És akkor kattant a bilincs a brókerek csuklóján

Fotó: MTI/MTVA / Szigetváry Zsolt

-

Újabb brókerbotrányt, őrizetbe vételt és szigorú jegybanki vizsgálatokat hozott a hét, de még mindig nem tudjuk, ki és hogyan csalta el a befektetők és betétesek pénzét. Egyúttal elérkeztünk az utolsó vasárnaphoz, amikor még szabadon vásárolhattunk. Eldőlt, hogy a paksi bővítés részletei 30 évig lesznek titkosak. Ez történt a héten a gazdaságban.


Alapos tisztogatásba kezdett a Magyar Nemzeti Bank a hazai értékpapírcégek piacán: a Buda-Cash után a Hungária Zrt. ügyében is lépett: megvonta az engedélyt, és visszaélések miatt feljelentést tett. Ráadásul az utóbbi cégnél 4 gyanúsított van, köztük a két cégtulajdonos (akik korábban az Év vállalkozója címet is elnyerték) – hárman előzetes letartóztatásba kerültek, egyiküket lakhelyelhagyási tilalommal sújtották.

A gyors egymásutánban felszínre került csalások miatt már Orbán Viktor is megszólalt. Mint mondta, sürgősen körül kell nézni az összes brókercégnél, „ki kell takarítani ezt az istállót”, és egyébként neki is hiányzik, hogy nem kattan a bilincs a felelősök csuklóján. A Hungária Zrt. ügyében a gyanúsítottakéin aztán kattant is, de ezzel aligha ért véget az érintettek felelősségre vonása.

A nagyságrendekkel komolyabb csalásra utaló Buda-Cash-ügyben egyelőre mindenki szabadlábon van, és az sincs kizárva, hogy a most több helyen vizsgálatot indító MNB újabb eseteket tár fel. Erre a miniszterelnök is utalt, ő személy szerint további bedőlésektől tart. Hétfőn pedig a Parlamentben is téma lesz a Buda-Cash ügye: Varga Mihálytól kezdve Matolcsy Györgyön át több korábbi felügyeleti elnököt és pénzügyminisztert meghallgatásra hívtak a parlamenti bizottságok.


Bezárt a Hungária Zrt. Négy embert már őrizetbe vettek


A Buda-Cash és a Hungária esete teljesen más nagyságrend: előbbi bedőlése – a hozzá tartozó DRB-bankok ügyfeleivel együtt – 100-120 ezer embert érint, és akár 100 milliárd forintos hiányt jelent, az utóbbinak viszont nagyjából 1300 ügyfele volt, és még az sem biztos, hogy kell-e őket kártalanítani, mert nem tudni, eltűntek-e egyáltalán pénzek. A Buda-Cashnél és a DRB-bankoknál mindenesetre már megindult a kártalanítás: az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) most a gyenge forint miatt fejenként 30,5 millió forintig állja a bankok betéteseinek veszteségét, a brókerház befektetőit pedig fejenként 6 millióig kárpótolja majd a Befektető-védelmi Alap (Beva).

A közvetlen károsultakon – magánszemélyeken, cégeken, önkormányzatokon, de még titkosszolgálati dolgozókon – túl már látszanak annak a jelei is, hogy mennyire rombolják a bankszektor és az egész értékpapírpiac szereplőibe vetett bizalmat ezek a botrányok. Egy kaposvári fideszes képviselő, Gelencsér Attila már konkrét törvényjavaslatról beszélt, amelynek értelmében a teljes önkormányzati szektor nem bankoknál, hanem a Magyar Államkincstárnál vezetné a számláját. Ez óriási ügyfélkörtől és üzlettől fosztaná meg a bankokat.


A Buda-Cashnél már zajlik a kártalanítás


Ha már bankszektor, megnéztük, mi minden tartozik az egyik legdinamikusabban bővülő hazai bankhoz, a Magyar Fejlesztési Bankhoz. Az elmúlt 1-2 évben ugyanis számos személyi változással és az úgynevezett nemzeti bankrendszer kiépítésével párhuzamosan óriásira duzzadt az MFB, az útdíjtól, a gázellátásig egy tucatnyi terület tartozik a bankhoz és az egészet felügyelő Lázár János miniszter alá.


Ez volt az utolsó szabad vasárnap

A brókerbotrányok árnyékában értelemszerűen eltörpült, hogy elérkeztünk az utolsó szabad vasárnaphoz, amikor még korlátlanul kinyitottak a nagyobb üzletek is. A szabályok nagyon szigorúak, a kormány, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium semmilyen engedményre nem hajlandó, és ahogy megírtuk, egy-egy önkormányzat még rá is tesz egy lapáttal a törvényben foglaltakra.

Hogy mindez milyen hatásokkal jár majd a boltok bevételére, a fogyasztásra, a kereskedelemben dolgozók számára és végső soron a teljes magyar GDP-re, arról továbbra is csak feltételezések vannak, hatástanulmány nem készült.



Viszont legalább a tavalyi GDP jól alakult: a KSH immár a végleges tavalyi adatot is publikálta, ami ráadásul jobb lett az első becslésnél, és némileg javította az államadósság elleni év végi mutatót. Ennek alapján egyre több elemzői becslés jelenik meg arról, hogy esedékes az ország felminősítése, jóllehet ez most a Moody'snál elmaradt: a hitelminősítő az előzetes menetrenddel ellentétben március 6-án nem foglalkozott a magyar adósbesorolás esetleges módosításával.

A héten kiderült még, hogy a 30 évre titkosított paksi bővítés elnyerése után már csomagol is az orosz Roszatom magyarországi cége, Orbán Viktor vejének vállalkozása elnyert egy komolyabb tendert, Görögország pedig tovább alkudozik a hitelprogram meghosszabbításáról. A görögök hétfőn újabb kemény tárgyalások elé néznek, és erre időzítve újabb és újabb reformötletekkel rukkol elő a görög pénzügyminiszter. A legszokatlanabb az országba utazó – akár magyar – turistáknak is érdekes lehet: Varufakisz ugyanis szívesen fizetne akár óradíjat is azoknak, akik jelentik, ha körutazásuk során adócsalókba botlanak.