Ezért gyűlöli mindenki a Kliket

Fotó: MTI / Vajda János

-

Újabb vezéráldozatot hoz a kormány, és az ígéretek szerint most már tényleg átalakítják a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, amely hároméves működése alatt közutálat tárgyává vált. Cikkünkben megpróbáljuk bemutatni, miért volt eleve bukásra ítélve minden idők egyik legelfuseráltabb magyar intézménye, hogyan vált egyre frusztráltabbá a rendszer valamennyi szereplője, és hogyan haltak hamvukba a jobbító törekvések.


Január végén 11,1 milliárd forintos adóssága volt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak, azonban azt, hogy mennyi hiányzik a normális működéshez, az egyelőre még hivatalban lévő elnök, Hanesz József sem tudja.

„Ezt akkor tudjuk megmondani, mikor a Klik összesíti az iskolák elemi költségvetéseit. Arra nagyon büszke vagyok, hogy ilyenek készülnek” – mondta a VS-nek Hanesz, akivel még azelőtt beszéltünk, hogy Palkovics László államtitkár bejelentette a leváltását.

A Klik három éve működik, kezdettől fogva éles kritikák záporoznak rá, a pénzhiány és a működésképtelen központi irányítás miatt az iskolák rengeteg esetben a tanításhoz alapvető eszközöket és közszolgáltatásokat sem tudták biztosítani, a krétáért is a tankerületnél kuncsorgó igazgatók pedig valójában azt sem tudják, mekkora keretből is gazdálkodhatnának.

Ehhez képest az iskolák most írnak először költségvetést. Hanesz szerint „természetes állapot” ez, hiszen „egyfenntartós, egygazdálkodós” volt a rendszer, most viszont a Klik „makroszinten” is meg akarja ismerni az iskolákat.

„Azt gondolom, soha nem késő jobbítani a rendszert” – mondta Hanesz a „közgazdasági szükségszerűség”-ről.


Ne bohóckodjunk már!

Az Index megszerzett egy „útmutatót” a költségvetés elkészítéséhez a ceglédi tankerület vezetőjétől – ott az iskolák egy teljes hétvégét kaptak a tervezésre, a tervet hétfő 11-ig kellett elküldeni. „Aki nem adja le határidőben, annak nem tervezzük be az igényét a megyei költségvetésbe!” – szólt a tankerület vezetőjének figyelmeztetése.


Az útmutatás egyik oldala (forrás: Index)


Azért, hogy az iskolának ne legyen illúziója, zárásként a tankerület vezetője odaírta, „a teljes (dologi) kérés töredékét fogjuk megkapni”.

Mindez persze egyáltalán nem újdonság. Sok igazgató panaszkodott már arra, hogy a tankerületben lehúzzák a kérések egy részét, vagy egyszerűen elutasítják azt „nincs erre forrás” címszóval. „Azt mondják, kérjek gyakrabban – háborgott egy falusi igazgató. – De mire jó ez a cirkusz? Nem kérek 200 valamit csak azért, hogy azt a 100-at, amire szükségem van, megkapjam. Ne kelljen már ezt a bohóckodást csinálni!”

Hanesz József erre azt mondja, volt olyan érzésük, hogy az iskoláknak általában nem volt érdekük, hogy a pontos számokat ismerjék, „hiszen egyszerűbb kérni, ha nem tudom, mekkora a takaró”.

Ezt egyébkét egy vidéki igazgató meglátása is alátámasztja, jól rámutatva egyben a központosított rendszer egyik alapvető hibájára: „Az iskolák nem érdekeltek a gazdaságos üzemelésben, hogy a fűtés normálisan legyen beállítva, a villany meg le legyen kapcsolva. Nem ők fizetik. Amíg volt saját gazdálkodás, mindenki jobban odafigyelt.”

Az pedig már teljesen hektikus, hogy mennyivel kérnek többet az egyes iskolák, mint amennyi pénz van a tankerületben, Hanesz erre sem tudott pontos számot mondani.


Hanesz József és Balog Zoltán


Illúzióra épülő rendszer

„Vannak olyan nagyobb tételek, amelyekre bizonyos tankerületben rábólintanak, mert van rá pénz, máshol meg nem, mert nincs” – mondja Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója. „Hiányzik az egységes eljárásrend, vagy személyfüggő, hol tartják be, és hol nem. De egészen apró dolgokra is igaz ez: nálunk mindig van kréta, máshol meg nincs. Az egyformán működés illúzió, ez nem állja meg a helyét – teszi hozzá Horváth. – A Klik egyetlen költségvetési soron szerepel, az iskoláknak és a tankerületeknek nincs reálisan megtervezett költségvetése, a szervezet folyamatos likviditási gondokkal küzd.”

Több általunk megkérdezett igazgató is arról beszélt, hogy ha valaki erőszakosabb, vagy jobb kapcsolatai vannak, több pénzhez jut. Ugyanakkor többen hangsúlyozták: a tankerület-vezető megpróbál mindent, de nem rajta múlik. Egy vidéki igazgató szerint „az iskolákat évekkel ezelőtt nagy adósságokkal vették át, a tankerület-vezetőknek ezt a semmiből kellene kigazdálkodniuk. Ez nem sikerült,


mindenki idegbeteg. A tankerületi vezetőkkel is agresszíven beszélnek, ugyanezt kapják vissza az igazgatók is tőlük.

Szebedy Tas, a Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke szerint számtalan probléma mellett a pénztelenség a zavartalan napi működés legelső akadálya. Már a kezdetekben is baj volt a pénzzel: egy korábbi felülvizsgálat szerint ugyanis teljesen használhatatlan adatokból dolgoztak, amikor az egész terület forrásigényét meghatározták. Nem voltak világos számok arról, hogy az önkormányzatok korábban mennyit költöttek az iskolákra. Az elmúlt három évben több mint 100 milliárd forint hiányzott a rendszerből, ezt a kormány utólag próbálta korrigálni a költségvetésből.” (Tavaly év végén például az óraadók hónapok óta csúszó bérének kifizetésére több mint 20 milliárdot kapott a Klik.)

Szüdi János oktatáskutató szerint is hasonló nagyságrendű összeg hiányzik, minden évben 70 milliárdot hozzátesznek a költségvetéséhez, de a munkabéren kívül dologi kiadás alig van betervezve.


Szebedy Tas


2015, a válság éve

2013 második fele óta vannak problémák a számlák kifizetésével (vagyis a tényleges működés után pár hónappal már akadozott a rendszer), a Klik mára a legkevésbé megbízható adós lett a vállalkozások széles körénél országszerte. Még a kötelező nyomtatványokat is nehéz beszerezni, ha valaki átutalással fizetne. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a fenntartó és a működtető nem mindenhol ugyanaz, így a „ki fizeti a számlát?” kérdés még mindig jellemző.

Szebedy Tas szerint ritka, hogy az önkormányzattól és a tankerülettől is kap pénzt egy iskola. Ahol az egyik félnek van pénze és szándéka is támogatni az iskolát, ott a zökkenőmentes működésre van némi lehetőség. De ahol elég pénz és még szándék sincs, ott lehetetlen a helyzet.

Horváth Péter szerint a mai napig előfordul, hogy egy önkormányzat és a tankerület ugyanarra a jogszabályra hivatkozva küldi az igazgatót a másikhoz, amikor az például bútorvásárlásról tárgyalna.

Az adott költségvetési év második felére jellemzően minden nagyobb régióban általánosak lettek a komoly hiányok, nehézségek, működési gondok – mondja Szebedy Tas, aki szerint 2015-re a helyzet már országosan kritikussá vált. Voltak ugyan jól működő tankerületekről, megyei fenntartókról szóló hírek is, de ezek olyan területről érkeztek, ahol korábban a megszűnés fenyegetett iskolákat. „A nagyvárosi, a megyei jogú és a fővárosi, nagy létszámú intézményeket működtető tankerületek többsége már kétségbe esett kérelmeket fogalmazott folyamatosan. A teljes szakképzés leválasztása a Klikről egy súlyosan forráshiányos rendszerből kivett egy jelentős részt, de a forrást tovább csökkentette. Ez a szakképzést folytató intézményeknek ugyan jelentett pozitív változást, a Kliknél maradt intézmények helyzetét viszont rontotta.”

2015-ben a pénz már október közepén elfogyott; ez abból látszott, hogy az óraadók bérét hónapos csúszásokkal tudták kifizetni, de más juttatások is csúsztak – mondja Horváth Péter. Bár a dologi kiadásokban sosem dúskáltak, korábban ilyen nem fordult elő.



Ez azért érintett mindenkit rosszul, mert azt ígérték, a fizetéssel nem lesz probléma, mégis lett.

De pénzhiány miatt akadozik az Arany János Tehetséggondozó Program is, sok helyen kikapcsolták az internetet, a telefont vagy a gázt, vagy éppen az úszásoktatás állt le, mert nem voltak befizetve a számlák.


Horváth Péter; Mendrey László; Palkovics László, KLIK

Palkovics László, Horváth Péter és Mendrey László, a PDSZ elnöke


A „nem” gyorsan jön

Bár Hanesz József szerint az iskolák kérésének nagyságától függően „órák vagy napok” alatt is megérkezhet a válasz, és az egyszerű kérést gyorsan lehet teljesíteni, az igazgatók nem ezt tapasztalják. A nemleges válasz persze gyorsan jön – a kérések többsége így jár –, minden másra rengeteget kell várni.

„Egy valós, jogosnak ítélt beszerzésre is hónapokig kell várni a választ, ráadásul még egy golyóstoll beszerzésére is három árajánlatot kell mellékelni” – mondja Szebedy Tas. „Egyre több a levelezés, egyre kivárhatatlanabbak a döntések, a napi szükségleteket szinte sehol nem tudják megoldani. Általában nem a helyi Klikeknél, hanem a központba továbbított kérdéseknél akadt el a leggyakrabban a kérés.”

A folyamat nemcsak lassú és nehézkes, hanem még drága is. Egy érzékletes példa egy vidéki igazgatótól arra, hogyan költenek egy 100 forintos villanykörte beszerzésére a végén csaknem egy ezrest:

  • villanykörte: 100 Ft,
  • tértivevényes levél az igénylésről 330 Ft, a válasz szintén tértivevénnyel ismét 330 Ft.
Ezzel szemben korábban a gazdaságis kolléga átment a szemközti boltba, megvette, amit kell, és kért róla egy számlát az iskolának.

Állítólag hamarosan jöhet a gazdálkodást, vásárlásokat megkönnyítő igazgatói kártya, amelynek bevezetését nagyjából másfél éve ígérik, a napokban pedig Balog Zoltán miniszter újra megtette. Hanesz József szerint a kártya „gyakorlatilag készen van”, a bevezetése költségvetési forrás kérdése. „A kincstári kártyák mögé havi rendszerességgel komoly fedezetet kell biztosítani. Ha a 2202 fenntartott intézmény fejenként 100 ezer forintot kapna havonta, az is 2,2 milliárdba kerülne.”


Gyűlölöm a Kliket!

Ez a tömör mondat egy művészeti iskolában tanító énektanártól származik, aki ezzel a kommenttel csatlakozott a Miskolci Herman Ottó Gimnázium nyílt leveléhez, amely lényegében az egész lavinát elindította. A csatlakozó pedagógusok, diákok és szülők csak úgy öntik a panaszokat a fenntartóról, ezekből idézünk:

  • Az iskolákat nem ismerő, „távolból fenntartó” Klik az anyagi források visszatartásában látszik érdekeltnek lenni, és – miközben a pedagógusok sok esetben saját fizetésükből biztosítják a munkájukhoz szükséges eszközöket – az oktatásirányítás cinikusan azt a következtetést vonja le, hogy lám, „működik a rendszer”. (igazgatóhelyettes)
  • A Klik fennállása óta nem kaptunk semmiféle eszközt, ami elromlik, nincs pótolva, újról pedig ne is álmodjunk. (Tavaly 50 ezer forintot költöttem eszközökre!! Persze ezek nélkül is lehet órát tartani, de ahhoz, hogy hatékonyabban dolgozhassak, és színesebbé tegyem a gyerekek számára az ottlétet, ennyivel tudtam újítani az eszközállományomat.) (tanár)
  • A mi iskolánkban nincs pénz semmire, rengeteg a tartozás, hála a Kliknek. (diák)
  • Mi szülők jeleztük az iskolánkban, hogy ki szeretnénk festeni az osztálytermet, közölte az iskola vezetősége, hogy nem úgy megy ám az!: a Kliknek hozzá kell járulnia. Azt is hozzátették, hogy a gyerekem addigra le fog érettségizni, mire ezt a Klik engedélyezni fogja. :-(((( (szülő)
  • A 2015/2016-os tanévre nem kaptunk naplókat, ellenőrzőt, és gyógyúszást sem tarthattunk, mert a Klik nem fizette ki az előző év számláját sem. (gyógytestnevelő)
  • A törvényi előírások maradéktalan betartásához nincsenek meg sem a személyi, sem a tárgyi feltételek. Állandóan változó, szakmaiságot nélkülöző fenntartói és szervezeti formában dolgozunk. A Klik általi ügyintézés lassú és személytelen. Évek óta nincsen eszközfejlesztés. Hiányoznak a mindennapi munkához szükséges legújabb szűrő- és vizsgálóeljárások, fénymásoló, megfelelő mennyiségű papír, ceruza, fejlesztő füzetek, könyvek, infokommunikációs eszközök, internet-hozzáférés. (Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat)


klik, iskola, illusztráció


Túlélési stratégiák

Beszéltünk olyan jó nevű fővárosi iskola vezetőjével, ahol az összes fellelhető papírt elrakták tartalékba: kell az érettségire jelentkezéshez és a beiratkozáshoz. Azt, hogy a tanárok mire íratnak dolgozatot, az igazgató nem is tudta megmondani, talán a füzetből tépnek ki lapot a gyerekek.

A projektorban kiégett a lámpa, de újat nem kapnak, mert a Klik nem tudja hova leltározni – sorolja egy másik fővárosi igazgató. Van, ahol krétát is alig kapnak.

Az állami fenntartásba vétellel a kormányzat szándéka az volt, hogy egy szintre hozzák az iskolákat. Egy vidéki igazgató rezignáltan erre annyit mondott:


Semelyik iskolában nincs semmi, így lettek egy szintre hozva.

Az elmúlt hónapokban több igazgató panaszkodott arra, hogy a szolgáltatók, vállalkozók – boltosok, buszosok – már nem állnak velük szóba, mert a Klik nem fizeti ki a számlát.

Van arra is példa, hogy a villanyszerelő csak előre fizetéssel vállalja a munkát. „De mi van, ha vele történik valami? Oda a pénz, a munka meg nincs kész” – kesergett egy vidéki kistelepülési iskola igazgatója. Velük már az egyetlen helyi boltos sem áll szóba.

„Nem vagyok én bank” – érvelt a boltos.

Az igazgató ment lobbizni az önkormányzathoz, hogy ne menjen tönkre az iskola, azért pedig még majdnem meg is büntették. Ő a benzinszámlát már le sem adja, mert egyszerűbb így. Bár azt mondja, az önkormányzati fenntartóval sem volt jobb helyzetben, mert akkor is elzárták a gázt, de most sem jobb, mert folyamatosan érkeznek a felszólítások. Náluk ugyan nem kapcsolták ki a gázt, más településeken viszont már igen. Legutóbb éppen az elmúlt napokban, egy gyöngyöstarjáni iskolában, egy apró csavarral: a helyi Klik azt állította, nem kapták meg a felszólítást, a szolgáltatók viszont azt mondták, elküldték.

Hanesz szerint a Klik nem tagadott le semmit, az értesítést nem kapta meg sem a tankerület, sem az intézmény. „Ez nyilván nem menti a Kliket az alól, hogy ki kell fizetni a szolgáltatásokat. De pont arról van szó most, hogy lesz költségvetési forrás mögötte, és akkor nem lesznek ilyen akadémikus vitáink, hogy ki kit értesített, és mikor.”

Kérdésünkre, hogy az állam és a Klik megítélését hogy befolyásolja, hogy sok iskolával már nem hajlandók szóba állni a szolgáltatók, mert nem fizetik ki a számlákat, Hanesz József azt mondta, ilyennel ő még nem találkozott.


Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, klik, közoktatás, általános iskola


Nem csak a pénz hiányzik

Nem a pénzhiány az iskolák egyetlen baja, több igazgató panaszkodik arra is, hogy nem kapnak tanárt. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint a státuszokra lehetetlen szabályozás vonatkozik: a nyugdíjba ment pedagógus helyett az iskola nem vehet fel mást, hiszen a „rendszerben van más, aki megoldja. Az viszont életszerűtlen, hogy egy szabolcsi, éppen feladat nélküli pedagógust átvigyünk Győrbe, hiszen ennek nincsenek meg a feltételei.

Szebedy Tas azt mondja, a tanárok felvételére, alkalmazására, helyettesítésére és a kötelező óraszámokra vonatkozó törvényi előírásokat helyenként „egyedileg kezelték”, emiatt ellentétes helyzetek alakultak ki.


Sosem működött, de nem hatottak a kritikák

A Klik működése eleve rosszul kezdődött (amellett, hogy már az ötlet ellen is volt tiltakozás): több iskolából elvitték az íróasztalokat és székeket, hogy a helyi tankerület berendezkedhessen.

Miközben a szervezet első elnöke, Marekné Pintér Aranka 2013-at értékelve úgy találta, „a központ létrehozásával átláthatóbb, hatékonyabb, a közoktatás színvonalát növelő és esélyteremtő rendszer jött létre”, ugyanarról az időszakról a Klik átvilágításával megbízott Szabó Balázs miniszteri biztos egészen lesújtó jelentést tett le a miniszter asztalára, melyet további kritikus tanulmányok követtek. Szabó már 2013-ban a decentralizációt sürgette, és arra jutott, hogy a Klik a 2014-es költségvetés tervezésekor jelentős hibát követett el, így a hiány elérheti az 57 milliárdot. Pár hónappal később újabb kemény kritikát kapott a Klik, akkor az Emmi főosztályvezetőjeként Pölöskei Gáborné – Áder János húga – reformálta volna meg a szervezet működését

A számos, esetenként az elnök személyét ért bírálat ellenére Marekné Pintér Aranka a választások utánig maradt, majd Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár mellett leváltották őt is. Az új Klik-vezető Hanesz József lett.


Marekné Pintér Aranka

Marekné Pintér Aranka


Szétfoszló remények

A fő nehézséget az okozza, hogy olyan rendszerre, mint a Klik, nincs példa, és nincs gyakorlat sem – mondja Szebedy Tas. „Voltak reménykeltő kísérletek, mikor egy 2014-es átszervezés után a tankerületek vezetői nagyobb hatáskört kaptak, a döntések közelebb kerültek, ám az egyre nagyobb pénzhiány miatt semmilyen pozitívumot nem éreztek az iskolák. Az új vezető, Hanesz József sok szempontból világos, racionális és egyértelmű szervezeti megoldásokat ígért, a szemlélete pedig az volt, hogy a takaró méretéhez kell igazítani a nyújtózkodást. A szervezeti változások azonban nem voltak érthetőek, a személyi állomány változását sem lehetett követni. A működési, döntési és hatásköri zavaroknál is egyre szélesebb körben érveltek a forráshiánnyal, ez súlyosbodott a mostani válságállapotig. A takaró mérete sajnos nem derült ki, nyújtózkodásról már szó sem lehetett. A javuló helyzethez kapcsolódó reményeink szertefoszlottak, általános lett a döntésképtelenség.”

A 2015-ös Szervezeti és Működési Szabályzat megjelenése előtt a Klik elnöke arról beszélt, hogy rugalmasabb lesz a döntéshozatal, és decentralizálják a szervezetet. Megkérdeztük Hanesz Józsefet, mi az, ami egyáltalán elindult. Meglepő volt a válasz:

„2015. szeptember 11-én lett hatályos a Klik új SZMSZ-e. 122 ezer munkavállalóról, több mint 2 ezer intézményről és 5154 feladatellátási helyről van szó.


A rendszer átalakítása folyamatban van, néhány hónap alatt dőreség lett volna megpróbálni összekapkodni, és ilyesfajta módosításokat végrehajtani.

Újratervezés

A Palkovics László államtitkár részvételével zajlott háttérbeszélgetésen elhangzott, hogy heteken belül leváltják posztjáról Hanesz Józsefet, és helyette olyan vezető jön, aki menedzserszemlélettel képes irányítani a szervezetet. A Kliket is szétbontják – a legvalószínűbb forgatókönyv szerint megyei, esetleg regionális szintekre –, mert „a 198 tankerület a jelenlegi formájában nem funkcionál jól”. Az átalakításhoz szükséges módosító javaslatok egy hónapon belül a parlament elé kerülnek, szeptember 1-jétől már új formában működik a Klik – ígérte Palkovics.


Lázár János ehhez a csütörtöki kormányinfón annyit fűzött hozzá, meg kell vizsgálni, hogy a fenntartó állam vagy az üzemeltető önkormányzatok miatt vannak-e hiányosságok az iskolákban. „Ha az önkormányzatok nem tudják megoldani, meg kell fontolni az üzemeltetés állami kézbe vételét.”