Ez az eredmény, ha Orbán védelmébe veszi Gyurcsány miniszterét

Fotó: MTI/MTVA / Külgazdasági és Külügyminisztérium

-

Kóka János informatikai cégének mobilfizetési megoldásai itthon és Ázsiában is hódítanak, cserébe nem szidja a kormányt. A Cellum részt vett az állam által átvett mobilparkolás fejlesztésében is, Kóka pedig Orbán Viktor támogatását is elnyerte, ezzel pedig a miniszterelnök közvetve Gyurcsány Ferenc bizniszét is felkarolta.


Befektetőt keres a Gyurcsány-kormány gazdasági miniszterének, Kóka Jánosnak a cége. Erről maga az üzletember számolt be, miután felsorolta a cégcsoport sikereit, amelyek elsősorban Délkelet-Ázsiához kötődnek.


Indonéziában, Mianmarban és Thaiföldön már ott vannak. A legnagyobb Indonéz mobilkészülék-gyártóval megállapodtak, hogy az Evercoss a Cellum mobilfizetési szolgáltatását építi be az évente eladott 5-6 millió új okostelefonjába.



Thaiföldön a Cellum olyan mobilra kifejlesztett hitelkártyát vezet be, amely közös a MasterCarddal, és tárgyal egy thai–magyar vegyesvállalat megalapításáról is. Mianmarban pedig az egyik legnagyobb pénzintézet döntött úgy, hogy a Cellum technológiáját választja, Kóka János reményei szerint velük néhány hónapon belül szerződnek.

Indiában is egy vegyesvállalat létrehozásán dolgoznak egy partnerrel, amely az ottani nemzeti mobilfizetési rendszert akarja létrehozni pénzintézeteknek és kereskedőknek okostelefonra. Egy nagy japán pénzintézet is a Cellumot választotta, hogy kidolgozza mobilkereskedelmi platformját. Szingapúrban pedig már létre is jött a Cellum regionális központja, ahová most hívják be interjúkra az új munkatársakat.


Ezt találták ki

A Cellum informatikai fejlesztései, az úgynevezett fizetési motorok azt teszik lehetővé, hogy a létező legnagyobb biztonságban lehessen mobiltelefonról fizetni. Számukra azonban nem a telefonok felhasználói az ügyfelek, hanem a nagy fizetési platformok, például bankok, bankkártya-kibocsátók vagy telekomcégek, illetve a különböző szolgáltatások – például a parkolási rendszerek – üzemeltetői.

A fizetési motornak két része van: az egyik egy szoftver, amely a telefonon fut, és képessé teszi a felhasználót arra, hogy fizetést végezzen; a másik pedig az ezt kiszolgáló háttérrendszer, amely biztonságosan tudja kezelni az érzékeny adatokat (például bankkártya száma, szállítási cím), és kommunikál a banki rendszerekkel.

A Plug & Pay nevű megoldás egy előre megírt programot beépít a már létező mobilalkalmazásába, amelyben innentől megjelenik az új fizetési funkció. Ilyet állítólag még a nemzetközi piacokon is csak három amerikai vállalat nyújt: az egyik a PayPal és a Tesla Motors alapítója, az Elon Musk nevével fémjelzett Stripe, a másik kettő a PayPal leányvállalataként működő Braintree és Paydiant.

Miért Délkelet-Ázsia?

Itt él a világ népességének fele – hangzik a logikus válasz. Ráadásul észveszejtően növekszik, mindenki egyből okostelefont vesz, miközben egyéb infrastruktúra nincs is. Mianmar 60 milliós lakossága, vagyis minden egyes burmai kezében van mobilteló, és azok 95 százaléka okos. Magyarországon csak 3 millió okostelefon van.


Az elkényeztetett amerikaiak és európaiak drága és kevésbé biztonságos bankkártyát használnak a fizetéskor, és ehhez meglehetősen ragaszkodnak. Délkelet-Ázsiában viszont bankhálózat sincs, nemhogy bankkártya, ezért roppant praktikus a mobilpénztárca. Indonéziában például nagyon gyakori a részletfizetés, amelyet lízingcégek finanszíroznak. A pénzügyi szolgáltatók a Cellum mobilfizetési szolgáltatásán keresztül közvetlenül hozzáférnek az ügyfélhez, aki, mondjuk, éppen egy kismotort vásárolt.


Indonéz városkép – éppen füstködben az illegális erdőégetések miatt, 2015. szeptember


Egy-egy újabb piac megcélzása azonban legalább 1 millió dollárt (csaknem 300 millió forintot) emészt fel, már csak azért is, mert a fizetés biztonságáról kiállított tanúsítványok eleve drága mulatságnak számítanak.

A Cellum eddig is támaszkodott külső forrásra, részben a tulajdonosi körből, részben uniós pénzből finanszírozott kockázati tőkéből, részben pedig egyéb, speciális hitelkonstrukciókból. Az elmúlt bő egy évben 1,3 milliárd forintnyi friss pénzből gazdálkodhatott. A terjeszkedéshez azonban ez sem elég, hiszen csupán a kutatás-fejlesztésre évente félmillió eurót, mintegy 150 millió forintot költenek. A fejlesztőközpontjuk Siófokon van, és a külföldi leányvállalatokkal együtt a Cellum-csoport mintegy 80 embert foglalkoztat.

Ezért most 10-15 millió dollárt szeretnének bevonni, hogy szolgáltatásaikkal el tudják látni a megcélzott piacot. Reményeik szerint néhény hónapon belül meglesz a befektető, mert érdeklődők már most is vannak. Arra a kérdésünkre, hogy a magyar állami Exim Bank tud-e nekik segíteni ebben, diplomatikus válasz érkezett: ezt nem szeretnék kommentálni.

Utóbb azonban Kóka János annyit elmondott, hogy az Exim is úgy viselkedik, mint a bankok általában: az informatikai cégeket nem szeretik finanszírozni, mert mérnökeik agyára nehéz lenne jelzáloghitel-fedezetként tekinteni. Kóka úgy fogalmazott, hogy


kérjük és sokszor kapjuk is a kormány segítségét

– de azért szükség lenne a hazai tudásgazdaság fokozottabb támogatására, különben nem tudják kiküszöbölni a tőkepiaci hátrányt. Egy hasonló kaliberű amerikai cégnek ugyanis tízszeres-harmincszoros a tőkeellátottsága, mint a Cellumé, és bár az olcsó munkaerő miatt a magyar hatékonyság kétszerese-háromszorosa az amerikainak, ezzel még nem fogják be az ottani versenytársakat.


Orbán is védelmébe vette

A Cellum teljesítményét már a kormányfő is elismerte. Nyáron az LMP társelnökének, Schiffer Andrásnak a parlamentben feltett kérdésére Orbán Viktor védelmébe vette Kókát, miután az ellenzéki képviselő azt firtatta, hogy az SZDSZ volt elnöke miért utazhatott együtt Szijjártó Péter külgazdasági miniszterrel Szingapúrba.


A miniszterelnök válaszából kiderült, hogy kormányzati körökben is szoktak vitázni arról, részt vehetnek-e volt baloldali politikusok az üzleti delegációkban, ám végül is arra jutottak, hogy ha befizetik a részvételi díjat, akkor hadd menjenek, hiszen az országnak is haszna lesz belőle, ha üzleteket tudnak kötni.

Pedig Orbán ezzel közvetve Gyurcsány Ferenc bizniszét is támogatta, hiszen a Cellum bulgáriai leányvállalatának megalapításában – ahogy azt korábban a Heti Válasz megírta – a volt kormányfő egyik cége és felesége, az apai ágon bolgár származású Dobrev Klára is részt vett. Idén augusztusban pedig már azt jelenthette be a Cellum, hogy egy konzorcium tagjaként négy évre szóló szerződést írtak alá Bulgáriában, ahol a hazai parkolórendszerhez hasonló, sms-alapú mobilfizetési szolgáltatást alakítanak ki.


Összeesküvés-elmélet vagy simulékonyság?

A Cellum-csoport tulajdonosai – úgy tűnik – egyelőre ugyanazok, akik már másfél évtizede viszik a boltot, és ebben a körben Kóka János mellett még Lepp Gyula számít meghatározó személyiségnek. Ő a volt miniszter első feleségének testvére, de a változó családi kötelékek nem érintették az üzletet.

Sőt, egyelőre a bevétel is inkább azokban a cégekben van, amelyek Lepphez kötődnek. Így például a CardNet Zrt.-ben, amely az autópálya-matrica forgalmazásától kezdve a Sziget fesztiválon is jelen lévő FestiPay-ig számos szolgáltatással arat a piacon.


Did you know? This year you can pay with Festipay festival card at Sziget. Having a cashless system makes your payments...

Szerző: Sziget Festival Official2014. július 17.

Az mindenesetre tagadhatatlan, hogy a cégcsoport tudástőkéjének megalapozásában szerepe volt azoknak az innovációs pénzeknek, amelyeket még Kóka minisztersége idején osztottak ki. A támogatások miatt 2007-ben a fideszes Pósán László interpellálta is Kóka Jánost.


Pósán–Kóka-csörte (2 óra 10 perc környékén)


Az ázsiai diadalmenet eddig azonban még nem fialt. A Cellum-csoport magyarországi cégeinek együttes árbevétele tavaly még az egymilliárd forintot sem érte el, miközben a veszteség a 400 millió forintot súrolta. Ez azonban Kókáék reményei szerint hamar megváltozhat, ha az ázsiai üzletek jövőre termőre fordulnak.