Ezért buknak rengeteg pénzt a magyarok

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

-

Hiába áll rendelkezésre még sosem látott mennyiségű pénz a magyar ötletek támogatására, a benyújtott pályázatok 30 százaléka kutatás-fejlesztés-innováció szempontjából teljességgel értelmezhetetlen, és a fennmaradó 70 százalék 30 százalékával is vannak gondok – hangzott el egy háttérbeszélgetésen. Vannak cégek, amelyek úgy pályáznak, mintha lottóznának: minél több kiírásra jelentkeznek, hátha nagyobb eséllyel nyernek.


Tavaly a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) közreműködésével 250 milliárd forint értékben jelentek meg pályázati felhívások, valamint az új pályázatok gondozása mellett feldolgozták azt a több mint ezer elszámolást is, melyet a hivatal a megalakulásakor vett át a jogelőd szervezettől – jelentette be egy csütörtöki háttérbeszélgetésen Pálinkás József, az NKFIH vezetője. Ennek érdekében fel kellett keresni a projektgazdákat, és elérni, hogy minél hamarabb számoljanak el a projektjeikkel, hogy ki lehessen fizetni a bennragadt összegeket.

A hivatal célja, hogy a kutatásra-fejlesztésre-innovációra (KFI) szánt pénzből valóban kutatási-fejlesztési és innovációs projektek valósuljanak meg, ezért a pályázók csak a hivatal ún. támogató KFI-véleménye birtokában adhatják be a pályázataikat az EU-s forrásokat kezelő Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM). Ez a folyamat kapta a „KFI-szempontú szakpolitikai véleményezés” nevet. A véleményezésre benyújtott kérelmek alapján látható, hogy a legnagyobb túligénylés a versenyképességi és kiválósági együttműködések támogatására kiírt pályázatoknál volt, itt az elérhető összeg csaknem négyszeresére, 384 százalékára jelentkeztek a vállalkozások. A stratégiai K+F-műhelyek kialakítására 284, míg a kutatási infrastruktúra megerősítésére 192 százalékos igény érkezett.


A 3 GINOP-felhíváshoz szakpolitikai véleménykérésre beérkezett projektjavaslatok összesítő adatai számokban


„Minden pályázatot láttam, ez alapján azt tudom mondani, hogy a benyújtott anyagok 30 százaléka kutatás-fejlesztés-innováció szempontjából teljességgel értelmezhetetlen, a fennmaradó 70 százalékból 30 százalék olyan, hogy ha időt fordítottak volna rá, és azok írták volna meg, akik a programot meg akarják valósítani, még jobb pozícióba is juthattak volna a pályázók” – mondta Pálinkás. Szerinte ezen projekteknél a felhívás összeállításában nem vesznek részt kellő mértékben a későbbi megvalósítók, és sokszor pályázatíró cégeket vonnak be az igénylők. Ők viszont jellemzően nem ismerik behatóan a KFI-célkitűzéseket, és „olyan mondatokat írnak bele, amelyek megölik a pályázatok esélyeit”. A pályázatírókról egyébként sem volt jó véleménnyel a hivatalvezető, szerinte számukra gyakran a források lehívására egyszerűsödik a pályázat, kevés lesz a felmutatható kutatásfejlesztési eredmény.

A többi pályázat jó koncepción alapul, ám ezeknek is csak a fele támogatható, mert az anyagot nem elég gondosan állították össze, vagy éppen rosszul kalkulálták a támogatásigényt, legyen szó a hazai támogatásokról vagy a közvetlenül Brüsszelből elérhető forrásokról – emelte ki Pálinkás.

Vannak olyan szervezetek, amelyek lottószerűen pályáznak: minél több projektet nyújtanak be, hátha így nagyobb eséllyel nyernek. Ez azonban általában nem működik, hiszen a legfontosabb, hogy a pályázat céljai ne csak világosak, hanem reálisak is legyenek, egyértelműen kiderüljön belőle, mit akar kutatási-fejlesztési szempontból elérni, kik a versenytársai stb. Egy alaposan kidolgozott pályázattal sokkal többre megy, több lesz a nyerési esélye, mint ha beadna több rossz, gyorsan összedobott pályázatot – vélte Pálinkás.

Az NKFIH vezetője elmondta azt is, hogy gyakori trükkje a pályázóknak, hogy K+F-köntösbe bújtatnak valamiféle beruházási igényt. Azaz a cég akar építeni valamit, amihez egy nyúlfarknyi K+F-részt csatlakoztat – mondta Pálinkás, aki szerint ez nem megy, hiszen ezek a pályázatok a kutatásfejlesztést és az innovációt támogatják, nem a termelést, arra ott vannak a gazdaságfejlesztési pályázatok. Jellemző hiba még az is, hogy a pályázatok túlárazottak, nincsenek összhangban a költségvetési tervvel.


Ennyi pénz lesz

Márpedig érdemes odafigyelni arra, hogy minél jobb minőségű pályázatot nyújtsunk be, hiszen az uniós Strukturális Alapok keretében a lehetőség csak egyszeri, még egyszer ilyen forrásbőség nem lesz, így ezen összegek fenntartható felhasználása létfontosságú – emelte ki Pálinkás, aki szerint a rendszer működéséhez szükség van a bírálói szigorra, a pályázók együttműködésére, az értékelők felelősségteljes munkájára.

Pálinkás József elmondta azt is, hogy a hivatal idén még két nagyobb pályázatot fog kiírni a központi régióra: a nemzeti kiválósági és együttműködési programokra a vállalatok és kutatóintézmények együttes pályázatait várják összesen 28 milliárd forinti értékben, míg a vállalatok kutatási-fejlesztési tevékenységének támogatására 21 milliárd forint juthat 2016-ban.

Az idei keretösszegekre a tavalyi pályázati igény és az értékelt projekttervek összevetése alapján tesz javaslatot az NKFIH. Azt, hogy a jelenlegi állás szerint hogyan fognak kinézni a hivatal által elérhető összegek, ide kattintva tudhatja meg.


15 ezres szakértői adatbázis

Pálinkás kitért a KFI-pályázatok értékelésének folyamatára is: eszerint van egy 15 ezer fős szakértői adatbázisa a hivatalnak, ahonnan fel tudják kérni az „anonim, független értékelőket” szakmai véleményük elmondására. Az értékelés azonban nem csak ebből áll, az többszintű, projektjavaslatonként 2-4 anonim, szakmai bírálat alapozza meg a testületi javaslatokat. A három részletesen ismertetett felhívásra érkezett 263 projektjavaslatról 832 értékelést készítettek a bírálók.

A felkért értékelőnek 2-3 hete van a véleménye kialakítására, ez azonban nem mindig elegendő – mondta Dósa Gábor főosztályvezető-helyettes, aki a hivatal által kifejlesztett KFI-szempontú véleményezési rendszert mutatta be. Hozzátette, hogy a szakértőknek titoktartási nyilatkozatot is kell tenniük, és összeférhetetlenségi nyilatkozatot is kérnek tőlük. Az értékelés során kérdésekre kell válaszolniuk, pontozniuk kell, illetve szöveges véleményt kell alkotniuk, ezek összességéből és a testületi értékelésből alakul ki a hivatal végleges álláspontja – emelte ki Dósa, aki szerint egy szakértő több pályázatot is értékelhet.