EU: szétesés, lassú agónia vagy bezárkózás

Fotó: AFP / GERARD CERLES

-

Csak a bizonytalanság a biztos Európában a Brexit után - mondta Martonyi János volt külügyminiszter. Szent-Iványi István ex-nagykövet és EP képviselő rosszabbnál rosszabb forgatókönyveket vázolt.


Az I. világháború kitörését megelőző hónapok gondtalan prosperitása jutott Szelényi Zsuzsának, az Együtt parlamenti képviselőjének eszébe Európa Brexit utáni heteiről. Ezzel meg is alapozta a Republikon Intézet, az EU jövőjével foglalkozó konferenciájának alaphangját.

A politikus eszmefuttatásának kiinduló és végpontja: csökkenteni kell az uniós tagállamok közötti különbségeket, mivel ezek okozzák a feloldhatatlannak látszó ellentéteket. Szelényi szerint Nagy-Britannia a kilépéssel nemet mondott a déli és keleti uniós tagállamok jelentette terhek közös viselésére. Mint mondta: a nyugati tagállamokban sokan osztják ezt a nézetet, elsősorban a szélsőjobboldali, populista pártok, amelyek a Brexitet követően saját hazájukban is kezdeményeznek hasonló népszavazások.


Szelényi Zsuzsa


A brit kiválásra adható uniós válaszokat elemezve Szelényi elmondta: a legfontosabb, hogy a 27 tagállam egységes stratégiát alakítson ki. Az ellenzéki képviselő szerint Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozatai és a kvóta-ügyi népszavazás a közös fellépés ellen hat.

Felszólalásában megkérdőjelezte a brit népszavazás politikai és erkölcsi legitimációját Martonyi János, aki két Orbán-kormányban is külügyminiszterként dolgozott. Szerinte ugyanis aszimmetrikus volt a brit voksolás két lehetséges végkimenetele. Ugyanis ha a maradás-pártiak győztek volna, néhány éven belül a távozást sürgetők újabb népszavazást kezdeményeznek - vagyis visszafordítható következményekkel járt volna az EU-pártiak sikere.

Ezzel szemben a Brexit visszafordíthatatlan folyamat, amely a szigetország több generációjának jövőjét határozza meg. Megjegyezte: lehet ilyen döntést hozni, de egyáltalán nem biztos, hogy ilyen egyszerű eljárásban kellett volna megtenni.


Martonyi János


Saját, profétikus képességeiről szólva Martonyi megjegyezte: egy üveg pezsgőt bukott a Brexit végkimenetelére kötött fogadáson.

A volt külügyminiszter szerint bár Európa és az Egyesült Királyság döntéshozói is felkészültek minden lehetséges végeredményre, mégis hatalmas bizonytalanságot okozott a Brexit. Egyre több a kérdés, amelyekre nincs egyértelmű válasz Londonból, még a Brexit mellett kampányolók is hallgatnak - mondta Martonyi. A bizonytalanságot erősíti szerinte, hogy a szigetországban sem egyértelmű a helyzet, például szükséges-e parlamenti jóváhagyás a népszavazás eredményének szentesítéséhez, miként az sem egyértelmű, mikor kezdődnek meg érdemben a tárgyalások az Unióval.

Szent-Iványi István, volt nagykövet és EP képviselő ehhez még hozzátette: az EU sem tudta még eldönteni, hogy az alapvetően föderalista, uniós bürokraták, vagyis az Európai Bizottság, vagy a tagállami vezetőkből álló Európai Tanács képviselje az Egyesült Királysággal szemben az Uniót.

Ebben a helyzetben Martonyi szerint egyet tehet a döntéshozó:


le kell higgadni és gondolkozni, pánikban, kapkodva nem születhetnek stratégiai döntések.

Martonyi és Szent-Iványi is több lehetséges forgatókönyvet vázolt fel az Unió további sorsáról. Az egykori diplomata szerint ugyan kicsi a valószínűsége, de elképzelhető, hogy a Brexit ragadós példa lesz és rövid időn belül széthullik az EU.

Ezzel szemben valószínűbb - Martonyi is erre tért ki -, hogy a magállamoknak nevezett alapítók a bezárkózást választják, vagyis a "belső Unió" egy szorosabb, föderalistább szövetséget alkot, kihagyva ebből a "peremországokat". Ezzel kapcsolatban Martonyi azt mondta: évtizedekig meggyőződéses föderalista voltam, de ennek most nincs politikai realitása. Szent-Iványi elképzelhetőnek tart egy hosszabb agóniát is, mivel a széthúzó tagállami érdekek miatt Brüsszel csak a legkisebb közös többszörös mentén mer mozogni, vagyis semmi érdemi, hathatós előrelépés nem történik - ez pedig az EU lassú kiszenvedését jelenti.


Szent-Iványi István (jobb oldalt)


Orbán egykori külügyminisztere és a néhai SZDSZ-es országgyűlési képviselői is egyetértett abban, hogy a legjobb verzió a bennmaradó 27 tagállam közös akarata mellett végrehajtott uniós reform lenne. Ám ennek vajmi kevés a politikai realitása.

Az EU és Nagy-Britannia jövőbeli kapcsolatáról szólva mindketten megjegyezték: a szigetország nem maradhat úgy tagja az egységes európai piacnak, hogy közben fellép az Angliában dolgozó, uniós állampolgárok ellen. Amennyiben meg akarja tartani a kontinentális piacot - mint Luxemburg, Izland és Norvégia - akkor számos EU-s jogszabályt adaptálnia kell a jogrendjébe és nem zavarhatja el az uniós országból érkező munkavállalókat - vagyis ugyanott tart, mint a Brexit előtt, csak már nem is ül annál az asztalnál brit képviselő, ahol az érdemi döntéseket hozzák.