Ezen a pöttyös térképen múlik a gyerekeid jövője

Fotó: MTI / Marjai János

-

Pár éven belül totálisan felforgatja a közoktatást a kormány: jönnek az iskolaközpontok, ahová – leegyszerűsítve – a falusi felsős gyerekek járnak majd. A titkolózás óriási, az érintettek véletlenül elejtett államtitkári félszavakból, magyarázat nélküli pöttyös térképről tájékozódnak, miközben az sem világos, jó lesz-e ez a gyerekeknek, vagy csak a pénzhiány miatt kell az egész.


„Csak hallomásból tudunk róla, hogy iskolaközpont leszünk” – mondja az egyik járási központban lévő iskola igazgatója arról a nagyszabású kormányzati elképzelésről, amely szerint az úgynevezett szórvány-, illetve alacsony gyerekszámú településekről, vagyis praktikusan a falvakból egy-egy helyi központba viszik a felsősöket tanulni pár éven belül.

A határidő 2018, az imént is idézett igazgató hivatalosan még semmiféle információt nem kapott az egészről. Bár volt egy szakmai tájékoztató, ott csak annyi derült ki, hogy „nagyfokú reform lesz, teljes szerkezeti, strukturális átalakítással”. De hogy pontosan mi fog történni, azt nem tudja.


Széles körű tájékoztatást nem kaptunk

– idézte fel.

Egy másik igazgató azt mondta, „volt valami tájékoztatás, de messze nem biztos, hogy iskolaközponttá válunk. A tervek szerint a központok három lépcsőben jönnének létre. De hogy tényleg bekerülünk, vagy sem, azt tankerületi szinten tudják csak, és titkosan kezelik.” Szerinte az iskolájuk csak akkor lesz alkalmas központnak, ha előtte fejlesztik az infrastruktúráját. „Ha nem, nem.”

Arról egyelőre csak találgatni lehet, pontosan hány évfolyamot érint majd az országos átalakítás. A cikk elején linkelt nyári előterjesztésből az olvasható ki, hogy a 7. és 8. évfolyamokról van szó, de lapunknak több igazgató is azt mondta, úgy tudják, a teljes felső tagozat megy.


Térkép már van, az érintettek mégsem tudnak semmit


Láttam sok pöttyöt 20 méterről

Nem tudni azt sem, hol lesznek ezek a gyűjtőiskolák. Több igazgató szerint ezek a járási központokban lehetnek, ami a közzétett számok alapján nagyjából stimmel is, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik) kapott válasz szerint „országosan 150-180 iskolát magába foglaló térségi iskolahálózat kialakítását” tervezik. Mivel a budapesti kerületekkel együtt kicsivel kevesebb, mint 200 járás van, a 150-180 iskola terve illeszkedhet ebbe.

Több iskolaigazgató is azt mondta lapunknak, úgy értesültek a változásról, hogy a megyei tanévnyitókon láttak egy térképet, rajta sok pöttyel és azzal a felirattal, hogy majd ezek lesznek az iskolaközpontok. „20 méterről láttam, vagy pontos volt, vagy nem” – válaszolta egy igazgató a kérdésünkre, hogy a pöttyök a járási központoknál voltak-e.

Néhány igazgató arról beszélt, hogy november végén, december elején jöhetnek meghívásos pályázatok az iskolaközpontok kialakítására. Úgy tudni, az átalakítást uniós pályázati pénzből valósítanák meg.

A Klik a megkeresésünkre a már említett számok mellett annyit írt még, hogy az átalakítással a „kisebb településen megtarthatók lesznek az alacsony létszámú kisiskolák mint az alapképzést folytató iskolák”. A hálózat intézményei – folytatódik a Klik válasza – „komplex, infrastrukturális, tartalmi és módszertani fejlesztéssel megerősödhetnek, pedagógia és tárgyi eszközrendszerükben megújulhatnak, modern, vonzó, igazi befogadóiskolává válhatnak.” A cél, hogy az ország minden szegletében azonosak legyenek a tanulási feltételek, az oktatás egységes színvonalú és minőségű legyen minden gyerek számára – írták.


Sok településen évfolyamonként csak egy osztály van, kérdés, hogy megmaradnak-e a felsős osztályok, vagy az iskolaközpontokba olvadnak


Reklámmal csalogatják a gyerekeket

Beszéltünk több olyan iskola vezetőjével is, amelyben megszűnhet a felső tagozat. Ők még kevesebbet tudnak, mint a vélhetően központtá váló intézmények vezetői. „Semmiféle határidőt nem tudunk. Csak annyit, hogy folyamatban van” – mondta egy igazgató, aki úgy tudja, ha nem lesz elég gyerek, megszűnik a felső tagozat. „Nagyon a határon vannak az osztálylétszámok, próbálunk mindent megtenni, hogy megmaradjunk: reklámozunk, még többet dolgozunk.”

Információink szerint az iskolák minőségéről készült egy felmérés, amely alapján eldőlhet a sorsuk, ám erről az igazgató nem tud, ő pusztán a létszámról beszélt. A faluban egyébként 1-1 osztály működik évfolyamonként. Az egy nagy kérdés, hogy minden településen megszűnik-e a felső tagozat, ahol csak egy évfolyam van. Beszéltünk olyan intézményvetővel, aki úgy tudja, igen, ebből a szempontból automatikus lesz az átalakítás.

Az előbb idézett igazgató iskolája a pásztói körzetben van. Így a gyerekek, ha megszűnik az iskola, Pásztón tanulnak majd tovább. A baj csak az, hogy ott nincs kapacitás ennyi új gyerek fogadására. Ezt a polgármester, Dömsödi Gábor is megerősíti.

„Kétségtelen, ha minden évfolyamról két osztályt akarnak idehozni, annak most még nincsenek meg feltételei. De az alap megvan ennek a kialakításához. Ez elhatározás és pénz kérdése.” Dömsödi Gábor egyetért az átalakítással, ha azt jól előkészítik, jól felszerelt központok jönnek létre, és a gyerekeket is megfelelően szállítják.

Más viszont nem ilyen lelkes: egy várhatóan megszűnésre ítélt iskola igazgatója attól tart, a gyerekek teljesen elszakadnak majd a falusi közösségtől, ha kikerülnek onnan.


Ingázó iskolások


Hirtelen nagy különbségek

Az iskolaközpontok létrehozása sok célt szolgálhat egyszerre, de még nem tudni, mi áll a beavatkozás mögött – mondja Radó Péter oktatási szakértő. Lehet cél az iskolahálózat racionalizálása, amitől várhatnak hatékonyabb működést vagy költségmegtakarítást. „A megtakarítás mértéke kérdéses, és mérlegelni kellene azt is, hogy az adott iskolákban milyen a minőség. Ez, úgy tűnik, nem játszik szerepet.”

Legutóbb 2004-ben készült elemzés arról, milyen az oktatás minősége a kisiskolákban. Kiderült, a hozzáadott érték ezekben az intézményekben tipikusan nem kisebb – mondja Radó Péter. A teljesítménykülönbséget a lakosság eltérő szociális összetétele eredményezi.

„Ha alacsonyabb státuszú gyerekeket nagyobb település iskolájába visznek át, attól a gyerek teljesítménye nem javul intenzív fejlesztés nélkül. Ebben a tekintetben vannak kétségeim” – teszi hozzá.

Lehet olyan magyarázat is, hogy ez egy deszegregációs program, ám kérdés, mi lesz azokkal a jelentős részben roma vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel, akik egy másik iskolába kerülnek át. Lehet, hogy ott külön osztályokban tanulnak majd, tehát az iskolák közötti szegregációt felváltja az iskolán belüli szegregáció – mondja Radó.

A külön osztály valós veszély, már csak azért is, mert a falusi iskolából érkező gyerekek és az első óta ott tanuló gyerekek teljesítménye között óriási lehet a különbség. „A sokáig elkülönítve tanított roma gyerekek nem lesznek egyszerűen integrálhatók.”

A megoldás az lenne, ha a szegregált iskolákat – alsóval együtt – felmenő rendszerben bezárnák, és az iskolaközpontokban, integráltan, vegyes osztályokban tanítanák a gyerekeket. „A módszer nem ezt valószínűsíti” – véli a szakértő.


Egy község életében meghatározó, hogy a településen van-e iskola


A faluszövetség és a szakszervezet nem örül

Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke arra hívja fel a figyelmet, hogy az egész közoktatás állami fenntartásba vételének lényegei érve volt, hogy csak így érhető el, hogy ne legyen különbség a kistelepülési és a nagyvárosi, a szegény és gazdag önkormányzatok iskoláinak képzési színvonala között. Szerinte nem látszik, hogy ez a koncepció megvalósult volna.

„Azt kérjük számon az államon, hogy amit vállalt, tegye meg, de ne iskolabezárásokkal. Kizárt, hogy a hatékony oktatás-nevelés irányába hat, ha egy 11 éves gyermek reggelente tíz kilométereket buszozik, és egész napját a településétől távol tölti el. A bizonytalanság pedig csak a félelmet erősíti a falusiakban, ezért mielőbbi érdemi egyeztetésekre van szükség” – mondja.

Ő is ott volt egy tanévnyitón, amelyen Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár felvillantotta a Magyarország-térképet a pöttyökkel. Ő is innen értesült a tervről. Ott elhangzott, hogy az átalakításról egyeztetésre van szükség, eddig azonban a szövetséget nem kereste meg senki. Pedig szerinte szükség lenne erre, egy faluközösség életében ugyanis meghatározó, van-e ott iskola, vagy nincs. „A gyerekek elvitelével a faluközösséget nehéz életben tartani, ezért az átalakításnál a közösségre gyakorolt hatást súlyozottan figyelembe kell venni.”

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Mendrey László az egész elképzelésről nyáron hallott, mellékesen, amikor Czunyiné Bertalan Judit államtitkárral a kilenc évfolyamos iskoláról tárgyaltak. Ott említette az államtitkár, hogy lesz ilyen, de részleteket nem tud. Október elején Mendrey László tájékoztatást kért az államtitkártól, de levelére még nem érkezett válasz.

„A kollégák félnek, nem csak a falvakban, a kistelepüléseken is, hogy majd iskolákat zárnak be” – mondja. Ha a központosítás financiális okokból történik, az szerinte elfogadhatatlan. A kisiskolák minősége vegyes, nem is kell mindenhol megtartani a teljes általános iskolai képzést, de végig kell nézni, milyen lehetőségek vannak – teszi hozzá Mendrey.

A másik nagy szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete információnk szerint tárgyalást kezdeményez a kérdésről.