Ez a jövő vár a lelkileg meggyötört Corvinusra

Fotó: MTI/MTVA / Szigetváry Zsolt

-

Megszereztük a Corvinus rektori posztjára beadott egyetlen pályázat munkatervét. Eszerint Lánczi András eszménye a szabad ember, jogi kart indítana, magához vonzaná a tanácsadói és pályázati szférát, növelné a rektor hatalmát. A Corvinust pedig Közép-Európa vezető egyetemévé tenné.


Elsőként írtuk meg szerdán, hogy a kormányközeli Századvég Alapítvány elnöke, Lánczi András pályázik egyedül a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) jövőre megüresedő rektori helyére, ahol az egyetem Politikatudományi Intézetét vezeti. Lapunk birtokába került pályázatának munkaterve, amelyben összegzi rektori elképzeléseit.

A Corvinus helyzetének értékelésével indít:
  • illúzió volt a pesti társadalomtudományi karokat három kertészeti karral bővíteni, a Corvinust nem sikerült tudományegyetemmé alakítani;
  • az állammal való feszültségek miatt – a bolognai rendszer bevezetésével párhuzamosan – az egyetem költségvetése instabil, a működés kiszámíthatatlan lett, aminek demoralizáló hatása volt;
  • 2010 után az új felsőoktatási modellnek, a kancellári rendszernek köszönhetően stabillá lett az intézmény gazdálkodása;
  • a BCE a mindenkori magyar kormányzat támogatója, az elitképzés fellegvára: nemzetközi nyitottság, hazafias elkötelezettség jellemzi;
  • az első számú hazai társadalomtudomány egyetem.


A kertészkarok hallgatói maradtak volna a Corvinuson, Lánczi helyesnek tartja a leválasztásukat


Aki érti, mi a fontos

A második fejezetben a BCE feladatait sorolja. Ezek:

  • a magyar állam fenntartásában részt venni,
  • az elitutánpótlást szolgálni, vezetőképző intézményként működni,
  • olyan szakembereket nevelni, akik értik, hogy


egy adott világtörténelmi helyzetben mi számít fontosnak, és mi nem.

Lánczi szerint a Corvinusnak a tudásteremtés eszményét kell szolgálnia: olyan tudást nyújtani, amely hozzájárul „az ember megélhetéséhez és emberi mivolta kibontakoztatásához”.


Lánczi a szabad ember ideáljában hisz. Ezt egy 2009-es interjújában tett kijelentésével erősíti meg:


Kultúránkban a nevelés-oktatás minden szintjén a szabad ember eszményét kívánjuk megvalósítani.

Marx Károlyt is kitették a Corvinusról


Jogi kart is

Az elméleti alapok kijelölése után konkrétumokat is említ. Mivel a Corvinus a jövő vezető elitjét képzi, szükség van a szűkebb értelemben vett szakmai képzési rendszere profiljának kiemelt fejlesztésére. Lánczi közigazgatási és jogi kar indításának lehetőségét pendíti meg – ami persze hosszabb időt vesz igénybe, jegyzi meg – a már tervbe vett negyedik és ötödik kar mellett. Ez utóbbiakat nem nevesíti.

Lánczi előtt követendő példa a londoni Business School of Economics, a francia ENA, a német Hertie School of Governance. A gazdasági és politikai vezetés hasonlóságáról, kapcsolatáról beszél, itt jön képbe a Corvinus, amely majd biztosítja a társadalomtudományi, pszichológiai, politikai, filozófiai ismereteket a leendő vezetőknek. Közép-Európa vezető egyetemévé fejlesztené a Corvinust, amely a teljes hazai felsőoktatásban modellként működne.

Az egyetemen dolgozó oktatókat, hallgatókat, akik a hazai tanácsadási piac jelentős részét adják, szeretné szorosan az egyetemhez kapcsolni, ne magánemberként adják a továbbiakban tanácsaikat, dolgozzák ki szakmai anyagaikat. Ezt úgy fogalmazza meg: lehetőséget kell adni az oktatóknak, hogy amit tanítanak, azt ki is próbálhassák élőben. Ezt az oktatói életpályamodell részeként értelmezi.

Számít arra is, hogy az önkormányzatok az egyetemet fogják megbízni hatástanulmányok elkészítésével, a Corvinus kutatói-oktatói pedig a legjobb megoldásokat fogják kidolgozni. Ezektől azt várja, hogy a bevételek jelentős részét az egyeteme lehet majd koncentrálni.

Lánczi a közösségekről sem feledkezik meg, feltérképezné az egyetemen az öntevékeny csoportokat, és újakat is indítana. Felélesztené az egyetemi klubot, a Politikatudományi Intézetben működő PG-klubot, és az oktatók szintén kapnának egy klubot. A hallgatók sportolását szintén megoldandó feladatnak tartja.



Több hatalmat

Lánczi azt is támogatná, ha kiterjesztenék a rektor hatalmát. Mindazon projektek és programok irányítását közvetlenül a rektor alá rendelné, amelyek „többnyire vállalkozói alapon, kifejezetten think-tank-szerű tudáselméletre irányulnak”. Ezt azért tartja szükségesnek, mert „jelenleg az egyetem struktúrája túl merev ahhoz, hogy innovatív és fontos szolgáltatásoknak kellő támogatást és súlyt adjon”. Sok kolléga jelenleg is folytat ilyen think-tank tevékenységet az egyetemen kívül, ehelyett az egyetemen belül kell tudásközpontokat létrehozni – mondja.

Az új rektor engedményekre is kész lenne, megfontolandónak tartja, hogy kevesebb pénzt nyeljen le a központ az elnyert pályázati forrásokból. Ezzel együtt viszont nem tolerálná, hogy egyetemi oktatók ne a Corvinusra hozzanak be pályázati pénzeket.

Lánczi szerint az egyetemet az elmúlt évek elsősorban lelkileg viselték meg, vissza kell szerezni a békét, a nyugalmat, az oktatók egymás közötti, az egyetem vezetése és a hallgatók közötti bizalmat, valamint javítani az egyetem és a fenntartó közötti kapcsolatot, külső feltételrendszert. Ezt pedig, a bizonytalansági tényezők megszüntetését csak olyan rektor tudja véghezvinni, akinek megfelelő külső kapcsolatrendszere van – jegyzi meg név említése nélkül.