Ezek után nehéz lesz megbékélni Németországgal és Ausztriával

Fotó: MTI / Kelemen Zoltán Gergely

-

A magyar kormány és két stratégiai partnere egymás után ejti a sebeket egymáson, a politikai vezetők szintjén ugyanúgy hosszú távra befagyhatnak a kapcsolatok, mint a magyar–román viszonyban.


Optimista hangulatban távozott Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter pénteken a prágai kibővített V4-es csúcsról egy diplomáciai forrásunk szerint. Informátorunk azt mondta, német részről úgy értékelték, hogy a visegrádi országok álláspontja rugalmasabbá vált az Európai Bizottság által előterjesztett, 160 ezer menekült kvóták szerinti letelepítéséről szóló tervvel kapcsolatban.

Egy másik diplomáciai forrásunk szerint is várható, hogy idővel egy kicsit enyhülni fog a négy ország elutasítása, ráadásul „ha a V4-ek nem lesznek hajlandóak a kvótáról tárgyalni, akkor a németek előbb-utóbb azt fogják mondani: rendben, akkor beszéljünk inkább az uniós támogatásokról, azt pedig senki nem szeretné Pozsonyban vagy Budapesten”.


Enyhülés?

A múlt héten a Financial Times is arról írt, közeledhetnek egymáshoz az álláspontok, mint ahogy mi is beszámoltunk róla, hogy akár lengyel, szlovák részről is el tudnák fogadni a kvótát valamilyen formában, ha az nem lenne kötelező. A visegrádi 4-ek ugyanakkor nyilvánosan ugyanakkor továbbra is ellenzik a Bizottság előterjesztését, erre pedig már Thomas de Maiziére német belügyminiszter is úgy reagált, hogy amennyiben Magyarország nem akar közös megoldást, akár ki is hagyhatják az egészből – de ebben az esetben arról sem lehet szó, hogy a hozzánk érkező menekülteket elvigyék tőlünk.


Werner Faymannal egyre rosszabb a viszony


Nem szóltunk előre

A nyomásgyakorlás egy módja az is, hogy a német – majd később az osztrák és a szlovák – kormány is bejelentette: ismét bevezetik a határellenőrzést, vagyis bizonytalan ideig megszűnik létezni a schengeni rendszer. Korábban osztrák és francia részről is egyértelművé tették: a V4-ek vagy elfogadják a kvótát, vagy ugorhat Schengen, amit viszont a magyar kormány mindenképpen el akar kerülni.

A megoldás keresését ugyanakkor nem szolgálja, hogy az elmúlt napokban soha nem látott mélységbe jutott a magyar–német és a magyar–osztrák viszony is, már ami a politika legfelsőbb szintjeit illeti. Hétfőn reggel például három héten belül már a második alkalommal kérették be a magyar külügyminisztériumba az osztrák nagykövetet, miután Werner Faymann kancellár a Spiegelnek adott interjújában arról beszélt: Európa történelmének legsötétebb időszakát idézi számára, ahogy a magyar kormány a menekültekkel bánik, Orbán Viktor pedig nagyon felelőtlen, amikor gyakorlatilag mindenkit gazdasági bevándorlónak minősít. Szijjártó Péter „esztelen rágalmaknak” minősítette Wermer Faymann szavait. (Az egyre durvuló osztrák–magyar nyilatkozatháborúról itt írtunk bővebben.)


Több tájékoztatást vártak volna az osztrákok


Információink szerint az osztrák kormányt leginkább az dühítette az elmúlt hetekben, hogy a magyar féltől nem kaptak előzetes tájékoztatást sem akkor, amikor bő egy hete a magyar hatóságok váratlanul buszokkal vitték a határra a Keleti pályaudvaron várakozó, illetve az M1-esen gyalogló menekülteket, sem pedig akkor, amikor a múlt héten Röszkéről buszoztatták őket a határig, majd a menekültek a határon átgyalogolva megindultak az osztrák autópályákon. Az osztrákok szerint a magyarok akkor sem mutattak semmilyen segítőkészséget, amikor azt kérték tőlük: legalább a határon túli első vasútállomással rendelkező osztrák településig, Nickelsdorfig szállítsák a menekülteket, mert úgy könnyebben tudják továbbvinni őket különvonatokkal.

Úgy tudjuk, azóta viszont már a magyar belügy-, valamint az igazságügyi minisztérium is ígéretet tett az előzetes tájékoztatásra, amihez tartják is magukat, így legalább az együttműködés technikai része rendeződött.


A német kormánnyal is hasonló a viszony, Sigmar Gabriel alkancellár rendszeresen és élesen bírálja a kormányt, és rendszerint a válasz sem marad el. Legutóbb például Szijjártó Péter mondta, hogy „felháborítónak tartjuk és visszautasítjuk azt a képtelen vádat”, miszerint nem látják el megfelelően a Magyarországra érkező menekülteket.

Forrásaink szerint Merkel nagy politikai hibát követett el, amikor előbb arról beszélt, minden szíriait szívesen látnak, majd három hét múlva már kénytelen volt azt mondani, hogy ennyi menekültet egyedül Németország nem bír kezelni. A legnépszerűbb német lapban, a Bildben Orbán Viktor ráadásul olyan megoldást javasolt a válság kezelésére (vissza kell vinni a menekülteket Törökországba), ami német részről politikailag kivitelezhetetlen, de így is az a benyomás keletkezhet, hogy míg Orbánnak van konkrét ötlete, Merkelnek nincs.


Faymann és Merkel


A német–magyar viszonyban így szintén nem várható, hogy a közeljövőben Merkel és Orbán, esetleg a két külügyminiszter kétoldalú találkozó keretében tisztázza az ellentéteket. Az osztrák kancellár budapesti látogatását ugyan megpróbálták múlt héten előkészíteni, de végül nem jött össze az út. Vagyis mindkét relációban beállhat egy, a román–magyar kapcsolatokhoz hasonló állapot: bár alsóbb szinteken jó az együttműködés, a politikai vezetők nem vagy csak nagyon ritkán találkoznak, és ezek a megbeszélések sem hoznak sok eredményt, miközben rendszeresek a másikat bíráló nyilatkozatok.


Úgy tudjuk, ezzel kapcsolatban van némi aggodalom a magyar kormányban is, hiszen Merkel barátsága kulcskérdés a magyar diplomácia számára. Orbán Viktor ugyanakkor számíthat a CDU testvérpártja támogatására, a CSU ugyanis a magyar miniszterelnökhöz hasonlóan keményvonalas álláspontot visz menekültügyben. Az Osztrák Néppárt (ÖVP) szintén támogatja nyilatkozataival Orbán Viktort, de mivel ellenzékben van, ennek most olyan túl nagy jelentősége nincs.