Évekre elhalasztotta a kormány az egyik fő adóígéretét

Fotó: The Picture Desk / Alfredo Dagli Orti

-

A kormány inkább a stabilitási törvényt módosítja, mintsem hogy adóengedményt adjon a vállalkozásoknak. Bár eredetileg a jövő évtől egykulcsossá kellene válnia a társasági adónak, a most benyújtott módosítás szerint ezt 2020-ig elhalasztják.


Olyan lépés megtételét határozta el a kormány, amelyet csak „különleges jogrend idején” tehetne meg, vagy „a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén”: változtatást javasol a 2011-ben megalkotott stabilitási törvénynek egy paragrafusán, amely 2016 januárjától előírta volna, hogy a cégek profitját csakis egységesen lehet megadóztatni, függetlenül a cég méretétől, az adóalap nagyságától vagy bármi mástól.


A stabilitási törvény megszabta, hogy bizonyos pontjaitól csak a fent jelzett esetekben szabad eltérni, éppen azért, hogy stabilitást hozzon a jogszabály. Az egyik ilyen pontja a most megváltoztatandó. Bár különleges jogrendről nem tudni, se recesszióról, sőt, éppen még a reményeket is túlszárnyalta a termelés 3,4 százalékos bővülése az első negyedévben, a kormány mégis azt javasolja, hogy a tervezett 2016 helyett csak 2020-ban lépjen életbe az egységes társasági adókulcs.

Jelenleg 500 millió forintos adóalapig 10 százalékos a kulcs, felette 19. Az adó mértéke 2020-tól bármekkora lehet, bár most arra lehetett számítani, hogy az alacsonyabb, 10 százalékos kulcs lesz az általános. A decemberben elfogadott idei költségvetés kitekintésében még ezzel számolt a kormány: 2016-tól 85 milliárd forinttal kevesebb bevételt várt a gazdasági társaságoktól.



Év vége óta azonban megváltozott az álláspont: a jövő évi költségvetés megalapozásához benyújtott törvénycsomag elismeri, hogy decemberben még másképp gondolkoztak.


A költségvetés jelenlegi helyzetére figyelemmel azonban szükséges a hatálybalépés dátumának módosítása. Tekintettel arra, hogy a hatályos társaságiadó-szabályok, például a társaságiadó-alanyok számára elérhető adó- és adóalap-kedvezmények jelenleg is kedvező, vállalkozásbarát környezetet biztosítanak az adózók számára, az egykulcsos társasági adó későbbi bevezetése a gazdasági élet szereplői számára jelentős hátrányt nem okoz.

A kormány ezzel elfelejtkezik a cégeknek tett ígéretéről. Ebben néhány hete kapott egy kis segítséget az egyik stratégiai szövetségesétől, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökétől. Parragh László azt mondta a Napi Gazdaságnak, hogy köszönik szépen, de a cégek nem kérnek az egykulcsos adóból.


Az ország versenyképességén jelentősen nem változtatna az egykulcsos társasági adó, hiszen a cégek túlnyomó többsége eddig is a 10 százalékos kulcs alapján adózott. Már csak azért sem tartom valószínűnek, hogy 10 százaléknál húzzák meg a kulcsot, mert ha így tenne a kormány, költségvetési bevételről kellene lemondania, ami viszont odavezetne, hogy újabb kiadásokat kellene megnyirbálnia.

Ha valaki azonban azt hiszi, hogy a társasági adóból származó növekmény miatt a háztartásoktól kevesebb adó befizetésére számít a kormány, akkor téved. A kormány most is több pénzt szándékozik besöpörni a lakosságtól 2016-ban, csak míg decemberben még 74 milliárd forint volt a többletbevételi terv 2016-ra, addig most már csak 19 milliárd forint.



A jövő évre benyújtott költségvetés tehát 55 milliárd forinttal kevesebb lakossági adóbefizetéssel számol jövőre, mint amennyivel már a decemberi költségvetési törvényben is kalkulált. Elillant az a 85 milliárd forintos lazítás, ami a vállalkozások kasszájában maradt volna az eredeti tervek szerint.

A jövő évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslat a gazdasági növekedésnek tudja be, hogy a korábbiaknál nagyobb adóbevételre számít a cégektől. A társasági adó egykulcsossá tételének elmaradásáról egy szót sem szól. Így viszont gyökeresen ellentmond a stabilitási törvénynek, amely a halasztásra csak különleges jogrend vagy gazdasági visszaesés esetén adott volna lehetőséget.