Ezek a jó befektetések, csak épp rejtegetik őket

Fotó: MTI/MTVA / Koszticsák Szilárd

-

A spórolt pénzekért folyó versenyben több olyan konstrukció is van, amelyik impozáns hozamot ad. Csak épp nincs annyira szem előtt. Két tipp, amely 10 százalék feletti hozamot hozhat, és nem sufnibróker.


Érezhető és immár adatokkal kimutatható, hogy az utóbbi években – részben a válság miatt – óvatosabbá, spórolósabbá vált a magyar lakosság. A háztartások nettó megtakarítása a jegybanki adatok szerint ma már a GDP-arányában 5-6 százalék. 2008 végén ez csak 1,5 százalék volt, az azt megelőző években jellemzően 3-4 százalék. A hazai megtakarítási piac az idei brókerbotrányok miatt ugyanakkor méretes pofonokat kapott, amelyek erodálhatták a különböző befektetési formákba vetett bizalmat. Magas hozamokkal kecsegtető megoldásokat kínáló pénzügyi szolgáltatók buktak meg, az ügyfelek több 10 milliárd forintja pedig ment az ablakba. Eltekintve a későbbi kártalanítástól, az a pénz elveszett.

A megtakarítási piacon elérhető termékek közül általában a hozam és a hozzárendelt kockázat alapján lehet mérlegelni, és persze ott vannak a reklámok, hirdetések, amelyek csak az adott megoldás előnyeit harsogják. Érdekes azonban, hogy vannak olyan konstrukciók, amelyeknél a reklámfaktor visszafogott, miközben a hozamuk a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben finoman szólva is vonzó.


Az ajándék, amit nem érdemes visszautasítani

Az egyik ilyen megoldás a lakástakarék-pénztár, amely az állami támogatás révén a legrövidebb 4-5 éves futamidőkben simán nyújt 10 százalék feletti hozamot. Ebben főszerepet játszik a 30 százalékos állami támogatás, merthogy az állam minden évben a befizetett összegek 30 százalékát automatikusan hozzáteszi a befektetők saját megtakarításához. Igaz, nem korlátlanul, legfeljebb évi 72 ezer forint erejéig, amihez havi 20 ezer forintos befizetéssel lehet hozzájutni.


Jelenleg négy társaságnál (Aegon, Erste, Fundamenta, OTP) érhetőek el a lakástakarék-konstrukciók. A BankRáció.hu kalkulátora szerint havi 20 ezer forint megtakarítással a legrövidebb futamidőben (valamivel több mint 4 év) a legkedvezőbb feltételeknél mindegyik szereplő több mint 10 százalékos gyarapodást ígér, de a hosszabb futamidőkben is legalább 5-7,6 százalékos lehet az éves többlet.


Egyre több lesz belőle


A rövidebb futamidő azért fizet jobban, mert a teljes tőkére vetített hozam a tartam elején magasabb, aztán évről évre mérséklődik, ám még ezzel a csökkenéssel együtt is vonzó marad a konstrukció. A két számjegyű hozam a jelenleg 1,65 százalékos alapkamatszintből adódó alacsony kamatkörnyezet miatt meglehetősen attraktív: a jegybank statisztikái szerint a 2 évnél hosszabb időre lekötött banki betéteknél az átlagos kamat márciusban 1,32 százalék volt, de a lakástakarékhoz mérhető futamidejű lakossági állampapírok sem rúgnak labdába. A 2018-ban kifutó állampapírokra 3, a 2020-ban lejáróakra pedig 3,5 százalékot fizet a kibocsátó, azaz az Államadósság Kezelő Központ.


Vajon miért?

Joggal merül fel a kérdés, hogy ha a lakástakarék ilyen jó, akkor egyrészt miért nem reklámozzák jobban a cégek. A leglogikusabb válasz erre, hogy nem keresnek vele olyan jól, mint más termékekkel, érdemesebb nekik például egy hitelt reklámozniuk, amelyen magasabb a haszon. A Buksza blog a korábbi években több, pénzügyi termékeket értékesítő ügynökkel találkozott, de a lakástakarékos terméket egyikük sem ajánlotta. Volt, aki be is vallotta, hogy a számára magasabb jutalékot garantáló megtakarításokkal jobban jár. Más azt hozta fel ellenérvként, hogy csak lakáscélra lehet használni.

A Scale Research kutatócégnek a Gazdasági Versenyhivatal számára készített tavaly tavasszal kiadott kutatása szerint a lakástakarékot nem használók 31 százaléka azt állította, nincs pénze erre. Negyedük pedig azt mondta, azért nincs ilyen szerződése, mert nincsenek lakáscéljai.



Kétségtelen, hogy a lakástakarék felhasználási módja kötött, mégis nagyon széles körben lehet használni. Nem csak lakásvásárlásra, hanem felújításra, korszerűsítésre is lehet költeni a pénzt, erre pedig előbb-utóbb szinte mindenkinek szüksége lehet. Alkalmas például fűtéskorszerűsítésre – akár napelemes megoldásra –, így az eleve magas hozammal ketyegő megtakarításnak később is lesz hozadéka.


A BankRáció.hu összesítése szerint a lakástakarék-konstrukció lakóingatlan (ház, lakás, tanya) építésére, vásárlására, cseréjére, felújítására, helyreállítására használható, de telket is lehet belőle venni. Emellett lakáshitel kiváltására, a lakhatóság javítását célzó kommunális beruházásokra, bérleti és lakáshasználati jog vásárlására, valamint nyugdíjasházban bérleti, lakáshasználati jog megszerzésének finanszírozására is alkalmas. Ugyanakkor üdülőövezetben nem vehetünk belőle ingatlant, ahogy haszonélvezeti jogot sem, és a melléképületeket sem lehet ebből felújítani.


A megtakarítási idő után ráadásul hitelhez is lehet jutni a lakástakarék-pénztárakon keresztül, de ez nem kötelező opció. A piaci szereplők 6-7 százalék körüli thm-mel adják a konstrukcióhoz kötött lakáshitelt, amelynek előnye, hogy a kamata fix, így nincs kamatkockázat.


Mindent összevéve tehát legfeljebb azt róhatjuk fel a lakástakarékok hátrányaként, hogy kizárólag lakáscélra történő felhasználásra alkalmasak, és a legrövidebb futamidőben összesen 1,2-1,3 millió forint halmozódik fel rajtuk keresztül. A másik, hogy elsősorban az állami támogatás miatt nyújtanak olyan vonzó hozamot, vagyis ha az egyszer netán megszűnne, már sokkal kevésbé volna attraktív megoldás. És bár relatíve olcsók, azért ezeket a szerződéseket sem adják ingyen. Szerződéskötésért konstrukciótól függően nagyságrendileg 20-100 ezer forintos összeget számolnak fel, a futamidő alatt pedig kezelési költséggel is számolni kell, ám utóbbinak az összege a vonatkozó törvény szerint nem változhat.

A biztonságot illetően nincs gond velük. A lakástakarékoknál az állami szerepvállalás miatti szigor eleve biztonságot nyújt, ráadásul a lakástakarék-konstrukciókra vonatkozik az Országos Betétbiztosítási Alap 100 ezer eurós határig élő garanciája. A forintban több mint 30 millió forintos limit pedig bőven meghaladja a lakástakarékos megoldásokkal felhalmozható összeget.


Egy másik agyonhallgatott tipp

Bár teljesen más típusú, nyugdíjcélú befektetésről van szó, létezik a megtakarítási porondon egy, a hirdetésekben szintén ritkán szereplő megoldás. Az önkéntes nyugdíjpénztárak negyedévről negyedévre jelentősen, több mint 10 százalékkal növelik a vagyonukat. A jegybanki adatok szerint ezeknek a kasszáknak a nettó hozamrátája tavaly ugyan széles sávban – 2-17 százalék között szóródott –, de számos pénztár két számjegyű hozamot ért el. A hosszabb távú teljesítménymutató, a tízéves átlagos hozamráta pedig a többségnél 5-7 százalék körüli. Ez persze a jövőre nézve garanciát nem jelent, de azért a meggyőző teljesítmény alapján könnyebb bizalmat szavazni annak, hogy a jövőben is megmarad a vagyonbővülési tempó.



Az önkéntes pénztárakban felhalmozott pénzhez ugyanakkor jóval hosszabb távon lehet hozzájutni. Idő előtt felvenni a pénztárban megspórolt összeget nincs értelme, mert kapásból levonják a 16 százalékos személyi jövedelemadót, ráadásul egészségügyi hozzájárulásként további 27 százalékos befizetéssel büntetik a lépést. A nyugdíjba vonulás után viszont jár a teljes megtakarított összeg, levonások nélkül, hozamokkal növelten.


Az önkéntes nyugdíjpénztárak a lakástakarékokhoz hasonlóan szintén a kevésbé reklámozott termékek közé tartoznak, miközben az eredményeik kedvezőek. Mellettük szól, hogy a nyugdíjpénztárba befizetett összeg ötöde, évente maximum 150 ezer forint visszatérítésként jár a tagoknak. Maximalizálni az adóvisszatérítést tehát évi 750 ezer forintos, havi átlagban 62,5 ezer forintos befizetéssel lehet, bár erre valószínűleg keveseknek van módjuk.

Nyilván itt adja magát a biztonság kérdése. Az önkéntes pénztári megtakarításokra ugyan nem vonatkozik az Országos Betétbiztosítási Alap garanciája, ugyanakkor biztonságosnak tekinthetőek. A gazdálkodásuk transzparens, átlátható, ráadásul a felügyeleti szerepet ellátó jegybank is ellenőrzi őket. A befektetett pénzük közel kétharmada állampapírban van a legfrissebb jegybanki adatok szerint.


Mit hoz a jövő?

A kötelező magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása miatt sokan tartanak attól, hogy az önkéntes pénztári vagyonokat is becsatornázná az állam a nyugdíjrendszerbe, ám ettől a kormányzati döntéshozók nyilatkozatai alapján nem kell félni. Matolcsy György, még 2010. novemberében nemzetgazdasági miniszterként azt mondta, hogy az állam kétpilléres nyugdíjrendszerben gondolkodik, azaz lesz az állami pillér, valamint az önkéntes nyugdíjpénztári pillér.


Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig tavaly ősszel nyilatkozta a Hír TV-nek, hogy


a kormány világos szempontrendszert állított föl: van egy állami nyugdíjrendszer, amely az állam részéről gondoskodik a nyugdíjakról, és ezen túlmenőleg nem kötelező, hanem önkéntes magánnyugdíjpénztárak vannak, az önkéntes magánnyugdíjpénztáraknál pedig az emberek szabadon eldönthetik, hogy belépnek-e vagy sem.

Az önkéntes pénztárak jövője a jelenlegi állás szerint tehát biztosított, ahogy a lakástakarékoknál sem várható komolyabb változás. Szigorításról soha nem is volt szó, inkább az állami támogatás emelése volt a levegőben, igaz, ez egy ideje lekerült a napirendről. A második Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépése után felmerült, hogy a 72 ezer forintos állami támogatás 100 ezer forintra emelésével lökést adnának ennek a piacnak, az akkor még államtitkári rangban lévő Bencsik János legalábbis ezt harangozta be. Mindebből máig nem lett semmi.


A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) idén áprilisban nem is kecsegtette a Bukszát: jelenleg nem tervezik módosítani a támogatás mértékét. A tárca indoklása szerint ugyanis a kormány tavaly decemberben jelentősen kibővítette az otthonteremtési programját, 2015. július 1-jétől már nemcsak új lakás vásárlására, építésére, hanem használt lakás vásárlásra, meglévő lakás bővítésére is igényelni lehet a családok otthonteremtési kedvezményét. Egyébként pedig az NGM megítélése szerint a lakástakarék-pénztári rendszer 1997 óta töretlen népszerűségnek örvend, a lakástakarékok kiszámítható megoldást jelentenek, hiszen a betéti- és a hitelkamat is fix, azaz nem függ a hirtelen piaci mozgásoktól.


Népszerű, de nem annyira

Ahhoz képest, hogy Magyarországon a legmagasabb az állami támogatás mértéke, Európa sok országában sokkal népszerűbb a lakástakarék-pénztár, mint nálunk. A Scale Research GVH-nak készített elemzése szerint Csehországban, Szlovákiában, Ausztriában 28-63 százalékos a penetráció úgy, hogy a támogatás 1,5-10 százalék között szóródik. Ezzel szemben Magyarországon 11 százalékos a lakástakarékok aránya, miközben a támogatás mértéke 30 százalékos. A nemzetközi tapasztalatok alapján a piaci szereplők számában is volna még tér. Európában nagyából 2 millió lakosra jut egy lakástakarék-szolgáltató, ebből kiindulva még pont van egy hely a magyar piacon.