Európa miniszterei a Trump-korszakra készülnek

Fotó: AFP / BRENDAN SMIALOWSKI

-

Az EU erősíteni akarja katonai képességeit.


Európa biztonságának kérdése áll az unió kül-, illetve védelmi minisztereinek vasárnap munkavacsorával kezdődő, másfél napos találkozójának központjában.

Egy neve elhallgatását kérő uniós diplomata tájékoztatása szerint a külügyminiszterek informális vacsoráján az amerikai elnökválasztás utáni biztonságpolitikai helyzetet vitatják meg.

A munkavacsorát Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője még szerdán hívta össze, mert a tagországok közül többen attól tartanak, hogy az amerikai elnökválasztás után kihívásokkal kell szembenézni az európai és az amerikai kapcsolatokban. Az uniós forrás úgy tudja, a vacsorán minden uniós tagállam képviselteti magát, de nem mindegyik miniszteri szinten. Arra figyelmeztetett, hogy ilyen jellegű, informális találkozót kizárólag válsághelyzet esetén hívnak össze.

A találkozó hétfői napján az uniós külügyminiszterek Albánia miniszterelnökével és külügyminiszterével tekintik át a balkáni ország uniós csatlakozásához szükséges reformintézkedéseit.


Erdoğan Törökországával nem elégedett az EU


Ezt követően Törökországgal kapcsolatban folytatnak megbeszélést. A török hatóságok terrorizmus elleni fellépését az unió az emberi jogok betartásának hangsúlyozása mellett támogatja – tette hozzá.

A diplomata tájékoztatása szerint Európának fontos partner Törökország, ugyanakkor az uniós vízummentesség megadása komoly falakba ütközhet. Akadályt elsősorban a halálbüntetés visszaállításának lehetősége, a véleménynyilvánítás korlátozása és a török parlamenti képviselők mentelmi jogának felfüggesztése jelenthet.

A magas rangú diplomata szerint az Európai Unió attól tart, hogy a vízummentesség megadása esetén Törökország állampolgárságot adhat a területén tartózkodó több százezer szíriai menekültnek, akik aztán legálisan léphetnek az unió területére.

A tanácskozás alkalmával a miniszterek állásfoglalást fogadnak el a keleti partnerség országaival kapcsolatban. A meg nem nevezett forrás úgy tájékoztatott, több tagállam véleménye szerint a térség országainak stabilitása és Európa biztonsága érdekében fel kell gyorsítani a partnerországok európai integrációját. A keleti szomszédságban ugyanakkor a biztonsági helyzet rendkívül törékeny. Fehéroroszországot leszámítva Moldovának, Ukrajnának, Grúziának, Azerbajdzsánnak és Örményországnak „forró” vagy „befagyott” területi vitája, vagy más jellegű konfliktusa van, amelyek Európa biztonságára is közvetlen hatással lehetnek.


A kelet-ukrajnai harcok is destabilizálják a partnerországokat


Mások úgy vélik, az érintett országoknak szükségük van a pozitív visszajelzésre Európa részéről, mert ellenkező esetben az integrációt szorgalmazó országok kormányainak támogatottsága drámai mértékben fog csökkenni – mondta.

A hétfő délután esedékes védelmi miniszteri találkozón az európai és a globális biztonsági stratégiát tekintik át a kényes külpolitikai helyzetre való tekintettel.

A diplomata elmondta, egyes tagországok véleménye szerint Európának többet kell költenie saját biztonságára, szükség esetén a közös fellépés és a gyors reagálás érdekében. A szakminiszterek megvitatják a készülő európai védelmi akciótervet, amelyben nagy valószínűséggel rögzítik majd, hogy katonai és/vagy civil jellegű missziók felállítására van szükség.

Ahhoz, hogy Európa autonóm módon, katonai eszközökkel tudjon válaszolni az esetlegesen érkező agressziókra, az európai védelmi ipar megerősítése és összehangolása mellett érvelnek majd a politikusok. A miniszterek egyetértenek abban, hogy összefüggés van a migráció és Európa biztonsági kockázata között, ezért megelőző intézkedéseket tartalmazó ajánlásokat tesznek, amelyek célja a migráció unión kívüli kezelése vagy annak megállítása.