Ez lesz a lakáslottó, amivel két cég tucatnyi vezetője járhat jól

Fotó: Vs.hu / Hirling Bálint

-

Az országgyűlés zöld utat adott a nemzeti otthonteremtési közösségek létrehozásának. A nokkal évi 300 ezer forint ingyenpénz és kamatmentes hitel is járhat a lakásvásárláshoz, de ezzel a vagyonosok járhatnak jól, a többiek leginkább a vak szerencsében bízhatnak. Az új rendszer tönkreteheti a lakáskasszákat is. Két cég alig tucatnyi vezetője pedig óriási lehetőséget kapott most a kormánytól.


Évi 300 ezer forint ingyenpénz – ezt a mézesmadzagot húzta el a kormány a lakásépítésre készülő, módosabb emberek előtt. A miniszterelnök kabinetfőnöke, Rogán Antal szerdán nyújtotta be a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló törvényjavaslatot, amelyet csütörtökön már el is fogadott az Országgyűlés.


A jogszabály alapján a következő új lehetőség bontakozik ki az építkezők előtt. Évente akár 300 ezer forint állami támogatásra is szert tehetnek, ha vállalják, hogy egy nok tagjaként havi rendszerességgel befizetnek egy összeget. A lehető legmagasabb állami támogatást havi 83,3 ezer (egy forint híján évi egymillió) forint befizetésével lehet elérni, ez azonban nem egy átlagcsalád megtakarítási képessége.

Bár a jogszabály úgy fogalmaz, „a konstrukció nagy előnye”, hogy a tag előre tudja, mennyi pénzhez jut hozzá a takarékoskodás végén, a tisztánlátáshoz egy adat nagyon hiányzik. Mégpedig az, hogy a spórolással mikor jut az ember hozzá a takarékoskodás fő céljaként megnevezett lakáshoz.

A nok ugyanis nem annyira a jelenleg is működő lakás-takarékpénztárok rendszerét koppintja, sokkal inkább a piramisjátékokra emlékeztető, emiatt pedig az elmúlt években sokat szidott, sőt, a visszaélések miatt be is tiltott fogyasztói csoportokhoz hasonlít. A tagok egy része a nok esetében is előbb kerülhet birtokon belülre egy ingatlanban a közösség segítségével, mint ha egymaga rakná élére a garast, de hogy ez mikor történik meg, az jelentős részben a szerencsén múlik.



A kiválasztottak

Egy dolog biztos: egy nokos számla futamideje 10–15 év között van, és a végére elvileg minden tagnak hozzá kell jutnia egy ingatlanhoz. A nokkal csak olyan újonnan épített lakást lehet megvásárolni, amelynek az értéke 10 és 40 millió forint között van. Lehet ennél drágább is az ingatlan, de csak akkor, ha a tag a lehetőség elnyerésekor egy összegben befizeti a különbözetet.

Azt egy későbbiekre ígért kormányrendelet szabja majd meg, hogy az úgynevezett kiválasztásnak – vagyis annak, hogy ki mikor juthat hozzá az ingatlanhoz – mi lesz a pontos metódusa. Egy-két elemet azonban már most is lehet tudni. A törvénytervezet szerint

  • a közösség szervezője dönthet majd a kiválasztás időpontjáról,
  • kiválasztott csak akkor lehet a tag, ha a megcélzott ingatlanérték 20 százalékát már befizette a közösség számlájára.
Ebbe viszont beszámítható a befizető már meglévő ingatlanjának az értéke is, ha azt is felajánlja a szervezőnek.

  • Ha ugyanakkora összeggel többen is szerepelnek a listán, akkor sorsolással dől el, ki jut ingatlanvásárlási lehetőséghez.

  • Előnyt élveznek azok a közösségi tagok, akik már több pénzt gyűjtögettek össze.
Ez a nagyobb összeg nemcsak azon múlik, hogy az adott tag mekkora havi summát vállalt be, hanem azon is, hogy esetlegesen mennyi rendkívüli befizetése volt.

És itt jön az a csavar, ami miatt a piramisjátékok juthatnak az eszünkbe.

  • Aki előbb kap lehetőséget a vásárlásra, az gyakorlatilag kamatmentes hitelhez jut, a közösség többi tagja megelőlegezi neki a hiányzó pénzt, amit azután a havi befizetéseivel teljesít a szerencsés nyertes. Az viszont, aki peches, és a sor végére marad, úgy gyűjtögette a forintokat, hogy a végén egy fillér kamathoz nem jut.

Vagyis ha valaki beteszi, mondjuk, a lakását és egy összegben jó sok pénzt a közösség kasszájába, az nagyobb eséllyel kerül a lista élére. Ha nem is a lottó ötöst nyeri meg, de jóval kedvezőbb lehetőséggel juthat egy másik lakáshoz, anélkül, hogy bajlódnia kellett volna a lakáseladással.



Előnyök és hátrányok

Annak viszont, aki nem biztos az anyagi képességeiben, rengeteg a kockázat:

  • Kiszállni csak úgy lehet, hogy a tag tudomásul veszi: csak a közösség tevékenységének lezárta után jut a pénzéhez. Ha pedig valaki nem birkózik meg a fizetnivalóval, noktagként nem védi a téli kilakoltatási moratórium, és nem veheti igénybe a magáncsőd intézményét.

  • A nokban a hitelnél nem a bankok kedvének és kamatpolitikájának lesz kiszolgáltatott a tag. A takarékoskodást viszont nem honorálják kamattal.
Ez persze jelenleg, amikor gyakorlatilag lenullázódott az infláció, és afelé közelítenek a betéti kamatok is, nem olyan megrázó. Ám ha valamilyen válsághelyzet hatására megugrik az infláció, akkor könnyen elértéktelenedhet a félretett pénz. Igaz, a szervező állampapírban tarthatja a szabad pénzt, és annak hozamát fel kell osztani a befizetések arányában, de miután az egész konstrukció elsődleges célja a lakásépítések és így a gazdaság felpörgetése, ezért hivatalosan nem nagyon parkolhatnak nagy összegek a közösség kasszájában.

A tehetősség és a szerencse kombinációja tehát hamar lakáshoz juttathatja a nokban takarékoskodót. Erre gyakorlatilag bárkinek lehetősége van, aki magyarországi lakcímmel rendelkezik. A szervezőknek persze meg kell vizsgálniuk a leendő tag fizetőképességét, azt azonban, hogy ennek mik a feltételei, szintén a későbbi rendeletből derülnek csak ki. Azt lehet tudni, hogy lakásvásárláshoz a nokot kombinálni lehet a csokban nyújtott vissza nem térítendő támogatással és kamattámogatott hitellel.

Kell majd regisztrációs, illetve szervezési díjat fizetni a nok szervezőjének, de még ennek összege sem ismert. A tagot kötelezik, hogy vagyonbiztosítást kössön az ingatlanra, ugyanakkor hitelfedezeti életbiztosítás meglétét is elvárják.


A lakástakarékok vége?

A nagy kérdés az lesz, mennyiben kínál kedvezőbb lehetőségeket a nok a most működő a lakás-takarékpénztárakhoz (ltp) képest.

Abból Rogán Antal sem csinált titkot, hogy a kormány a nokot preferálja. Ez pedig meglátszik a törvényjavaslaton is. Nem csak abban, hogy az új lehetőséggel évi 300 ezer forintot is le lehet akasztani az államról, míg az ltp esetében ez csak 72 ezer forint. Azzal is, hogy a törvényjavaslat kifejezetten ösztönzi az ltp-s megtakarítások átcsatornázását a nokba. Ahogy az új jogszabály indoklásában fogalmaznak,


a törvényjavaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a lakás-takarékpénztári tagok a megtakarításaikat a közösségbe történő befizetésekre is felhasználhassák.

Vagyis kivehetik az elméletben több évre lekötött pénzüket az ltp-kből, és rendkívüli befizetésként bevihetik a nokba. Ezzel pedig máris előnyt élveznek a kiválasztásnál a többi taggal szemben. Itt egyetlen korlát van, igaz, az elég ütős: aki eddig már élt a lakástakarékokhoz nyújtott állami támogatással, tehát fel is vette a pénzt, az – a jelenlegi javaslat szerint – soha nem juthat hozzá a nokhoz nyújtott állami támogatáshoz.


Ez persze nem érinti a lakáskasszákat, hiszen ezek a pénztárak abból a pénzből gazdálkodnak, amelyek jelenleg is náluk parkolnak. Ha pedig tömegesen vonják ki tőlük a betéteket, akkor megroggyanhat az erejük, és bajba kerülhetnek a kifizetési igények benyújtásakor is.


ingatlanpiac, lakásvásárlás, eladó lakás, CSOK


Nincs rá garancia

Nemcsak a lakástakarékok számára jelent kockázatot az új konstrukció, de a betéteseknek sem árt figyelniük.

A betétbiztosítási alap például egyáltalán nem jelent garanciát számukra: azzal egy átlagos bankbetétre vagy egyéb megtakarításra 100 ezer euróig, vagyis bő 30 millió forintig még egy bankcsőd esetén is pénzéhez jut az ember, a nok esetében azonban nincs ilyen védelem.


Pedig eddig igen rossz hírük volt a fogyasztóicsoport-szerű konstrukcióknak. A Gazdasági Versenyhivatal már 2010-ben – kérdés-felelet formában – hosszasan óvta az embereket ezektől az ajánlatoktól:


– Az is előfordulhat, hogy hosszú évekig csak befizetek, de nem jutok például lakáshoz vagy autóhoz?
– Igen, sőt sajnos ez a jellemző.

Rogán Antal; Lázár János

Kevés a lakás

Az új lakások építésének ösztönzését nevezte a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló javaslat céljának Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter csütörtökön az Országgyűlésben.

A tárcavezető expozéjában az mondta, a nokról szóló előterjesztés elfogadása hozzásegít ahhoz, hogy az új lakások építésének üteme felgyorsuljon. Ezt fontos nemzetgazdasági célnak nevezte, hivatkozva arra, hogy új lakások építésében Magyarország elmarad a régió országaitól. Hozzátette: 2014-es adatok szerint Magyarországon az új lakások építések száma 10 főre számítva a lengyelországinak a negyede, a csehországinak harmada, a szlovákiainak pedig körülbelül a fele.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy lakás-takarékpénztárakat a kormány továbbra is fontosnak tartja, és a következő években is anyagilag változatlan formában támogatni fogja.

Míg a lakás-takarékpénztárak esetében a megtakarítást a futamidő végén használják fel, addig a kormány most azt javasolja, hogy az új lakások építése folyamatos legyen, így nem a 10 éves futamidő végén lenne 300 lakás, hanem évente adnának át harmincat – érvelt Rogán Antal.

Most nagyot fordult a világ, hiszen – talán a világon egyedülálló módon – még tetemes állami támogatással is megágyaznak ennek a takarékoskodási formának. Nagy-Britanniában, ahonnan a Rogán Antal által átvett modell származik, semmiféle állami támogatás nincs a konstrukción – válaszolta a VS.hu kérdésére a Building Societies Association. Eközben az ottani betétbiztosítási rendszer 100 ezer eurós (75 ezer fontos) garanciája a közösségi befizetésekre is vonatkozik.

A briteknél 44 közösség működik, amelyben húszmillióan tagok, vagyis a lakosság mintegy harmada. A konstrukció ennek ellenére megbicsaklott a 2008-as válságban, és volt olyan közösség, amelyet csak az állami mentőakció óvott meg az összeomlástól. A legismertebb ilyen csoportnak, a Northern Rocknak a brit jegybank 55 milliárd font kölcsönt adott, az állam pedig garanciát vállalt a kötelezettségeire.

Ha Magyarországon is bekövetkezik egy ilyen malőr, akkor nemcsak az állami támogatás százmilliárdjai viszik el az adófizetők pénzét, hanem a helytállás is. Feltéve, hogy mégsem hagyják elúszni a noktagok pénzét.

A nok annyiban kap nagyobb védelmet, mint a sokat szidott fogyasztói csoportok, hogy a Magyar Nemzeti Banknak mint hatóságnak az engedélye kell a szervezők működéséhez. Ezzel viszont el is jutottunk a törvényjavaslat azon részéhez, amely a legvékonyabb jégre viszi a közösségeket.

Az 1965-ben alapított Northern Rock nevéhez kötődött az első brit bankcsőd a 2007–2008-as ingatlanválság idején. A bankot állami pénzzel tudták szanálni


Van még egy kiválasztott

Első blikkre úgy tűnik, bárki lehetőséget kaphat nokszervezésre, akinek van 100 millió forintja. Még az sem mondható túlságosan komoly korlátnak, hogy a törvény a már eddig is fogyasztói csoportokat működtető vállalkozásokkal szemben elvárásokat fogalmaz meg.

Akkor kaphatnak csak engedélyt nokszervezésre, ha a múltban is jogszerűen működtek, és az elmúlt években legalább ezer lakás építésében közreműködtek. Ilyenből viszont csak két cég van, az is azonos tulajdonosi kör kezében: a Carion Zrt. és a Poligrupo Hungária Zrt.

A piac végletekig történő szűkítését azonban azzal követték el a jogalkotók, hogy az újonnan alapított szervezőcégek esetében is előírták, hogy az igazgatóságban legyen legalább egy olyan szakember, akinek legalább ötéves gyakorlata van fogyasztói csoportok szervezésében. Miután azonban immár csak a Carion és a Poligrupo működik jogszerűen, ezért csak ennek a két cégnek a tisztségviselői közül lehet elhalászni valakit, hogy egy új vállalkozás teljesíthesse a feltételeket.


Ki áll a háttérben?

Azt azonban nehéz lenne megválaszolni, hogy miért éppen ők a kiválasztottak, hiszen az elmúlt években a két cég azonos tulajdonosi köre olyan ügyletekbe bonyolódott, amelyek miatt egyértelműen a szocialistákhoz kötötték őket. Ötvös Géza és Szani János a Gyurcsány-kormány idején ecseri földeket vásárolt, majd próbált meg busás haszonnal eladni az akkor még állami tulajdonban lévő Budapest Airportnak. A tagok között van az egykori MDF-es privatizációs vezető, Pongrácz Tibor fia is.

Tény, hogy a cégtulajdonosok már az első Orbán-kormány idején, 2001-ben próbáltak átverni egy olyan törvényjavaslatot, amely állami támogatást is adott volna az ingatlanvásárlói klubok tagjainak, ám akkor ebből semmi sem lett. Kerestük a Carion-csoport vezetőségét, de azt mondták, hogy a nyilatkozatra egyedüliként kijelölt Rudas Gábor hétfőig nem elérhető. Így azt sem tudtuk megkérdezni, a jelenlegi tulajdonosi körnek szándékában áll-e esetleg megválni a cégtől, vagy szélnek eresztik-e tisztségviselőiket, hogy mások is hozzájussanak az üzleti lehetőséghez és az azzal járó profithoz.

Merthogy lesz haszon a tevékenységen, az biztos. Nemcsak a regisztrációs és szervezői díjak kecsegtetnek bevétellel, hanem az ingatlanpiaci tevékenység is. Annyi már most is látszik, hogy a szervezők a tagi befizetések fejében befogadhatnak ingatlanokat, tehát máris alakul az új portfólió. És akkor még az új lakások építéséről nem is beszéltünk.