Ezer sebből vérzik gazdaságunk legfőbb húzóereje

-

Még a német gazdaság is beleremegett az autóipar történetének egyik legnagyobb csalásába, márpedig a magyar export ötöde múlik ezen az ágazaton. A Volkswagen és a többi márka károsanyag-kibocsátásának a megbuherálása azonban csak közvetve érezteti hatását, miközben Szijjártó Péter külgazdasági miniszter a menekültválság miatt kongatta meg a vészharangokat, a hazai autóipari beszállítók pedig a munkaerőhiány miatt. A hazai gazdaság megtorpanását jelezte előre inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank is. Mi lesz itt? A héten történtekből erre is választ kapunk.


A héten összeomlott a német precizitásba vetett hit. Amiért a német autómárkák gyártói mindig is egy kicsit felülárazhatták a kocsijaikat például egy francia Peugeot-val szemben, az most szertefoszlott. Először csak a Volkswagen (VW) és egy Audi modellről közölte az amerikai környezetvédelmi hivatal, hogy a károsanyag-kibocsátási teszteket egy szoftver segítségével elcsalták. Csütörtökön aztán a BMW egyik autója is belekeveredett a botrányba, majd következtek a VW további cégei, a Skoda és a Seat.


A Volkswagen úgy csalt, hogy egy szoftver érzékelte, hogy tesztelik, és ilyenkor extra karbamidot fecskendezett be, amely megkötötte a súlyosan mérgező és rákkeltő nitrogén-oxidot. Éppen azt az anyagot, amely a légutak daganatos megbetegedéseiért felelős. Holott szavakban éppen Európa ügyel kínosan a környezetvédelmi szempontokra, a csalás mégis az Egyesült Államokban derült ki, mert ott sokkal alaposabbak a mérések, hogy az autógyárak termékei megfelelnek-e a szabványoknak.

A piac egyelőre csak abban éreztette nemtetszését, hogy a befektetők fejvesztve menekültek a német gyártócégek részvényeitől, ami miatt a héten hatalmasat esett a frankfurti tőzsde.


Zuhan a Volkswagen AG részvényeinek árfolyama - az alsó oszlopokon jól látszik az eladási hullám mértéke: az elmúlt egy hónapban alig kereskedtek a papírokkal, az utóbbi egy héten viszont hatalmas mennyiség cserélt gazdát, esetenként 30-40 százalékkal alacsonyabb árfolyamon, mint néhány héttel korábban


A frankfurti tőzsde egészének mutatóján, a DAX-on is jókora nyomot hagyott az autóipar


Egyelőre megjósolhatatlan, hogy a vásárlók hosszabb távon miként viszonyulnak majd a megtépázott hírnevű német autómárkákhoz, de az első számítások több 10 milliárd eurós károkat említenek, részben a büntetések, részben az autó-visszahívások miatt, és akkor a vásárlási kedvről még nem is beszéltünk.


Ehhez képest csepp a tengerben, hogy úgy néz ki, a lemondott VW-vezérigazgató, Martin Winterkorn valószínűleg nem kapja majd meg a végkielégítését. Az összeg azonban magyar szemmel mégis csillagászati összeg, mintegy 18 milliárd forint. Ez egy német autóipari cégvezető két évnyi fizetése, ennyit kaphat Winterkorn, ha bizonyítani tudja, hogy nem tudott az autók szoftvereinek buherálásáról.


A magyar autóipari cégek is aggódnak

Idehaza inkább az alacsony bérek okozhatnak problémát az autóiparban, azok ugyanis nem versenyképesek az ausztriai vagy más nyugat-európai fizetésekkel, még a legkisebb presztízsű tevékenységek, mint például a mosogató esetében sem. A VS.hu-nak nyilatkozó cégvezetők a kisebb beszállítócégek tönkremenetelét sem tartják kizártnak, miután erős verseny indult a még hadra fogható magyar munkaerőért.


A hónap elején egy országos toborzást is lefújtak, mert bár az Ajka környéki cégek akár már holnaptól 300-400 embert tudnának foglalkoztatni, még az ország keleti felében sincs ennyi mozgatható ember.


Júniusról júliusra különösen Kelet-Magyarországon ugrott meg a munkaerő-igény


Mindeközben pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter drámai hangvételű előadásban beszélt arról, hogy a menekültválság következményeként éppen az autóipari cégek lehetetlenülhetnek el. Ezzel érvelt amellett, hogy az Európai Unió külső határait kell megvédeni, mert ha az átjárható belső határokat korlátozzuk, akkor a gyárak nem jutnak hozzá időben az alapanyagaikhoz.


A VS.hu által megkérdezett autógyárak és logisztikai cégek maguk is arról számoltak be, hogy az elmúlt hetekben a korábbiaknál is jobban oda kell figyelniük a szállítási körülményekre, de azt mondták, hogy éppen ez a feladatuk, tehát egyelőre nem okoztak kiesést a határzárak. Az idegenforgalomban azonban változatlanul érezhető, hogy elbizonytalanodtak a turisták, szabad-e mostanság Magyarországra utazniuk.


Összeroppan-e ettől a gazdaságunk?

A Magyar Nemzeti Bank maga is egy cseppet visszafogta idei gazdasági előrejelzését, miközben a jövő évi növekedési kilátások eleve mérsékeltebbek voltak, mint az idei. Az MNB most úgy látja, hogy idén már csak 3,2 százalékkal fog bővülni a GDP a korábbi 3,3 százalékos várakozással szemben, jövőre pedig 2,5 százalékra esik vissza a gazdaság növekedési üteme.


Az MNB ábráján látható, hogy a következő két évben csak nagyon kedvező körülmények között növekedhetne a jelenleginél gyorsabban a gazdaság, miközben jóval rosszabbul is alakulhatnak a dolgok


A jövő évi hullámvölgyet elsősorban annak tulajdonítja az MNB, hogy még nem indulnak be az újabb uniós fejlesztési ciklus beruházásai, így kevesebb brüsszeli támogatást tudunk lehívni.


Közben viszont megoldódni látszik az a probléma, amely az elmúlt hónapokban az egyik legnagyobb fejtörést okozta a hazai költségvetést kézben tartó Nemzetgazdasági Minisztériumnak. Sajtóértesülések szerint az Európai Bizottság feloldotta a pénzkifizetések felfüggesztését. Az elmúlt hónapokban a büdzsé hitelfelvételből pótolta az uniós pénzeket, miután korrupciós gyanúk miatt nem folyósítottak Brüsszelből. Úgy tudni, 22 milliárd forintos bírsággal megússzuk a kifogásokat.

A költségvetés módosítására azonban így is szükség lesz. A kormány már be is nyújtotta a tervezetet, amely a menekültválság miatt 60 milliárd forinttal növeli meg a rendkívüli kormányzati intézkedésekre elkülönített összeget, és 47,2 milliárd forintot fordít arra, hogy átvállalja az amúgy sem kevés pénzből, évi 80 milliárd forintból gazdálkodó közszolgálati televízió adósságát. A Költségvetési Tanács egyetért mindezzel, és miután az adóbevételek is növekednek a gazdaság bővülésével, ezért forrásokat is lát a lyukak betömésére.


Az autótulajdonosok sem mindig örülhetnek

Az Országgyűlés elfogadta az újabb devizahiteles törvényt, ám az autósok nem feltétlenül érezhetik azt mentőövnek. Azok a devizahitelesek, akik eddig rendben fizettek, és a törlesztőrészletük is mindig követte a forint gyengülését, most együttesen 31 milliárd forint jóváírást kapnak, ők azonban kisebbségben vannak. A többség arra számíthat, hogy decembertől növekszik a fizetnivalója, esetenként akár 25 százaléknál nagyobb mértékben is többet kell törleszteniük havonta.


Aki viszont szeretné valakivel megosztani autójának a fenntartási költségeit, annak már erre is van lehetősége. Ez az úgynevezett sharing economy, vagyis tulajdonmegosztáson alapuló gazdaság. Ennek már több képviselője is van Magyarországon a szálláskínálatot nyújtó Airbnb-től a taxisok által utált Uberen keresztül. A héten azonban egy újabb szereplő hívta fel magára a figyelmet, a francia BlaBlaCar, amelynek telekocsi-szolgáltatása nálunk is elérhető, és az anyacég most 200 millió dolláros tőkebevonásról adott hírt.


Pénzek jönnek-mennek

A gyerekesek az idei iskolakezdéskor akár jól is járhattak, mert a bekerülési költségnél is olcsóbban vehettek meg füzeteket. A Fűzfői Papírmanufaktúra Kft.-nek szúrt szemet, hogy az Auchan az iskolakezdés előtti akciója során áron alul kínálta a spirálfüzeteket. A cég bepanaszolta a hipermarketláncot a Gazdasági Versenyhivatalnál.

A héten új pénzt is kaptunk, forgalomba hozták az új húszezrest.


új húszezres


Mostantól sokan kimatekozhatják a nyugdíjukat, miután kalkulátort készített az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.


A Magyar Nemzeti Bank összesen 76 millió forint személyi bírságot szabott ki a felszámolás alatt lévő Széchenyi Bank négy volt vezetőjére. A többségi tulajdonos, Töröcskei István azonban nincsen a megbírságoltak között. Töröcskei sokáig az Orbán-kormány egyik bizalmi embere volt, igaz, Simicska Lajos barátjának tartották. Az Állami Adósságkezelő Központ éléről azután váltották le, hogy csödbe ment a Széchenyi Bank, amelyben egyébként kisebbségi részesedéssel az állam is tulajdonos volt.

Az állami Magyar Postának viszont különleges versenytársa adódott. A belgrádi Crvena Zvezda fociklub tanácsadója, egy nemzetközi botrányhős Székelyföldről származó magyarországi üzleti partnere, egy német kockázati tőkebefektető, egy magyar szoftverfejlesztő és egy bankár, valamint Pintér Sándor belügyminiszter volt tulajdonostársa: így együtt mind kellettek ahhoz, hogy az osztrák posta helyett ők vihessék a magyarok leveleit.