Erzsébet, Károly és Vilmos ma egész nap saját alávetettségén mereng

Fotó: iStockphoto / Ian Poole

-

800 évvel ezelőtt írta alá János angol király a Magna Chartát, amely deklarálta, hogy az uralkodó sem törvények feletti. A Monty Python-csoport egyik humoristájának előadásában akár meg is hallgathatja, miért gondolják az angolok, hogy ez a darab pergamen ennyire jelentős szimbóluma jogaiknak és szabadságuknak.


A cambridge-i herceg, vagyis Vilmos már meg is érkezett a ceremónia helyszínére, a London központjától és egyben a windsori kastélytól nem messze, a Temze partján fekvő Runnymede mezőre. János király 1215. június 15-én itt bocsátotta ki a Magna Charta eredetijét. A szabadságlevél első alkalommal mondta ki, hogy a király is alávetettje a jogszabályoknak. Az ünnepségre várják II. Erzsébet királynőt is, és beszédet mond David Cameron kormányfő.

A British Library honlapján a Monty Python-csoport tagja, Terry Jones magyarázza el, mi a 800 éves dokumentum jelentősége.



János királyt a Robin Hood-történetekből ismerjük, és a szegények mesés megmentőjével szemben a történetírók szerint is egy kegyetlen király állt. A keresztes hadjáratokkal és a belső csatározásokkal kiürítette az államkincstárat, ezért újabb és újabb adókat vetett ki. Ezt elégelték meg az angol nemesek, és a bárók összefogásának és lázadásának lett az eredménye a Magna Charta kiadása.


A szabadságlevélből a leggyakrabban hivatkozott cikkelyek a következők:
  • 12. cikkely - az uralkodó hűbéreseinek egyetértése nélkül nem rendelheti el hadiadó és pajzspénz megfizetését
  • 39. cikkely - szabad embert csak vele egyező státusúak ítélete alapján lehet elfogni, illetve javait lefoglalni
  • 45. cikkely - királyi bíró és seriff csak az ország jogát ismerő személy lehet
  • 48. cikkely - a rossz szokások felülvizsgálatára grófságonként 12 lovagot kell választani
  • 61. cikkely - a bárók jogot kaptak arra, hogy a Charta megsértése esetén lefoglalják a király várait, birtokait de a királyt személyében nem sérthették meg


Hasonló történelmi körülmények között és hasonló tartalommal született a magyar Aranybulla is 1222-ben. A Wikipédia idézete szerint Széchenyi István 1832-ben így vonta meg a párhuzamot Magyarország és Anglia történelme között:


Magna Carta és Aranybulla a kereszteshadjáratok következményeképpen úgyszólván egyazon agyból születtek. Anglia fokozatos kifejlődése révén tökéletes... Hogyan áll Magyarország, ahol annyi mindenben hátramaradt. Meg kell vizsgálni és össze kell hasonlítani a kettő mechanikáját és fokozatos kifejlődését - hogy Angliából a jót mindjárt befogadhassuk - nem pedig véres válság árán...