Ezért nem fog tudni megegyezni a kormány a tanárokkal

Fotó: VS.hu / Mudra László

-

Korábban soha nem látott, széles mozgalom bontakozott ki a közoktatásban a kormányzat politikájával szemben, mire hétvégén Orbán Viktor és Balog Zoltán menesztették az államtitkárt. Kérdés, ez mire lesz elég: ha összevetjük az eddigi petíciókat, kiderül: a közös pontok a rendszer alapvetéseit érintik.


„A restaurációs kísérlet, amelyre néhány szakszervezeti vezető gondol, az elképzelhetetlen” – reagált a pedagógusok múlt szerdai tüntetéseire csütörtökön Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Bár Lázár jelezte, hogy a kormány hajlandó tárgyalni a közoktatás szereplőivel, szavaiból az derült ki, hogy nem fog minden áron megegyezni, vannak dolgok, amikből nem hajlandó engedni.

Hétvégén a kormányfő és minisztere menesztették Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkárt, de Balog Zoltán közölte, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik)– bár átalakul – marad.

Kérdés, ez így rendben lesz-e a tanároknak. A miskolci Herman Ottó Gimnáziumból indult mozgalom követeléseinek sokszínűsége is azt mutatja, hogy széles körben elégedetlenek. Nyolc nyílt levél és pontokba szedett petíció áttanulmányozásával több mint ötvenféle követelést azonosítottunk, ennél jóval többféle megfogalmazásban. Ezeket összevetve néztük meg, mi az, amiből nem engednének a pedagógusok.


Le a Klikkel!

A petíciók alapján egyértelmű, hogy mindenki gyűlöli a Klik nevével fémjelzett központosítást. A tiltakozók vérmérséklettől függően rögtön fel is számolnák a központot, vagy csak visszaadnák az anyagi önrendelkezést az iskoláknak, a döntési és munkáltatói jogokat pedig az igazgatóknak, de ez lényegében ugyanazt jelentené.

Csakhogy az iskolák államosítása és a Klik felállítása a fideszes oktatási rendszer alapja. Ez a döntés a lehető legmagasabb szinten született meg, legalábbis erre utal, hogy utólag még a végrehajtója, Hoffmann Rózsa korábbi köznevelési államtitkár is megtagadta.


Több pénzt!

Az egyik legalapvetőbb követelés, hogy a kormány biztosítson több pénzt az oktatásra. Ez meglepő módon nem béremelés formájában jelenik meg a petíciókban, hanem az oktatás körülményeinek javításaként. A fizetésekkel kapcsolatban az a követelés merül fel leginkább, hogy a bértáblát – az eredeti elképzeléseknek megfelelően – a minimálbérhez kössék, vagyis annak emelése esetén minden pedagógus bére emelkedjen.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy mindenre van pénz, amit a kormány nagyon szeretne, de a közoktatás nem tartozik ebbe a kategóriába. A pedagógus bértáblán pont azért változtattak 2013-ban, és tolták el a megígért béremelést 2017-ig, mert kiderült, hogy nincs rá elég pénz. A Klik költségvetési számai – 2015-ben 544 milliárd, 2016-ban pedig 561 milliárd – is azt mutatják, jelenleg a kormány nem kíván nagyságrendileg többet áldozni erre szektorra, még akkor sem, ha egyértelműen kiderült, ez az összeg nem elég.


Új alaptantervet!

A tiltakozó levelek közös pontja, hogy teljesen újragondolnák a Nemzeti Alaptantervet (NAT), csökkentenék a követelményeket, a diákok – és ezáltal és a tanárok – óraszámát is. Ismétlődő követelés a szabad tankönyvválasztás visszaállítása, és a délután 4-ig kötelező iskola eltörlése. A kötelező testnevelést a petíciók egy része eltörölné, más részük csak azt szeretné, ha biztosítanák hozzá a körülményeket.

Lázár János viszont azt mondta: Magyarországon a gyerekek óraszáma és az egy tanárra jutó diákszám is alacsonyabb, mint a fejlett országokat tömörítő OECD átlaga. Az egységes tanterv és tankönyv pedig ugyanúgy a kormány oktatáspolitikájának lényegéhez tartozik, mint a Klik. A Fideszben úgy gondolják, az alapvető ismereteken túl erkölcsre és hazafiságra kell nevelni a gyerekeket, és ez csak az egységes alaptantervvel és tankönyvekkel, illetve a mindennapos testneveléssel látják kivitelezhetőnek.


Gyűlölt papírmunka

Minden tiltakozás visszatérő követelése a tanárok adminisztrációs terheinek csökkentése, különösen az életpályamodell szerinti előlépéshez szükséges porfólió megírását találják túlságosan nagy tehernek. Ugyancsak szúrja sokak szemét az ellenőrzés: a tanfelügyelet, illetve a minősítéshez szükséges belső önértékelés, vagyis hogy a pedagógusok beleszóljanak egymás munkájába.

Ezen a ponton hajlik valamiféle engedményre a kormány. Rétvári Bence államtitkár egy ráckevei fórumon azt mondta, egyharmadával csökkentik az adminisztrációs feladatokat, és Balog is elismerte hétvégén, hogy a bürokratikus terhek túlzóak lettek, korábban pedig megígérte, hogy eltörlik a tanfelügyeleti ellenőrzéseket. Valószínűtlen azonban, hogy a dolog lényegéből, a pedagógusok minősítéséből engednének: a életpályamodell és a minősítés ugyanis szoros kapcsolatban áll: elvileg azt kínálja, hogy a fejlődésért, a jobb munkáért cserébe jár a magasabb fizetés, nem alanyi jogon. A miniszter is úgy fogalmazott: a minősítés marad.


Hagyjanak minket tanítani!

A különböző petíciók szinte minden esetben ugyanazzal kezdődnek: olyan, valódi reformokat akarnak, amelyekbe beleszólásuk van az érintetteknek is, vagyis valódi párbeszéd után szülessenek döntések – a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagóguskart a többség nem tekinti legitim tárgyalópartnernek. Addig pedig – írják több helyen is – függesszék fel az átalakításokat, például ne változtassák meg állandóan az érettségi követelményeket.

A köznevelési kerekasztal kedden alakul, Palkovics László államtitkár szerint „minden résztvevő véleményére kíváncsiak”, és szükséges lesz munkacsoportok létrehozása is. Balog szerint 198 tankerületben tartottak köznevelési konzultációkat és 2207 iskolával egyeztettek, a javaslatokat és kritikákat „megvizsgálják”.

Érdemes azonban megjegyezni, hogy a kormánypárt az elmúlt több mint öt évben szinte mindent végigvitt, amit akart, csak nagyon ritkán fújtak visszavonulót. Az eddigi tapasztalatok szerint az egyeztetések általában formálisak, mert érdemi kérdésekben a kormány nem enged beleszólást senkinek.