Ezek a kedvenc pózaink, csinálják utánunk!

Fotó: VS.hu / Kummer János

-

India világrekorddal ünnepli az első nemzetközi jóganapot, mi néhány ászanával és személyes vallomással.


Arra nem tudnánk válaszolni, hogy a jóga hogyan lett az egyik legnépszerűbb mozgásforma, amelyre ma már a nyugati világ is úgy tekint, mint valami univerzális gyógyírre, de azt megpróbáljuk felidézni, hogy minket hogyan nyert meg magának, és mit adott hozzá az életünkhöz. Néhány személyes vallomással és kedvenc ászanáinkkal tisztelgünk a nemzetközi jóganap előtt. Namasté!



Regina

Tavaly augusztusban kezdtem el bikram jógázni, ami alapvetően egy 90 perces, 38-40 fokos meleg jóga. A Sziget és a nyár után azt gondoltam, hogy jó lenne kicsit méregteleníteni, és megszabadulni valahol a stressztől is, mert hát alapvetően csak a futás tudott kikapcsolni, de miután lefutottam tavaly a félmaratont, valamiért nem volt izgi többet.

A jógára elég gyorsan rákattantam, hetek alatt gyűjtöttem be a matracot, az iszonyat drága jógaruhákat, mert az elején valami olyan fáradtságot és utána meg olyan felszabadító energiát éreztem, amit előtte egyetlen más sport sem adott meg. Teljesen megszállott lettem, az elején minden óra után fél napokat aludtam, viszont 1-2 hét után nem tudtam aludni, annyira feltöltött.

A jógában az a jó, hogy nem lehet közben másra gondolni. Annyira saját magadra kell, hogy koncentrálj, hogy egyszerűen nem tudsz máson agyalni, stresszelni. Ez szerintem más sportban nincs meg, még egy aerobikórán is azon töprengtem ugrálás közben, hogy mit fogok vacsorázni ezután.

A jóga megtanít arra, hogy saját magadra figyelj, és hogy magadhoz mérj minden változást, durva türelemjáték, amit, ha jól csinálod, nem munkának érzel, hanem örömnek, és elég jó kis tested lesz, na meg idegileg is „megszépülsz”. Én abszolút szkeptikus vagyok az ilyen spirituális dolgokkal, szóval tényleg sportként tekintettem a dologra, de tény, hogy a leghitetlenebb ember is érzi, hogy van ebben a dologban valami olyan erő, ami nagyon régről jön. A Namaste, mint elbúcsúzás, a végén órákig cseng a fülemben, és annyira felszabadultan jövök ki az óráról csuromvizesen, hogy nem tudom letörölni a mosolyt az arcomról.

Ugyanakkor nehéz a jógában, hogy ha az ember kicsit rosszul van lelkileg, akkor előfordul, hogy menekül előle, mert tudja, hogy ott nem lehet sunnyogni, kőkeményen oda kell rakni mindent.


Viki, Utthita haszta pádángusthászana B


Viki

Én bikram jógával kezdtem 2010-ben, és több mint két évre ott is ragadtam a melegben. A túléléstől fokozatosan jutottam a légzésfigyelésig, közben kicsit függő is lettem, de már a bikramozás közben is kipróbáltam más irányzatokat, majd szép fokozatosan azon kaptam magam, hogy astangával csalom a jó öreg bikram sorozatot.

Az astanga vinyásza jóga nagyon praktikusan képes újabb és újabb rétegeket feltárni a jógában, ha arra úgy tekintünk, mint egy önismereti útra. Miközben arra figyelek, hogy az ászanákat minél pontosabban hajtsam végre, mély, teljes tüdős jógalégzéssel lélegezzek, és egy meghatározott ponton tartsam a figyelmemet, a folyamat lecsendesíti az elmémet, és fokozatosan átalakul a gyakorlásom egy mozgó meditációvá. Ez olyan cél, amelyhez bár komoly fizikai próbatétel útján lehet eljutni, de akkor is működik, ha az ember türelmetlen, mozgékony és pörög, mint én, és akkor is, ha lusta típus, és ez konzerválja a komfortzónában. Persze nem napról napra, és tapasztalatom szerint nem is lineárisan fejlődve. És itt jön képbe az, hogy a jóga az élet tükre. Persze nem az van, hogy egy rossz nap után az ember kitöri a lábát, de az előfordulhat, hogy egy nehéz időszakban nehezebben oldja meg a gyakorlatokat is.

Szerintem az egy nagyon jó minősége a gyakorlásnak, amikor egyfajta felajánlássá válik, és a módszer iránt érzett tisztelet és alázat lesz a motiváció.

Nagyon hiszek a jógában, és abban, hogy a mai embereknek szükségük van rá. Fizikálisan és amiatt is, hogy érzékenyebben éljék az életüket. Nem arra gondolok, hogy egyfolytában a csakrák rezgésszintjét kell vizsgálgatni, hanem arra, hogy néha érdemes kitágítani az intellektualitásra épülő nyugati elképzeléseket.


Hanna, Ustrászana


Hanna

Még pár évvel ezelőtt, kíváncsiságból kezdtem el jógázni. Hallottam róla, hogy milyen jól felfrissít, és tényleg kikapcsol. Azt hiszem, pont a szakdolgozatírás közepén voltam, úgyhogy nagyon jól jött egy olyan elfoglaltság, amikor nem kell gondolni semmire. Nem mondhatnám, hogy rendszeresen jógázom, mert sajnos az aerobikhoz, az úszáshoz és főleg a futáshoz képest még mindig elég drágák a jógabérletek, úgyhogy mostanában inkább csak otthon jógázom, a saját matracomon. Letöltöttem néhány jógavideót, ideiglenesen ezek is megteszik.

Nem tudok minden pózt maradéktalanul megcsinálni, de az a szuper a jógában, hogy erre a tökéletességre nincs is szükség. A lényeg, hogy mindig elmenjek a saját határomig, és a számomra még kényelmes testtartásokba bele tudjak lazulni. A foglalkozásokban szeretem azt is, hogy senki nem figyel senkit, sok ember között is egyedül lehetek, magammal foglalkozhatok.

Két klassz, meghatározó élményem is van a jógával kapcsolatban. Az egyik, hogy olyan légzőgyakorlatokat tanultam meg általa, amelyekkel valóban tudom enyhíteni a fej- vagy a hasfájásomat. Ha valaki néhány évvel ezelőtt azt mondja nekem, hogy a hasi légzés segít bárminek is az elmulasztásában, nem hittem volna neki. A másik élmény az első vinyásza flow órám volt. Nem másfél, hanem két óráig tartott, és – bár élveztem közben is – a java csak azután jött, hogy véget ért a relaxáció. Annyira el voltam lazulva és meg voltam békélve magammal, mintha valami nyugtatót adagoltak volna belém.


Zsófi, Szukhászana


Zsófi

Engem annyira sosem érdekelt a jóga, mert azt hittem, hiperhajlékonynak kell lenni hozzá. Aztán körülbelül egy évvel ezelőtt elkezdtem intenzíven sportolni, így egy kicsit nyitottabb lettem a jógára is. Viki, a jógaoktatóm javasolta, hogy a gerincjógával kezdjem, mert jól fog esni, és nem fogok tőle sokkot kapni. Ez így is történt, tavaly nyáron egy fesztiválon kipróbáltam, és tényleg nagyon jólesett, de utána mégsem jártam, azt gondoltam, inkább az izzadósabb órákat választom, mert mint minden nő, én is a fogyás miatt kezdtem el intenzíven sportolni. Ez azóta megváltozott, most már életforma a sport, és mostanra rájöttem, hogy a gerincjóga vagy a stretching típusú órák fontosak az erősítő vagy kardioedzések mellett. Én azt tapasztaltam magamon, hogy ha „nyúlok”, akkor a keményebb edzéstípusok is sokkal könnyebben és hatékonyabban mennek.


jóga; jógázók; vs.hu


Eszter

A kíváncsiság hajtott, amikor elkezdtem jógázni, de ugyanakkor tartottam is tőle, mert egyáltalán nem vagyok hajlékony. Nagyon trendi ma jógázni, és én kezdőként nem akartam bénának tűnni, ezért gyakran otthon csinálom, és bár elég sokfélét kipróbáltam már, nem mondanám magam valami rutinos jógásnak.

Ami miatt szeretem, és fontos nekem, hogy legalább heti egyszer jógázzak, az a gyakori hátfájásom. Azt tapasztaltam, hogy ez a legjobb mozgásforma, ami jótékony hatással van a hátra. Egyébként persze a relaxáló és frissítő hatása sem elhanyagolható. Egy másik ok, hogy fontos számomra a mozgás, de a monoton sportokat nem kedvelem, ezért szükségem van arra, hogy legyen benne valami ritmusos dinamika.


Jóga - Vass Zsófi - WLB

Zsófi, Ardha-baddha-padma-pascsimóttánászana


Zsófi

Heti 5 napban, napi 8 órát ülsz, nyilván kell valami, ami teljesen átmozgat. A jóga olyan részeket is megmozgat, amikről nem is sejtettem, hogy meg lehet mozgatni. Az egyik volt kollégám akkoriban vizsgázott mint jógaoktató, és említette, hogy van pár próbaórája, amelyre bárki jöhet. Már rég érdekelt egy olyan mozgás, ami nem feltétlenül diszkós zenékre vagy dél-amerikai táncokra épül, úgyhogy elmentem. Meglepő volt, hogy a legegyszerűbben kinéző pózok is milyen izommunkával és koncentrációval járnak, ezért is tetszett meg nagyon. Könnyűnek tűnhet, ha csak nézed.

A hangulatát nagyon szeretem. Kicsit olyan, mintha egy másik országban vagy talán egy másik bolygón lennék, amikor csinálom. Annyira nem hétköznapi, hogy teljesen elszigetel, és kiszakít a mindennapokból. Akaraterőt, sikerélményt és nyugalmat ad. Ebben a sorrendben.


Jóga - Fekete Emese - VS.hu

Emese, Vriksászana


Emese

Nyugalom, koncentráció, tisztaság. Nekem ez a jóga, azzal a kellemes utóhatással megspékelve, hogy néhány kutyapóz és a hozzá hasonlók után elmúlik a hátfájásom, és még izomlázam is lesz mindenféle rejtett helyeken. Mert az csak a látszat, hogy ezek könnyű pózok. A tested minden egyes porcikájára oda kell figyelni: hogy tartod a lábujjaid, hova fordítod a tekinteted, hogy veszed a levegőt, hogy őrzöd meg az egyensúlyodat. Összetett izom- és agymunka, ami jól kiegészíti a futást vagy bármi más ösztönösebb, dinamikusabb mozgást. Sok évvel ezelőtt kezdtem el, és bár nem lettem fanatikus, sőt, ma is inkább kocajógás vagyok, ha hetente egyszer nem gyakorlok, annak már érzem a hiányát.


Jóga - Vándor Éva - VS.hu

Éva, Vírabhadrászana


Éva

Sokadik nekifutásra találtunk egymásra a jógával. Ahogy a pilates szerelem volt első látásra, a jógának meg kellett küzdenie értem, de sokat számított, hogy adtam neki újabb és újabb esélyt. Jó ideg meg voltam győződve arról, hogy az én testem alkalmatlan erre a mozgásformára, de aztán kiderült, hogy ez egy tévképzet, minden test alkalmas a jógára, valójában csak egy hozzáértő oktatóra van szükség (innen is köszönet Krisztinek és Deának). Talán ez az egyetlen mozgásforma, amely nemcsak az izmaimat és az ízületeimet mozgatja meg, hanem érzésre is a sejtjeim szintjén hoz rendbe, és lehetővé teszi, hogy valóban kitöltsem a saját teremet – amiről mindig kiderül, hogy sokkal nagyobb, mint amennyit a hétköznapokban elfoglalok. És a jógaóra a kevés alkalmak egyike, amikor az elmém és az izmaim kibékülnek egymással – persze a jóga jelezte azt is, hogy szükség van erre a békülésre. Közben kényszerít arra, hogy lelassítsak, és feltűnés nélkül ad erőt. Nem is szólva arról, hogy kevés tárgy ad olyan biztonságérzetet, mint a világoskék jógamatracom. Még jó, hogy nem kerültük el egymást.