Ezen a csúcson bukhat el Nagy-Britannia és az EU közös jövője

Fotó: MTI/EPA / Olivier Hoslet

-

Csütörtökön este elkezdődött a brüsszeli EU-csúcs, amely hosszú távon hatással lehet arra, hogy Nagy-Britannia marad-e EU-tagállam. Donald Tusk, az Európa Tanács elnöke szerint ezen a csúcson áll vagy bukik, hogy sikerül-e megállapodni.


Az Európai Unió állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács ülésének két fő napirendi pontja van: meg kell vitatni egyrészt a migrációs válsággal kapcsolatos kérdéseket, másrészt terítéken lesznek a brit reformelképzelések is.


Hogy Nagy-Britannia az EU tagja marad-e, arról hamarosan népszavazást tartanak az országban, és attól függ, hogy David Cameron mi mellett fog kampányolni, hogy most miben sikerül a brit miniszterelnöknek megállapodnia a többi tagállammal. A briteknek ugyanis vannak bizonyos reformelvárásaik arra az esetre, ha az unió azt akarja, hogy ők továbbra is tagállam maradjanak. Az egyik ilyen feltétel például a kelet-európai tagállamokból érkező munkavállalók szociális juttatásainak korlátozása lenne.

Donald Tusk, az Európa Tanács elnöke azt mondta: ezen a csúcson áll vagy bukik, hogy sikerül-e megállapodni. A csúcstalálkozó előtt még tartott egy utolsó egyeztetést David Cameronnal, annak részleteiről azonban egyelőre nem érkeztek hírek. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke viszont úgy fogalmazott, hogy „meglehetősen bizakodó", hogy megállapodás születik. David Cameron brit kormányfő a találkozóra megérkezve kijelentette: „harcolni fog Nagy-Britanniáért"; nehéz lesz, de jó szándékkal és kemény munkával sikerülhet megegyezésre jutni. Mint mondta, ha sikerül jó alkut kötni, azt el fogja fogadni, de olyanra nem bólint majd rá, amely nem felel meg a brit elvárásoknak.

Angela Merkel német kancellár is kifejtette: mindent megtesznek annak érdekében, hogy Nagy-Britannia tagja maradjon az Európai Uniónak. Hozzátette, a kérdésről az ülést megelőzően egyeztetni fog a francia elnökkel és a holland kormányfővel, a megállapodást azonban az unió huszonnyolc tagállamának kell elfogadnia.


Orbán Viktor miniszterelnök a brit követelésekkel kapcsolatban viszont azt mondta, hogy a magyar kormány két olyan határt fektetett le, amelyeket a csúcson nem szabad átlépni. Az egyik, hogy a személyek szabad mozgása nem szenvedhet csorbát, a másik, hogy nem születhet precedens, vagyis, hogy a briteknek adott szabályozási lehetőségek más uniós országok számára ne váljanak elérhetővé.


A magyar célok között szerepel még, hogy az Egyesült Királyságban munkát vállaló magyarokat ne érhesse semmilyen hátrányos megkülönböztetés. A miniszterelnök szerint elérhető az a követelés, hogy egyetlen bevezetendő szabályozás se legyen visszamenőleg érvényes. Azok, akik már a szigetországban vannak, nem kerülhetnek kedvezőtlenebb helyzetbe, mint amilyenben eddig voltak - fogalmazott a kormányfő. Orbán Viktor reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a magyar álláspontok a két napos uniós csúcs vitáiban tarthatóak leszek.


A migrációs válságot érintő megbeszélések középpontjában a humanitárius segítségnyújtás, a külső határok védelme, az EU-Törökország cselekvési terv végrehajtása, a menedékkérők az unión belüli áthelyezése, illetve a visszaküldésére vonatkozó határozatok végrehajtása, valamint a menedékkérő-regisztrációs központok, az úgynevezett hot spotok rendszerszerű üzemeltetése áll majd. Az Európai Tanács tájékoztatása szerint a tagországok állam és kormányfői a szíriai konfliktus rendezéséről és a líbiai válság megoldásáról is tárgyalni fognak.