Ezek a befektetők bukhatnak az amerikai kamatemelés miatt

Fotó: Getty Images / Spencer Platt

-

Most, hogy az USA-ban emelkedik az alapkamat, itt sem éri meg kötvényalapokba fektetni. Elmagyarázzuk, miért.


Az elmúlt hetekben a csapból is a Fed várva várt kamatemelése folyt. A várakozások beigazolódtak, december 16-án 25 bázisponttal emelték az amerikai alapkamatot, ami a piacokat a legkevésbé sem rengette meg. Befektetési döntéseink meghozatala előtt azonban nem árt szem előtt tartani, hogy vélhetően egy hosszan tartó kamatemelési ciklus kezdetén vagyunk. A folyamat nemcsak az amerikaiak betéti és hitelkamataira, hanem áttételesen szinte mindenre, így a magyar állampapírok árazására is hatással van.


Akkor most emelkedni fognak a kamatok?

Az alapkamat emelésével lassú növekedésnek indulhatnak a banki kamatok, valamint az államkötvények kamatai is – legalábbis az Egyesült Államokban. Ez a feltörekvő gazdaságoknak – így Magyarországnak – alaphelyzetben nem feltétlenül kedvező, mivel vonzóbbá válnak az amerikai kötvények, ami a hazánkhoz hasonló piacokról vonhat el forrásokat. A csökkenő kereslet hatására a magyar és más térségbeli országok kötvényeinek hozamemelkedéssel kellene reagálniuk. Térségünkben azonban a Fed politikájával ellentétes hatás is érvényesül. Az Európai Központi Bank nem egészen két héttel a Fed történelminek nevezett döntése előtt kamatot csökkentett és meghosszabbította mennyiségi lazítási programját (QE).

Az EKB kötvényvásárlásainak köszönhetően a kamatok az eurózónában továbbra is alacsonyan maradhatnak. Az alacsony hozamok kockázatvállalásra sarkallják a befektetőket, ezért továbbra is vonzó lehet számukra a környező országok állampapírpiaca, ahol valamelyest magasabb kamat jár. A fokozódó kereslet pedig ezekben az országokban is lefelé szorítja a hozamokat.



A múlt szerdai döntés így két okból nem okozott „földrengést”: egyrészt a piac már beárazta a Fed kamatemelését, inkább annak az elmaradása okozott volna meglepetést; másrészt az EKB lazító politikája kedvezően hat a térség állampapírpiacaira. A magyar állampapírok hozamai is csökkentek kicsit az elmúlt napokban. A tízéves papírok hozama a szerdai 3,61 százalék után pénteken már 3,49 százalékon állt.


Most kell kötvényalapokat venni?

Az elmúlt években a kötvényalapok nagyon jól teljesítettek. A rövid futamidejű kötvényalapok (amelyek legfeljebb 1–3 éves lejáratú kötvényekbe fektetnek) 8-9 százalék éves hozamra is képesek voltak, míg a hosszú futamidejűeknél (amelyek akár 10-15 éves kötvényeket is vásárolnak) két számjegyű éves növekedés sem volt ritka.


Amint a neve is mutatja, a kötvényalap olyan befektetési alap, amely eszközeinek döntő részét kötvényekben tartja (ez lehet állampapír, vállalati kötvény, jelzálogkötvény), illetve betétjellegű befektetésekben. A kötvényalapok kisebb kockázatúak, mint a részvényekből álló vagy a vegyes alapok. A bankbetétekhez viszonyítva azonban hosszabb távon nagyobb hozamot lehet velük elérni. A kötvényalapok jellemzően a középtávú – többéves – befektetésekhez tartoznak. Ennek egyszerű a magyarázata: a kötvényeknél jellemzően évente fizetnek kamatot a befektetőknek. A kötvényalap hozama pedig a papírok árfolyamán elért nyereségen túl a kötvények kamatbevételeiből áll.

A mostani alacsony kamatkörnyezetben a korábbi kimagasló teljesítmények eltűntek, és a 2-3 százalék közötti hozamok már kedvezőnek számítanak. Ha a Fed tényleg folytatja a kamatemelést, és növekedni kezd az államkötvények hozama, ez akár negatívba is fordíthatja a kötvényalapok hozamát.

Furcsának tűnhet, hogy miért lesz negatív a hozama a kötvényalapnak, ha olyan kötvényekbe fektet, amelyek jelenleg is akár 3-4 százalék kamatot fizetnek. Ez azért következhet be, mert a befektetési jegyek napi árfolyamát a befektetési alapban található eszközök értéke alapján számolják. Az államkötvények napi árfolyama pedig ugyanúgy változik, mint a részvényeké. Ahogy nő egy kötvény kamata, úgy csökken annak árfolyama.


Hogyan csökken az állampapír értéke?

Ha veszünk január 1-jén egy 10 000 forintos, 12 hónapos állampapírt 2 százalékos hozam mellett, akkor lejáratkor visszakapjuk a befektetett 10 000 forintot és 200 forint kamatot. Ez a 2 százalékos kamat, így a lejáratkor járó 10 200 forint fix, a vásárlás után nem fog változni, akármilyen irányba mozdulnak a kamatok.

Ha azonban lejárat előtt, példánkban három hónapot követően a pénzünkhöz akarunk jutni, akkor a napi árfolyamon tudjuk eladni az állampapírt. Változatlan kamatok mellett megkapjuk az addig eltelt napok után járó kamatot. Ha azonban időközben a kamatok emelkedtek, akkor bonyolódik a képlet. Mivel a vevő magasabb, jelen esetben 4 százalék éves hozamot vár el a tőlünk megvásárolni kívánt állampapírtól, ezért a 10 200 mínusz 300 forintért hajlandó megvásárolni (egész évre 400 forint lenne a kamat, míg a maradék háromnegyed évre 300 forint).



Akkor most mit vegyünk?

A kép vegyes: a Fed megkezdte a kamatemelési ciklusát, az EKB tovább lazít, míg az MNB a jelenlegi kamatszint tartását hangoztatja. Így a válasz is vegyes, egy azonban biztos: az amerikai kötvényeket és az amerikai kötvényeket vásároló alapokat mindenképp kerülni érdemes, hiszen ott növekszik a kamat. A magyar és európai kötvényalapok hozamai a közeljövőben még vélhetően nem fordulnak negatívba, túl magas nyereségre azonban ott sem érdemes számítani.

A másik oldalról viszont érdemes figyelembe venni, hogy az állampapír továbbra is a legbiztonságosabb befektetési formák egyike. Befektetési döntésünk meghozatala előtt így érdemes átgondolni, hogy milyen időtávon tudjuk nélkülözni a befektetett összeget. Ha ugyanis lejáratig tudjuk tartani a kötvényeket, kincstárjegyeket, akkor kamatemelések nem befolyásolják a hozamot, mivel megkapjuk a vásárláskor ígért összeget.