Ezért érezheti magát biztonságban, aki feketén ad ki lakást

Forrás: Airbnb

-

Öt évvel ezelőtt eltörölték az előzetes bejelentési kötelezettséget, így a mulasztás mértékét még akkor is bajosan bizonyítja az adóhivatal, ha lefüleli a bérbeadást.


Diszkréten üzent az adóhatóság az érintetteknek. „A lakáskiadás után adózni kell” címmel közleményt adott ki, amelyben jelezte, hogy miként kell eljárnia annak, aki hosszabb távra ad bérbe ingatlant, vagy csak néhány napra nyújt szállást. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy szóval sem utalt az esetleges adóelkerülésre.

Pedig a közösségi tulajdonmegosztás filozófiáján alapuló Airbnb-ről naponta érkeznek hírek. A múlt héten éppen az osztrák adóhivatal szállt rá az amerikai lakásmegosztó portálra, és idehaza is morgolódnak miatta a hagyományos szállásadók. Az egekbe szökő lakbérek is egyre több lakástulajdonost ösztökélnek arra, hogy hasznosítsák ingatlanukat, miközben Magyarországon még megközelítő információ sincs arra, hányan és mennyi jövedelmet szereznek ebből a forrásból.



Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke azt mondja, az adóhatóságnak gyakorlatilag fogalma sincs arról, ki adja bérbe a lakását. Öt évvel ezelőtt az Orbán-kormány egyik első ténykedése egy olyan salátatörvény megalkotása volt, amely számos adójogszabályt is érintett. Ezek egyike eltörölte azt a kötelezettséget, hogy a magánszemély a saját lakás bérbeadását előzetesen bejelentse, és ehhez adószámot igényeljen.

Így mindenkinek a lelkiismeretére van bízva, hogy negyedévente befizeti-e az adóelőleget, és feltünteti-e a bérbeadásból származó jövedelmét az éves adóbevallásban. De ha feltünteti, akkor sem derül ki, hogy az „önálló tevékenységből származó jövedelem” éppen mit is fed, mert ebbe a rubrikába kerül az őstermelői jövedelemtől kezdve a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységig többféle bevétel is, anélkül, hogy az összeget pántlikázni kellene, miből származik.


Nem elég a próbavásárlás

Ezt a tanácstalanságot tapasztalják a Magánszállásadók Országos Szövetségénél is. Mörk László elnök azt mondta, hacsak az irigy szomszéd fel nem jelenti a feketézőt, akkor soha sem derül ki, ki adja ki adómentesen a lakását, üdülőjét.

Az adóhivatal szakmai szóvivője, Kis Péter András sem rejtette véka alá, hogy az ellenőrzések alapját részben a rosszakarók adják, a szomszédon kívül ő még a volt házastársat is említette, de fontosnak mondta a most zajló próbavásárlásokat is. Július 1-jén indult az országos akció: a revizorok az online hirdetések alapján vesznek ki lakásokat, és megnézik, hogy a szállásadók betartják-e a szabályokat. Mellékesen még szerelőket is hívnak, hogy ha nem adnak számlát, őket is lebuktassák.

A magánszállásadók szerint azonban ez édeskevés. Szerintük a feketézők nem nyilvánosan hirdetik meg a szállásukat, hanem kézen-közön adják bérbe a lakást, és akkor még nem is beszéltünk a „szürkézőkről”. Ők azok, akik reklámoznak, mondjuk, két apartmant, de valójában nyolcat üzemeltetnek.

Az adatok a szállásadókat támasztják alá. A KSH szerint a kétezres évek eleje óta csaknem 10 ezerrel csökkent a számon tartott vendéglátók tábora, csaknem 44 ezerről alig 35 ezerre, miközben a kiadható szobák száma gyakorlatilag stagnál (210-230 ezer férőhely körül), viszont időközben kétszer annyi lett a vendég, évi 655 ezerről 1,3 millióra szaporodtak. A budapesti belvárosban egész épületek felvásárlásáról is beszélnek hosszabb-rövidebb időtartamú lakáskiadás céljából.


Nem az Airbnb a főellenség

A ténylegesen kiadott szobák száma nemcsak azért fontos, hogy kiderüljön, a bevétel hányad részét tüntetik el esetleg az adóhatóság elől, hanem azért is, hogy miként kell adózni. Több hónapra bárki kiadhatja a lakását, ahogy említettük, előre nem is kell bejelenteni, a bevétel után pedig mindössze a 16 százalékos adót kell megfizetni. A 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) csak akkor számítják fel, ha a bérbeadásból származó bevétel meghaladja az egymillió forintot, de annak is van egy felső korlátja, ami az összes jövedelem után együttesen 450 ezer forint.

Másként kell azonban adóznia „Zimmer Ferinek”, vagyis a fizetővendéglátóknak és legújabb kori utódaiknak. Azt feltételezve tehát, hogy egy magánember szálláshely-szolgáltatásáról van szó, és évente csak egy ingatlant, legfeljebb 90 napra használ bérbeadásra, akkor átalányadózással letudhatja a közterhet. Ez szobánként évi 32 ezer forint. Ha azonban a szobaszám meghaladja a nyolcat, vagy az ágyak száma a 16-ot, akkor már nem tartozik a kedvezményezettek közé.

Nem mintha ezt a helyzetet kivételezettnek éreznék azok, akik valóban bevallják az adót. Mörk László azt mondja, a falusi turizmusban Juli nénit vagy online adatközlésre kötelezik (akár van internetkapcsolata, akár nincs), vagy pénztárgépet kell vásárolnia, és megfizetnie utána a havi kétezer forintos csatlakozási költséget.

A szövetséghez tartozó egyik ifjúsági szálláshelyen például télre teljesen lekapcsolják a villanyt, de több balatoni szálláson is előfordul, hogy néhány napon vagy héten át nincs vendég, és olyankor felesleges az áram. Igen ám, de ott a pénztárgép, amelynek kötelezően áram alatt kell lennie. Így azután folyamatosan hurcolják a pénztárgépet, mint egy ölebet, hogy az akku kibírja, amíg újból bedugják a hálózatba.

Ennek ellenére a szövetség becslései szerint az ingatlanukat bérbeadók átlagosan 5-10 százaléka nem fizet adót, de olyan frekventált helyen, mint például Hévíz, 15-20 százalékra is felmegy a feketézők aránya. Mörk László szerint a szállásmegosztó Airbnb elvileg levonja az adót a vele szerződő lakástulajdonosoktól, vagyis nem elsősorban ott kell keresni az adókerülőket. Bár azt azért hozzáteszi, hogy bezzeg nekik sem kötelező a pénztárgép, vagyis ennyiben könnyebb a modern lakásmegosztók helyzete, mint például a falusi szállásadóké. Pedig a szövetségnek lennének ötletei, kit miként lehetne lefülelni:


Az érdekelteknek talán érdemes lenne minket megkeresniük, amit eddig nem tettek meg

– utal az adóhivatal mulasztására.


Érdeklődésünkre a NAV adószakmai szóvivője azt mondta, hogy a csalók utólagos ellenőrzés keretében is lebukhatnak, de arra a kérdésre, hogy ilyenkor mit figyelnek, Kis Péter András csak annyit válaszolt, hogy a revizorok „különböző dolgokat” bekérnek. Mikor azt firtattuk, hogy például a rezsiszámlát vagy a bankkivonatokat vizsgálják-e, a válasz az volt, hogy elmehetnénk adóellenőrnek.


A szankciók sem riasztók

Ha valaki mégis lebukik, akkor sem kell túlságosan izgulnia. Bár az adóhivatal 200 ezer forintos mulasztási bírsággal riogat, az adószakértő azt mondja, nem olyan könnyű azt behajtani. Zara László arra emlékeztetett, hogy miután nincs nyilvántartási kötelezettség, ezért ha nem próbavásárlás keretében csaptak le az adókerülőre, akkor a hivatal csak azt tudja megállapítani, hogy valaki valakinek valamilyen időtávra kiadta a lakását.

A tulajdonos ugyan nem fizette be az adóelőleget az adott negyedévre, de ez csak késedelmes fizetésnek számít. Adóhiány nincs, hiszen a NAV vélhetően nem tudja bizonyítani, hogy az adózó az év végén sem fizetné be az adót, és adókülönbözetet sem lehet megállapítani, mert az adóhivatal legfeljebb becsülhetné az összeget, de a bíróság előtt akkor sem tudná hitelt érdemlően bizonyítani, hogy milyen időtartamra szólt a bérleti szerződés. Hacsak nem lel fel egyéb bizonyító erejű dokumentumot, bár nem valószínű, hogy ilyenkor bankon keresztül utalják a pénzt, vagy éppen a valós, hosszú távú bérleti szerződést kapnák elő.

Megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy tervezi-e szigorítani az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmek bevallását és ellenőrzését, de a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.