Értelmetlen beruházásról tud? Térképre kerülhet a véleménye

Fotó: RIA Novosti / Fedorenko Vladimir

-

Nincs meglepetés: rendszeresen túlárazzák a Magyarországon megvalósuló uniós projekteket – derül ki a Transparency International Magyarország (TI) friss jelentéséből, amely „Az uniós források korrupciós kockázata Magyarországon” címet viseli. Egy térképre is felvitt adatbázis alapján egy mobilalkalmazás segítségével hamarosan bárki bejelentheti, ha szerinte értelmetlen beruházásra költik az uniós pénzt.


Magyarország az ügyeskedők országa – hangzott el számtalanszor a múltban, és a TI friss jelentése is ezt támasztja alá. Az uniótól évente ezermilliárd forint érkezik – a nagyságrendet jól érzékelteti, hogy a magyar közbeszerzések 60 százaléka, az állami beruházásoknak pedig 95 százaléka függ az EU-s támogatásoktól. Enélkül itthon nem lenne se gazdasági növekedés, se közberuházás – jelentette ki Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója.

Az EU nem pénzkiadó automata, hanem demokratikus értékközösség, amelynek fontos értéke a jogállamiság és az átláthatóság – mondta Martin, aki szerint ezekért a pénzekért cserébe illik a közös normákat tiszteletben tartani. A TI vizsgálatai szerint a magyar gyakorlat azonban ellentmond ennek.


Hamarosan Ön is segíthet a felderítésben!

A közeljövőben egy mobilapplikáció lehetőséget ad majd az állampolgároknak arra, hogy okostelefon segítségével értékeljék a környezetükben található, uniós forrásból megvalósított beruházásokat minőségük és hasznosságuk szerint. A jelenleg még fejlesztés alatt lévő eszköz várhatóan december elején jelenik meg.

Az applikáció mögött egy adatbázis lesz, amely tartalmazza az összes itthon megvalósult beruházást, ezeket ki is lehet majd keresni a rendszerből, azaz azt is láthatjuk majd, hogy milyen fejlesztések zajlottak a közelünkben. Ha a program élesítése után valaki elhalad egy ilyen beruházás közelében, értesítést kap erről a telefonjára, és minden elérhető információhoz is hozzájut a projektről. Az alkalmazás felkéri, hogy értékelje a projektet hasznossága és minősége alapján. Az applikáció megkérdezi azt is, milyen olyan adatot akar megtudni az adott projektről, amely jelenleg még nem nyilvános.

Ha lesz elegendő számú felhasználó, úgy a legproblémásabb eseteket meg lehet majd jeleníteni egy hőtérképen, így pedig idővel meg lehet határozni azt az 5-10 projektet, amellyel a legkevésbé elégedettek az állampolgárok – véli a TI. Ez az applikáció idővel nemcsak mobilon, hanem számítógépen is elérhető lesz.

Egy másik antikorrupciós rendszer elindításáról is beszámoltak a tájékoztatón: ez pedig a K-Monitorral és a PetaByte informatikai céggel közösen kifejlesztett redflags, amely egy közbeszerzési adatbázisokat monitorozó jelzőrendszer. Ahol pedig felmerül a korrupció kockázata, ott a szoftver zászlóval jelöli meg az adott közbeszerzést, amelyet a www.redflags.eu oldalon bárki megtekinthet – magyarázta Léderer Sándor, a K-Monitor vezetője. Szerinte az eszköz legfontosabb tulajdonsága, hogy képes előre jelezni a korrupciós kockázatokat, így ezek talán megelőzhetőek lesznek.

A rendszer egyelőre az uniós adatbázis magyar adatait ellenőrzi, az ellenőrzések során akár akkor is jelzést adhat, ha a végleges összérték kisebb, mint a becsült érték fele. Ez nem biztos, hogy korrupció, de mindenesetre érdemes lehet megvizsgálni – mondta Léderer. A rendszer gyanúsnak találhatja, ha túl magas a szerződés értéke, vagy éppen sokszor meghosszabbítható egy szerződés, akár indok nélkül. A monitorozást óránként végzik, és a rendszer egyelőre csak a magyar adatokat böngészi, de cél, hogy idővel más uniós ország adataival is használható legyen. A rendszer – regisztrációval – már működik, a rendelkezésre álló adatok szerint nagy szükség is van rá, mert nagyjából minden második hirdetményt gyanúsnak talált.


„262 ezer helyett 1,7 millió euró. Jöhet?”

Mivel az ország érdeke, hogy minden pénzt fel tudjon használni, ezért a magyar kormány 10 százalékkal túlvállalta a kereteket, hogy egy esetlegesen bebukott beruházás helyébe bármikor be tudjon lépni egy másik projekt. A pénz elköltése érdekében az elszámolható költségeket is nagyon bőkezűen határozták meg, a hatóságok pedig nem érdekeltek abban, hogy szigorúan ellenőrizzék a költéseket, így pedig gyakorlatilag kódolva van a rendszerben a túlárazás – mondta Nagy Gabriella, a TI közpénzügyi programvezetője. A VS.hu kérdésére elhangzott, hogy bár pontos számot nem lehet tudni, valószínűleg az elmúlt hét év 63 ezer uniós projektjének akár 90 százalékánál is előfordulhatott túlárazás. A rossz hír, hogy a leggyakoribb, 20-25 százalékos túlárazás a legtöbb esetben nem éri el az ingerküszöböt, ezekre gyakran nem figyelnek fel a csalás elleni szervezetek. Sokatmondó adat az is, hogy tavaly egyetlen gyanús esetet sem jeleztek a magyar hatóságok az uniós korrupcióellenes szervezetnek, az OLAF-nak - igaz, az EU magától is talált olyan eseteket, amelyekben túlárazást feltételeztek.

A csalásra példaként elhangzott, hogy egy magyar egészségügyi központ – részben EU-finanszírozással – egy szlovákiai vállalattól 1,7 millió euróért vett meg egy olyan berendezést, amelynek beszerzési ára (vélhetően reális piaci értéken) Szlovákiában 262 ezer euró volt.


Út az alpolgármester házáig

Az uniós források nagy részét közbeszerzések útján költik el, ezeknél történik a legtöbb szabálytalanság – mondta Nagy Gabriella. Jellemző módszer a kiírások testreszabása, ám a feltételek teljesítésének szigorú vagy kevésbé szigorú ellenőrzésével nemcsak az szabályozható, ki nyerjen, hanem az is, ki ne.

A korrupció nemcsak erkölcsileg elítélhető, hanem forrásokat von el a valóban fontos fejlesztésektől – mondta Kállay László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, aki szerint ennek van egy olyan üzenete is, hogy nem a valódi munka vezet sikerhez. A szakember szerint az sem segíti a korrupció elleni harcot, hogy a kormány szándékai szerint az uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kell fordítani, például vállalatok eszközeinek vagy telephelyének fejlesztésére, mivel ezek nemcsak hogy alacsony hatékonysággal hasznosulnak, de magas a visszaélések lehetősége is. Állandóan visszatérő gondnak nevezte azt is, hogy sok az indokolatlanul kiválasztott fejlesztési cél: ilyen az, ha a fejlesztés társadalmilag nem indokolt, például amikor egy nagyvárosban az alpolgármester házáig építik meg az utat, vagy amikor stadionokat építünk uniós pénzből. Ezeknek visszaszorításában pedig segíthet a fent említett mobilapplikáció is.