell. Ráadásul kötelező alapon, nem úgy, hogy egy-egy ország megválogatja, mit oszt meg a másikkal. Így ugyanis kiszűrhető lenne, ha valaki az egyik országban „békés állampolgárként” viselkedik, a másik országba menve viszont radikális szervezetekkel szimpatizál.

„Nem elég akkor együttműködni, amikor már történt valami. A szerveződésről is értesíteni kell a többieket.”


Ha nem ugyanolyan éber mindegyik szolgálat, könnyű odébb menni.

Emellett az unión kívüli titkosszolgálatokkal is együtt kell működni, és a schengeni külső határok ellenőrzését is szigorítani kell – vélekedtek a politikusok. A britek már bejelentették, hogy 1900 fővel emelik a titkosszolgálat létszámát, egyik forrásunk szerint ez más európai országokban sem kerülhető el.