És ön mennyit költött, hogy túlélje a hőséget?

-

Kedden történt meg először, hogy a csúcsidőszakban több áramot fogyasztott az ország, mint a téli csúcsterhelés idején. A szerdai fogyasztás pedig abszolút rekord, pedig a háztartásoknak még mindig csak a negyedében van klíma. Mennyiért hűtünk? És mi van, ha árnyékolunk és szigetelünk? Kiszámoltuk.


Brutális mennyiségű áramot használt az ország kedden és szerdán: már a keddi 6450 megawatt is minden idők nyári csúcsa, de a szerdai 6456 megawatt abszolút rekord. Már hétfőn is óriási volt a fogyasztás, az is befért az elmúlt másfél évtized negyedik legmagasabb nyári eredményének. A téli és a nyári csúcs egyre jobban megközelítette egymást az elmúlt években, de ez az első olyan év, hogy a nyári csúcsfogyasztás nagyobb lett, mint a téli.

A MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.) tapasztalata szerint 24 fokos napi átlaghőmérséklet felett minden fok emelkedés adott pillanatban plusz 90-100 megawattal terheli a villamosenergia-rendszert.


Csúcsterhelés az elmúlt 15 évben


Így hűt a magyar

A megugró nyári áramfogyasztás persze a légkondicionálók, mégpedig elsősorban az irodaházakban és az üzemekben működő klímaberendezések miatt van.

A Daikin múlt héten közzétett friss felmérése szerint

  • jelenleg a magyar háztartások 24 százalékában van valamilyen légkondicionáló,
  • többségében 1-2 éves.
  • A megkérdezettek 26 százalék tervezi azt, hogy klímát vásárol.
  • A háztartások 17 százalékában hűtenek kettő, és csak 5 százalékában három szobát.
  • A berendezést az emberek kétharmada csak nagy melegben, körülbelül 30 fokban kapcsolja be.
  • 10-ből 9-en ár alapján választják ki a berendezést.


A jelenleg hatályos munkavédelmi rendelet szerint szellemi, azaz ülőmunka esetén 21-24 fok közötti hőmérsékletet, fizikai munkánál ennél hűvösebbet kell a munkáltatónak biztosítania a munkahelyeken.

A 25 és 27 fok közötti napi középhőmérséklet már indokolja a meteorológiai figyelmeztetést is, hiszen számos statisztika bizonyítja, hogy ezeken a napokon hirtelen megugrik a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi betegségek miatti halálozás kockázata.

Tavaly nyáron 70 napon volt a napi csúcshőmérséklet magasabb, mint 25 fok, és 28 olyan nap akadt, amikor átlépte a 29-et. A hazai szokások szerint tehát nagyjából egy hónap volt az, amikor az otthoni légkondik többsége jó pár órán át működött, és körülbelül kettő, amikor legalább 30 százalékuk.


Több mint egyhavi átlag villanyszámla

Arra, hogy mennyit fogyaszt, vagyis mennyibe is kerül a klíma, többféle számítás is létezik, átlagban azonban elmondható, hogy egy 3,5 kilowatt hűtőteljesítményű korszerű klíma fogyasztása körülbelül 1,1 kilowatt óránként. Ez körülbelül a duplája egy mélyhűtőrekeszes hűtőszekrény fogyasztásának.

Azt is többféle módon számítják, hogy mekkora teljesítményű légkondi kell, hogy biztosan lehűtse a lakást. Vannak online kalkulátorok, amelyek a tájolás mellett számolnak azzal is, hogy milyen elektromos berendezések vannak még egy helyiségben, ezek ugyanis melegítenek. Az átlagos hazai lakások a KSH adatai szerint 77 négyzetméteresek, ezekbe nagyjából 7-8 kilowatt teljesítmény, vagyis két klíma kell, egyébként alulméretezett lesz a hűtőrendszer.

Ha 30 napon át 7-8 órán át megy egy jól méretezett klíma egy átlagos lakásban, az 500 kilowatt fogyasztást, és a jelenlegi, 37.56 forintos kilowattóránkénti árak mellett mintegy 19 ezer forintos villanyszámlát jelent. Ehhez járul még az éves karbantartási költség, körülbelül 8-10 ezer forint.

A hőséget a klímán kívül csak az ablakok külső árnyékolásával, és szigeteléssel lehet az épületen kívül tartani. Árnyékolni a szakemberek szerint rolóval, redőnnyel, kinyúló tetővel, növényekkel a lakáson, házon kívül kell, mivel a lényeg, hogy a napsugarak ne juthassanak át az ablakokon. A szigetelésnél pedig elsősorban a tető- illetve födémszigetelés számít, ahol a nagy hőtároló képességű anyagok megfelelő vastagságban feleslegessé is tehetik a klímát.

A kérdés csak az, hogy megéri-e kiváltani a légkondit ezen a módon a jelenlegi áramárak mellett, attól függetlenül, hogy az a következő években szinte biztosan emelkedni fog.


Szigetelés vagy klíma?

Megpróbáltuk kiszámolni: árakat kértünk építési vállalkozásoktól, szigetelőanyag-forgalmazóktól, árnyékolástechnikával, illetve klimatizálással foglalkozó vállalkozásoktól. Próbáltunk nem túl magas, de még reálisnak tűnő árakat választani.

Ha egy átlagos méretű lakást teljesen klimatizálni szeretnénk, akkor a korszerű készülékek telepítése összesen mintegy 5-600 ezer forintba kerül.

Ugyanekkora lakáshoz a tetőbe – a klímát már kiváltani képes – 20 centiméter vastag szigetelőanyag beépítéssel együtt – anyagtól függően – körülbelül 350-420 ezer forint. És ez még nem feltétlenül elég: ha az ablakokon át besüt a nap, akkor a szigetelés önmagában biztosan nem pótolja a hűtőberendezést, tehát minimum naphálóval árnyékolni kell, ami belekerülhet további mintegy 200-250 ezer forintba.

A fentiek alapján a beruházásnál a különbség nagyjából 100 ezer forint körül van a klíma javára.

Az előny azonban eltűnik akkor, ha középtávon nézzük a költségeket: egy hónapnyi nyári működés, és az ez alatt fogyasztott áram, plusz az éves karbantartás díja a mai energiaárakkal 3-3,5 év alatt éri el a 100 ezer forintot, azaz a klíma kezdeti árelőnye ekkor olvad el, ennél hosszabb időtávon pedig már az árnyékolás az olcsóbb.

A naphálók és redőnyök élettartama legalább 5 év, a klímaberendezéseké optimális esetben – a nagyobb alkatrészek cseréje nélkül – mintegy 10 év.



Egy esetben nincs mit számolgatni: a szakemberek véleménye szerint a régebbi emeletes házak többségébe már nem lehet megfelelő födémszigetelést beépíteni, ott marad a klíma – vagy a harminc fok.