Extra kampánypénzhez juttathatja Brüsszel a kormányt

Fotó: AFP / PEDRO ARMESTRE

-

Ha átmegy Juncker javaslata, elszállhat a hiány, és rengeteg pénzt lehet elkölteni a választások előtt.


Hatalmas lehetőséget kaphat a kormány a választások előtt költekezésre. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdai évértékelőjében arra tehet javaslatot, hogy jelentősen lazítson az unió a fiskális szigoron. Vagyis az államháztartási hiány kiszámításakor ne kelljen figyelembe venni az oktatási és beruházási kiadásokat - tudta meg a Politico két EU-s forrásból.

A fiskális lazítás vissza-visszatérő javaslat, amellyel élénkíteni lehetne az unió gazdaságát. A monetáris politika meglehetősen mereven ragaszkodik - többnyire - az úgynevezett maastrichti kritériumokhoz, ahol bizonyos makrogazdasági mutatókhoz kötelező küszöbszámokat rendelt. Az eredeti elképzelés szerint az egyenként eltérő fejlődésű tagállamoknál úgy lehet közös monetáris politikát folytatni, hogy makroszámaik nagyjából azonosak - ez az elképzelés azóta lényegében megdőlt. Így az infláció három százalék alatti, az államadósság a GDP 60 százaléka alatti (vagy legalábbis határozottan csökkenő tendenciát mutat annak mértéke), és az államháztartás hiánya sem haladja meg a GDP három százalékát.


Cimborák is lehetnek még


A válság kezelése során azonban az államok időlegesen elengedték a gyeplőt és saját költségükre igyekeztek élénkíteni a gazdaságot vagy legalábbis enyhíteni a negatív hatásokat. Ezzel az államadósság és a hiány is magasabb lett a kritériumoknál több tagállamban. Első körben ideiglenesen az unió nem indította el az egyébként ilyen esetben kötelezően elindítandó túlzott deficiteljárást, hanem kivárt, hátha idővel visszamászik a mutató a piros vonal alá. Magyarország esetében indult ugyan ilyen eljárás, ám ennek az volt az oka, hogy a hiány nem a válságkezelés hatására szállt el, hanem a a tartós és tradicionális rossz gazdálkodás sosem volt három százalék alatt.

A túlzottdeficit-eljárás megindítását követően az Orbán-kormány kemény megszorításokkal rendre olyan költségvetést készített és valósított meg, amely révén az államháztartás hiánya nemhogy a kötelező három százalékot nem érte el, hanem mélyen az alatt is maradt. Az idén két, jövőre 2,4 százalék lehet a GDP-arányos hiány.

A mostani állítólagos Juncker-javaslat első sorban a magas hiánnyal küzdő országoknak adna mentőövet, Magyarország esetében pedig irdatlan pénzbőséget eredményezne - legalább néhány évig. A javaslat szerint az oktatási és beruházási költségeket nem kellene a hiányszámításkor figyelembe venni, ám azt nem lehet tudni, ez pontosan mit is jelent majd. Az biztos, hogy meglehetősen sok pénzt.


Hatalmas buborékokat lehet fújni ennyi pénzből


Az idén az állam az oktatásra mindösszesen a GDP 7,5 százalékát fordítja. Ebben benne van az alapfokútól a felsőfokú oktatásig minden kiadás. Az állami beruházások értéke pedig a GDP 2,5 százalékát is meghaladja. A kettő együtt tehát a GDP tíz százalékát teszi ki, ez 3800 milliárd forint - a hiány tervezett összege nagyságrendileg 800 milliárd forint. Ez persze nem azt jelenti, hogy jövőre el lehet tapsolni majd 4000 milliárd forintot, a teljes oktatási és beruházási költés bizonyosan nem lesz költségvetésen kívül elszámolható összeg.