Ezeknek a harcos férfiaknak nincs magánéletük

Fotó: Facebook

-

Dopping- és bundabotrány, valamint egy 17 éves szumós megölése miatt a legsötétebb időszakát élte a japán szumó az elmúlt tíz évben. A távol-keleti ország több mint kétezer éves sportja azonban megtisztulni látszik, ráadásul a mongolok hosszú uralma is megtört. A szumósok világáról a Tokióban élő versenyző, Tóth Attila mesélt nekünk.


Tóth Attila az egyetlen magyar szumós Japánban


Nem könnyű szavakba önteni, hogy a japánoknak mennyit jelent a szumó. A megjelenése óta eltelt legalább kétezer évben túlélt mindent, volt a császári palota kedvence és a politika ellensége, de az biztos, hogy a mai napig a legnépszerűbb sportág Japánban. Annyira ősi, hogy még az istenek is ezt űzték. A legenda szerint két rettegett isten, Takemikazucsi és Takeminakata egy szumómeccsel döntötte el a japán szigetek birtoklását 2500 évvel ezelőtt. A küzdelemben végül az utóbbi veszített, így a szigetek ellenőrzését átengedte a Takemikazucsi által vezetett japán népnek. Ekkor alapították meg a császári családot, a mai uralkodó is ide vezeti vissza az eredetét.


Több ezer éves történelme van


Az ősi szumó a dzsúdó alapja

A történelem előtti időkben a szumó főleg mezőgazdasági rítus volt, egyfajta imádság a jó termésért. A kezdetekkor az erőszak felé mozdult el, nem korlátozták a fogásokat, gyakran vérre menő küzdelemmé vált a végére. Ma már a küzdőfeleknek tilos egymás haját húzni, egymás szemét nyomni és ököllel ütni, érvényes viszont a nyomás, gáncsolás, pofozás és a különböző testdobások. Ezek a technikák sok, később kialakult sportágra hatással voltak, például a cselgáncs is ősi szumó dobótechnikákból alakult ki.

Bár a szumó hírnevét súlyos botrányok tépázták az elmúlt évtizedben, a múlt hét végén egy tornagyőzelemnek köszönhetően a japánok ismét büszkék lehettek erre az ősi sportágra. A 32 éves Kotosogiku Kazuhiro megnyerte az Emperor-kupát Tokióban, megtörve a mongolok tízéves uralmát – ennyi ideje nem nyert tornát japán születésű szumós. A 14 győzelemmel és egy vereséggel záró Kotosogiku sikere után kisebb népünnepély tört ki Japánban.

„Valóban nagy híre ment, a híradókban mindenhol vezető hír volt, a csapból is ez folyt” – meséli a VS.hu-nak Tóth Attila, akire 19 évesen, egy Japánban rendezett junior világbajnokságon figyeltek fel még 2004-ben. Egy tokiói klub szerződtette, így már 11 éve szumózik a sportág őshazájában.

A magyar szumós nem látja a nagy mongol uralom pontos okát, a Távol-Keleten úgy tartják, hogy a mongolok nemzeti sportjának számító birkózás nagyon hasonlít a szumóhoz, amelyhez ráadásul tökéletes a mongol versenyzők testfelépítése. „A gyerekek egész nap szaladgálnak a hatalmas prérin a rövid lábaikkal, segítenek a ház körül, és ilyenkor megerősödik a lábuk. Legalábbis errefelé csak ezt a magyarázatot találják rá.”

Kotosogiku tengeri keszeget kapott győzelme után a szövetség vezetőitől, ezt minden tornán megkapja a győztes, függetlenül attól, hogy milyen származású. A szumóversenyek mellett esküvőkön is ezt szokták adni az ifjú párnak


A mongol uralom azonban csak egy könnyedebb csapás volt az elmúlt évtized botránysorozatához képest. Három versenyző bevallotta, hogy ők és néhány társuk megbundáztak meccseket, volt aki szándékosan fejen ütötte az ellenfelét, hogy leléptessék. A bundabotrány kirobbanása után 2011-ben törölték a hat nagy torna egyikének eredményét, ami utoljára 1946-ban fordult elő. Később egy versenyző megbukott a doppingvizsgálaton, másokat pedig marihuánafogyasztáson kaptak.


A szumó legsötétebb pillanatai

A fenti ügyek miatt képtelen volt kilábalni a sportág a válságból, amelybe még 2007-ben zuhant, amikor egy 17 éves szumós, Szaito Takasi szívinfarktust kapott és meghalt egy edzés után. A tradicionális japán küzdősport képviselői közül többen keringési- illetve szívpanaszokkal élnek együtt, ami elsősorban a szándékos erőltetett hízásra, a súlyfeleslegre vezethető vissza. Eleinte úgy gondolták, hogy Szaito is ebbe halt bele, de a szakértők számos sérülést, horzsolást, súlyos csontkopást találták a testén, eltört néhány bordája, és megállapították, hogy a sérülések okozta sokkba halhatott bele.

A család rendőrségi vizsgálatot követelt, amely kiderítette, hogy a fiút három felnőtt szumós zaklatta, egyikük baseballütővel verte el, az edzésen addig kellett nála nagyobb ellenfelekkel küzdenie, amíg talpon tudott maradni, égő cigarettát nyomtak el a bőrén és 57 éves edzője, Junicsi Jamamoto fejbe dobta egy sörösüveggel, amikor a fiú el akart szökni. Az edzőt bűnösnek találták, és hat év börtönt kapott. Ezzel kezdődött a szumó legsötétebb korszaka.


Junicsi Jamamoto hat év börtönt kapott


Egy évtizeden át dolgoztak a a sportág megtisztulásán a vezetők, de a bunda-, majd a doppingbotrány újabb csapást jelentett, és csak most kezdi visszanyerni régi fényét a sportág.

„Évekkel ezelőtt alig jártak már ki az emberek a nagy tornákra, de az utóbbi időben alábbhagytak a botrányok, elkezdtek jönni a tehetséges, fiatal japán versenyzők” – számolt be a VS-nek Tóth Attila, aki 11 éve versenyez kint Maszu Tóó néven. (A Maszut a mestere neve után választotta, a Tóó pedig Kelet-Európát jelent.)

„Ma már egy torna minden napján tele van a csarnok, mindegy, hogy hétköznap van vagy hétvége.


A legutóbbi tokiói versenyen például 12 ezer néző volt kint

plusz azok, akik nem vesznek helyjegyet, csak bent a csarnokban lófrálnak. A szumó lassan visszatért arra a szintre, ahol korábban volt” – mesélte Tóth.


Tóth Attila egy versenyen


Egy évben hat nagy tornát rendeznek Japánban, mindig a páratlan hónapokban. A torna előtt kihirdetnek egy ranglistát az előző verseny eredményei alapján. Egy torna 15 napig tart, a két legerősebb osztály mind a 15 nap versenyez, minden nap mindenkinek egy meccse van egy hozzá hasonló kvalitású és mérleggel álló szumóssal. Az alacsonyabb osztályú versenyzők hét napot küzdenek. A tornát az nyeri az egyes osztályokban, aki a legjobb győzelem-vereség mutatóval zár. Azonos eredmény esetén döntő meccset rendeznek.

Nem kell a magyar virtus

Összesen 44 egyesület van, egy klub csak egy külföldi versenyzőt alkalmazhat. A 19 éves kora óta Japánban élő Tóth tokiói klubjában – vele együtt – 14 szumós van, akik azonnal befogadták őt. „Meleg szívvel fogadtak, egyáltalán nem érzékeltették velem, hogy külföldi vagyok. Annyi a titka, hogy gyorsan alkalmazkodni kell az itteni körülményekhez. Nem úgy jöttem ki, hogy most megmutatom, mi a magyar virtus.”


Gyorsan befogadták a társak


A magyar szumós szerint nagyon fontos, hogy lássák rajta, hogy meg akarja tanulni a nyelvet, és akkor kenyérre lehet kenni a japánokat. Azt mondja, az elején ő is hadilábon állt a nyelvvel. „Amikor először meghallottam, hogyan beszélnek mellettem, azt gondoltam, ezt soha nem fogom megtanulni. Kihoztam magammal egy könyvet, amelyben le vannak írva az alapkifejezések magyarul, japánul és japánul latin betűkkel.


Az elején úgy kommunikáltunk, hogy lapoztunk, és rámutattunk az adott szóra.

Viszonylag gyorsan megértettem azt, amit beszélnek körülöttem, de az első három hónapban nem mertem megszólalni, aztán erőt vettem magamon. A japánok egyébként olyanok, hogy ha japánul köszönsz nekik, akkor azonnal megdicsérnek, hogy milyen szép a kiejtésed, még ha nincs is így, és egyébként is csak egy szót mondtál. Ezzel a pozitív visszacsatolással könnyebb volt megtanulni a nyelvet. Most már el tudom adni magam japánul is.”


Japán gyerekek próbálják Tóthot legyőzni


Fontos is volt, hogy befogadják, hiszen a szumósok Japánban egész évben bentlakásos rendszerben élnek, az évente megrendezett hat torna között van egy-egy hét szabadságuk, egyébként reggeltől estig együtt vannak. Szó szerint együtt kelnek és fekszenek, ugyanis szinte mindenki egyetlen, kisebb tornateremnyi helységben alszik.

„Egy bizonyos rangot el kell érned ahhoz, hogy legyen magánéleted. Ha azt eléred, akkor kaphatsz egy külön szobát, és ha huzamosabb ideig nagyon jó vagy, akkor el is költözhetsz egy külön lakásba. Nálunk például 14 versenyző van, abból egy kapott külön szobát, 13-an pedig egy helyiségben vagyunk. Ágyunk nincs, matracon, úgynevezett futonon alszunk. Emellett van egy szekrényem, és egy kisebb kialakított rész a személyes dolgaimnak.”


13 szumós egy helységben - Tóth helye a sarokban


Tóth Attilának a legutóbbi, tokiói tornán öt győzelem mellett két vereség jutott, általában pozitív mérleggel zárja a versenyeket, nincs már messze attól, hogy külön szobába költözhessen. „Egy osztályra vagyok ettől, de ezen a szinten már sokkal nehezebb feljebb lépni, mint az alacsonyabb osztályokban. Ráadásul ilyenkor nem is kapod meg egyből a szobát, megvárják, hogy hogyan teljesítesz, nem csúszol-e vissza egy osztályt,


utána lehet külön költözni, ha bizonyítottad, hogy megérdemled.

Addig is marad a közös élet. Az ebéd után általában egy csendes pihenő van, utána pedig négy csoportra osztjuk a társaságot, az egyik a vacsorát készíti, a másik takarít, a harmadik mosogat, így megy ez körforgásban.”


Ma a magyar gyerek mosogat


Magánéletük tehát vajmi kevés van, talán ennek is tudható be az az elterjedt legenda, hogy a szumósok gyakran járnak bordélyházba.

„Nyugodtan elmehetünk szórakozni, amikor épp nincs edzés vagy torna, senki nem tiltja meg, csak ilyenkor kötelező felvenni a kimonót. És igen, van itt piros lámpás negyed” – ismeri el szűkszavúan Tóth, aki viszont ilyenkor nem tart a többiekkel, mivel tíz éve van egy japán barátnője. „Az első perctől kezdve ezt szokta meg. Kevés szumósnak van barátnője, mert nehéz összehangolni a dolgot, házaséletet gyakorlatilag senki nem él itt. Az alsóbb osztályban az anyagi háttered sincs meg hozzá.”


Kimenő csak kimonóban


Tóth Attila csoportjában még nincs havi fizetés, a tornákra kapnak 70 ezer jent (kb. 170 ezer forint), tehát körülbelül két hónapig kell gazdálkodniuk ezzel az összeggel, de ha jól szerepelnek a versenyeken, akkor az ott nyert pénzzel akár meg is duplázhatják a fizetésüket. Évente kétszer kapnak bónuszt, ez a fizetésnek nagyjából a kétharmada.


Viszont ezt a pénzt csak magadra költöd, mivel minden mást állnak: az ételt, a szállást, még a kimonót is.

A legfelsőbb kategóriában havi fizetést kapnak, amely 800 ezer, vagy akár 1 millió jen (2-2,4 millió forint) is lehet, de a legjobbak sem élnek fényűző életet. „Nincs az a nagyzolás, talán a tradíció miatt. Persze, ha valamelyik nagy sztár megjelenik az utcán, akkor megfagy a levegő, ugyanúgy, mintha Cristiano Ronaldo vagy Messi jelenne meg bármelyik európai városban” – mondja Tóth. Annyi különbség azonban van, hogy ők nem járnak luxussportkocsikkal. Jogosítványuk nem lehet, a klubok nem engedik, mert sérülésveszélyesnek tartják a vezetést.


Mit esznek a szumósok?

De hogyan étkezik egy nagy és erős európai Ázsiában? Tóth Attila nagyon nehezen szokta meg a kinti ételeket, de ma már bármit megeszik, amit elé tesznek.


Mindenevő lett


„Amikor kijöttem, szemmel ettem: csak néztem az ételeket, nem tudtam megenni őket. Pedig a japán klub egyetlen kitétele az volt, hogy sokat kell ennem, nőnöm és erősödnöm kell.


Rizst ettem rizzsel, aminek se íze, se bűze nem volt, majonézt és ketchupot tettem rá, hogy meg tudjam enni.

Aztán úgy voltam vele, hogy csak megkóstolok egy-egy ételt, és rájöttem, hogy nem is rosszak. Ma már eszem mindent, rizst, húst, halat és a szumósok speciális levesét, a csankonabét, amelyben van hús, zöldség, gomba és tofu is” – mondta Tóth, aki a csapatával egy étkezés során négy kiló húst és 12 kiló rizst fogyaszt el, a leveshez pedig még két kiló húst tüntetnek el. A rizst szponzortól kapják. „De Tokióban van magyar étterem is, ha már elegem van az ázsiai ételekből.”


A híres szumós leves


Tóth 130 kilósan került ki Japánba, az elején lement 110-re, majd amikor elkezdett enni, 170 kilósra hízott. Akkor túl lomhának érezte magát, erősebbnek viszont nem, ezért visszafogyott 150-re, ezt tekinti ideálisnak.


Tóth magyar paprikával eteti japán csapattársát


Amíg Európában az terjedt el, hogy edzés előtt azért nem árt valamennyi szilárd táplálékot bevinni a szervezetbe, addig Japánban a szumósok nem esznek ilyenkor, mivel szerintük éhgyomorra az izomfejlődéshez szükséges hormonok sokkal könnyebben felszabadulnak.

„Maga az edzés fél hétkor kezdődik, és nem egy-két óra pörgésből áll, hanem legalább négyórás és komótos. Az egyórás bemelegítés után az azonos rangú versenyzők egymással küzdenek. Van, hogy a másikat a hátunkra véve vagy homokzsákot az ölünkbe fogva guggolunk, de az edzés nagy részében főleg küzdelem van. Aki akar, az a délutáni szabadprogram alatt elmehet konditerembe vagy futni.”


Tóth edzésen, 150 kilósan


Európai világnézettel nem egyszerű azonosulni ezzel az életvitellel, de Tóth Attila olyannyira megszokta, hogy nem is akar hazajönni. Egy szumós 36-38 éves koráig versenyezhet magas szinten, de a visszavonulása után is nagy tiszteletnek örvend Japánban.


Már felismerik az utcán - köszöni, jó itt neki


„Már felismernek az emberek az utcán, és máshogy néznek rád, ha tudják, hogy szumós vagy. Könnyebben kaphatok munkát is majd, ha visszavonultam, még ha nem is értek semmihez, ahova erő kell, oda szívesen alkalmaznak volt szumósokat. Nekem otthon is a sport volt előtérben, mindig is arra vágytam, hogy ebből éljek meg. Máshoz egyébként sem értek, a tanuláshoz hülye voltam, pontosabban nem érdekelt. Hallom, hogy mi zajlik otthon, hogy mindenki hagyja el az országot. Ha hazamegyek, mihez kezdek magammal? Annyira nem vágyom vissza, jó itt nekem.”