És ön jól jár Orbánék családbarát intézkedéseivel?

Forrás: Facebook/Orbán Viktor

-

Attól függ, hány gyereke van, és mennyit keres. Táblázatokkal mutatjuk meg, hogy nem minden család örülhet annak, hogy most ők a legfontosabbak a kormánynak, van, aki viszont nagyon jól jár.


Vajon a családosok több disznót esznek, mint a szinglik?

Furcsának tűnhet a kérdés, de érvényes: a kormány ugyanis a disznóhús áfájának csökkentését is családbarát intézkedésként nevesíti a jövő évi költségvetésben.

A mondat egész pontosan úgy szerepel a javaslat 205. oldalán – mint azt Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője észrevette –, hogy „Családokat segítő intézkedést a forgalmi adók tekintetében is elfogadott a Kormány, 2016. január 1-jével a sertés tőkehús áfakulcsa a korábbi 27 százalékról 5 százalékra csökken.”


A 2016-os költségvetési törvényben szinte bohózatszerűen mindenre rá akarták fogni, hogy »a családok miatt történik«

– értékel Romhányi.


A legutóbbi plakátkampányban is szerepet kapott a családközpontúság


És nemcsak a költségvetésben jelenik meg a család fontossága, hanem a képviselők és kormánytagok is folyamatosan erősítik ezt a képet.
  • „A kormány elsődleges célja a családok támogatása, annak a védőhálónak a megerősítése, amelyben a gyerekek a legnagyobb biztonságban érezhetik magukat.” (Novák Katalin államtitkár, Emmi)
  • „Amióta a magyar adórendszerben a gyermek az első, a családoknál egyre több pénz marad, és egyre több gyermek születik.” (Novák Katalin államtitkár, Emmi)
  • „2014-ben nagyjából 600 milliárd forintos többletet jelentett a családok számára az egykulcsos adórendszer és a családi kedvezmények összessége, az idei évben pedig a számítások szerint 660 milliárd forintra nő ez a szám. Ez egyfajta béremelésnek is felfogható.” (Pankucsi Zoltán helyettes államtitkár, NGM)
  • „A szocialista kormányok idején a gyermekvállalás egyenesen szegénységi kockázatot jelentett, szélsőséges politikájukkal veszélybe sodorták a gyermekes családok megélhetését. Az emberek gyermekvállalási kedvét elvették. A Fidesz számára a gyermek és a család az első.” (Dunai Mónika, Fidesz-szóvivő)
  • „Egyre több gyermek kap ingyen tankönyvet.” (Fidesz-frakció)
  • „Egy év alatt megötszöröződött a napközis Erzsébet-táborban részt vevő gyerekek száma.” (Czibere Károly államtitkár, Emmi)


És még sorolhatnánk hosszan. Megnéztük hát, hogy a számok is alátámasztják-e a családbarát kommunikációt, a családosok tényleg nyernek-e, és ha igen, mennyit az utóbbi évek családbarát politikáján, kik jártak jobban vagy rosszabbul a változtatásokkal.


Az idei év egyik legfontosabb intézkedése, hogy a gyermekek után járó adókedvezmény már nemcsak az adóból, hanem a járulékokból is levonható. Elvileg ezzel azok az alacsonyabb keresetűek jártak jól, akiknek nem volt akkora a fizetésük, hogy teljesen igénybe vegyék a kedvezményeket.


A két gyerek után járó adójóváírás nyilván jó, ki ne örülne, ha húszezerrel – jövőre 25 ezerrel – több lenne a fizetése. A baj az, hogy ez gyorsan köddé is válik, például mert a nagyobbik gyerek nem mehet bölcsődébe, ha van egy kisebb is otthon. Marad a családi napközi sok tízezerért, ha nem akarjuk, hogy egész nap otthon üljön a gyerek egy anyával, aki nem tud rá 100 százalékosan figyelni. Vagy a nagyszülőkhöz autózás napi rendszerességgel, havi ugyanekkora benzinszámlával. A másik nagy baj az, hogy az anya a gyes után vagy lemond a jó fizetést kínáló versenyszférás állásáról, vagy bébiszittert fizet, mert a „hozd el a gyereket ötig az óvodából” nem megy egy multinál. Az lenne az igazi segítség, ha ezen tudna változtatni az állam, mondjuk kisgyerekes anyák foglalkoztatására vonatkozó szabályokkal. – Andor, 34

A Költségvetési Felelősségi Intézet kérésünkre készített egy számítást arról, hogy a különböző keresetű családok mennyi kedvezményt tudtak igénybe venni. Az első táblázatban az látszik, hogy csak az adóból levonható kedvezménnyel kinél mennyi pénz maradt a bruttó fizetéséből. A másodikból azt olvashatják ki, hogy ehhez képest a különböző bevételű háztartásoknál mennyi pluszpénzt jelentett, hogy év elejétől már a járulékból is levonható a pénz.




Az ábrákból kiderül, hogy minél nagyobb jövedelmű valaki, annál jobban jár az intézkedésekkel. Hasonlóan értékelhető az szja-kulcs 16-ról 15 százalékosra csökkentése jövő évtől. Hogy ez pontosan kinek mennyit jelent pluszban havonta adott jövedelemmel, adott gyermekszámmal, alábbi táblázatunkból olvasható ki. Hogy teljesen világos legyen: a grafikonból például az látszik, hogy az alacsony keresetűeknél 2 gyerekig számít valamicskét az adócsökkentés, 3 vagy több gyermeknél nem érezhető a kedvezmény hatása. Ezt a számítást is a Költségvetési Felelősségi Intézet végezte.



„A kormány célcsoportja a középosztály és az a fölötti réteg. Ebben nem látszik elmozdulás, legfeljebb szavakban” – mondja Romhányi Balázs. Ebben egyébként teljes az egyetértés az elemzők között.


Két iskolás gyerekkel már kinőttünk a gyed és gyes korából, így egyedül a családi adókedvezmény az, ami némi segítséget jelent, bár azzal, hogy évente kell nyilatkozni, hogy melyik szülő veszi igénybe, pár hónapnyi pénzt kivettek a zsebünkből, mert hát ki tudhatja a mai világban, egész évben lesz-e munkája. Viszont a két gyerek után járó havi majdnem 20 ezer forintot mind el is költjük, sőt többet is, hogy a gyerekeket ne állami iskolába járassuk. A közoktatás átalakítása miatt ugyanis sok szülőtársunkkal egyetemben kimenekítettük a kölyköket a poroszos szigorral és a kötelező hittannal megbolondított iskolarendszerből. – Mihály, 35


A Tárki kutatói 2014-ben egy önbevalláson alapuló kutatással vizsgálták, hány gyerek után érvényesítik a családi adókedvezményt. Kiderült, hogy a gyerekek 40 százaléka él olyan háztartásban, ahol a teljes összeget le tudják hívni. Húsz százaléknál csak részben veszik igénybe, a többi, szintén 40 százaléknyi gyerek után viszont egyáltalán nem – mondta Gábos András vezető kutató.


Ugyanezt gyerekszámra is lebontották: az 1-2 gyerekesek között többen vannak, akik egyáltalán nem tudták igénybe venni az adókedvezményt, a négy- vagy többgyermekes családok fele esett ki, a háromgyerekeseknek a harmada.

A kutatás eredménye szerint a társadalom legszegényebb 20 százaléka kapja a családi pótlékra fordított pénz 40 százalékát, amiből egyértelmű, hogy a gyerekes családok – népességbeli arányaikhoz képest – rosszabb jövedelmi helyzetben vannak.

Az adókedvezményt az érettségizettek, diplomások tudták a leginkább kihasználni, az alacsonyabb iskolázottságúak kevésbé. Találkoztak olyannal, aki azért nem vette igénybe a kedvezményt, mert nem hallott róla. Az a következő, jövő tavaszra tervezett kutatásból derül majd ki, hogy a kedvezmény idén év elejétől hatályos kiterjesztése – vagyis hogy a járulékból is levonható – mit jelent majd a családoknak.


A gyerek csak nappali tagozatos tanulóként számít gyereknek. Ha estin vagy levelezőn tanul tovább, akkor nem, még akkor sem, ha egyébként nincs állandó jövedelme. Ugyanez a helyzet, ha fizetős szakmát tanul a középiskola után, akkor is, ha még csak 16 éves. Ilyenkor egy füst alatt elvész a családi pótlékba való beszámítás lehetősége, és a gyerekenkénti nagyobb összegű adójóváírás is. Bár ez annyiból nem méltánytalan, hogy elvárható, hogy a nem középiskolás és nem nappali tagozaton tanuló gyerek dolgozzon is. – Anna, 45

Szalai Júlia szociológus azt mondja, nagyjából a családok szűk harmada rosszul jár a kormány családpolitikája révén, 40 százaléknál semleges a hatás, a legfelső 30 százaléknak viszont kifejezetten előnyös . Itt nemcsak a pénzbeli támogatásokról, hanem például az intézményekhez való hozzáférésről is szó van.

A szakember a legutóbbi kutatásokra hivatkozva úgy látja, a szegények egyre rosszabb helyzetbe kerülnek, a gyermekszegénység nő. Szerinte nem várható, hogy ez a folyamat ebben a kormányzati ciklusban megáll. Ahhoz például a gyermektámogatásokat és a közmunkát át kellene alakítani, erre azonban semmi szándék nem mutatkozik.

A KSH is vizsgálta a háztartások életszínvonalát. Eszerint a három vagy több gyerek még egy nem csonka családban is nagyon megnöveli a szegénység kockázatát, de például egy kétszülős, kétgyerekes család statisztikailag jobb helyzetben van, mint a gyermektelen háztartások.


A szegénység kockázata

Forrás: KSH


Friss adatok hiányában arra a kérdésre ma még nem lehet válaszolni, hogy a rezsicsökkentés, az adóváltozások hatása összességében hogyan alakult egyes családokra lebontva; csak általánosságban lehet összeszedni, milyen, pénztárcát érintő változások voltak az utóbbi időben.

Általános pro:
  • családi adókedvezmény bevezetése, majd idén januártól kiterjesztése a járulékokra
  • minimálbér-emelés, reálbér-növekedés
  • rezsicsökkentés
  • devizahiteleseket érintő kedvezmények, otthonteremtési támogatások
  • szeptemberből több gyerek kap ingyen tankönyvet, és többen esznek ingyen
  • gyed extra – kismamák munkába állásának támogatása
Általános kontra:
  • 27 százalékos áfa
  • jövedékiadó-emelés
  • különadók (banki, telefonos szolgáltatók, biztosítások) áthárulnak az ügyfelekre
  • segélyezési rendszer jelentős átalakítása

Ideológiák harca

A családpolitika is ki van téve a választási ciklusoknak, néhány elem – úgymint a gyes/gyed vagy a családi pótlék – kis szünetekkel változatlan, viszont mások a preferenciák, nincs meg az a stabilitás, amire a hosszú távú hatáshoz szükség volna – mondja a Tárki vezető kutatója, Gábos András.

Két nézet csap össze: családi pótlék kontra családi adókedvezmény. A baloldali kormányok igazságossági kérdésként kezelik az ügyet, ahol a cél a szegénység csökkentése, az újraelosztás növelése. Ők szinte teljesen megszüntették a családi adókedvezményt, és a családi pótlékra helyezték a hangsúlyt, de a juttatás összege nem emelkedett 2006 óta – mondja Gábos András.

A jobboldali kormány viszont inkább a termékenység növelését állítja a középpontba. Cél a középosztály megerősítése, a lecsúszás megakadályozása. Az Orbán-kormány mindig is adókedvezményben gondolkodott, erre most rá is erősített.


Szalai Júlia szociológus szerint a stabilizálódni akaró középosztály helyzete ellentmondásos: vannak sikerek, de egyre több ember és család csúszik le, miközben a felső rétegnél előnyösek a változások. A középosztály megerősítéséhez idő és célzott társadalompolitika kell, de sok minden dolgozik a megerősödés ellen: például a magas áfa – véli. Szalai azt mondja, a középosztály nem kis része a gyereke külföldi tanulmányaira spórol, ma a fiatalok időleges vagy tartós elvándorlása családi program és befektetési cél.

Szalai Júlia úgy összegez: miközben az Orbán-kormány a viszonylag konszolidáltan középrétegektől fölfelé támogatja a családokat, kifejezetten szegényellenes. A szegényeket sújtó intézkedések közé sorolja a segélyezési rendszer drasztikus átalakítását: március 1-jétől a rendszeres szociális segély állami kezelése megszűnt, az önkormányzatok és a járások saját belátására és forrásaira van bízva, hogy folyósítanak-e segélyt, és milyen feltételekkel teszik azt.

„Kicsi a kormány társadalmi érzékenysége, az elitrétegeken túl nem érzékeli a folyamatokat, a szükségleteket és az emberek beállítódásait sem ” – mondja Szalai Júlia.


család, kormánykommunikáció, családi adókedvezmény, családtámogatás


És több lett a gyerek?

Az előző év azonos időszakához viszonyítva igen. A KSH napokban publikált elemzése szerint többen születtek az év első öt hónapjában az előző év azonos időszakához képest, de többen is haltak meg, így 22,5 ezerrel lettünk kevesebben.

Januártól májusig 36 520 gyerek született, ami 947-tel, 2,7 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. A születések száma mind az öt hónapban több volt, mint 2014-ben. Különösen a januári emelkedés volt számottevő, amikor az egy évvel korábbihoz képest 5,3 százalékkal volt magasabb az újszülöttek száma.

Az viszont nem derült ki, hogy a számokban van-e bármilyen átrendeződés, tehát a kormány által kiemelten támogatott közép- vagy felső osztályban nőtt-e a gyerekvállalási kedv. Az iskolai végzettség alapján lehetne kalkulálni a számokat, de arról nagyon friss adatok nincsenek. A kutatók a 10 évenkénti népességszámlálási adatokból tudnak dolgozni. A KSH Népességtudományi Kutatóintézete által most publikált Demográfiai Portréból kiderül, hogy 1991 és 2001 között minden kategóriában emelkedés volt, azóta viszont csak az alacsony végzettségűeknél nőtt az átlagos gyerekszám.



A Demográfiai Portré drámai megállapításokat tesz:

  • Az élveszületések száma Magyarországon az elmúlt években igen alacsony szinten stagnált, nem sikerül megközelíteni a 2008-as válságig jellemző értékeket. A 2014 folyamán néhány hónap alatt megfigyelt, az előző évekénél magasabb születésszámok sem jelentettek mindeddig érdemi fordulatot.
  • Mivel a szülőképes korban lévő nők száma gyorsan csökken, a termékenység szintjének legfontosabb mutatója, a teljes termékenységi arányszám a születésszám jelentősebb növekedése nélkül is tudott emelkedni: 2014-ben elérte az 1,4-es értéket.
  • A korábban elhalasztott gyermekek „bepótlása” csak alacsony arányban fog bekövetkezni.
  • A gyermekvállalási kedv rendszerint összefüggésben áll az iskolai végzettséggel: a magasabb végzettségű anyák általában kevesebb gyermeket vállalnak. Ez az összefüggés Magyarországon ma már csak megszorításokkal érvényesül. Míg a szakmunkás végzettségűek és az érettségivel rendelkezők gyermekvállalási hajlandósága egyértelműen eltér egymástól, addig az érettségizettek és a diplomások viszonylatában többé-kevésbé megegyezik.
  • „Az elmúlt években felerősödő kivándorlás elsősorban a gyermekvállalási korban lévő korosztályokat érinti. Az első adatok arra utalnak, hogy a hazai termékenységi mutatókat erőteljesen befolyásolhatja a migráns népesség Magyarországon kívüli gyermekvállalási magatartása.”