Értelmetlen a heti 5 tesi és a napi 8 tanóra a diákok szerint

Fotó: MTI/MTVA / Rosta Tibor

-

Elővette a tavalyi év diákparlamentjeinek jegyzőkönyveit a 444, és azokból szemezgetett. Kiderült, hogy szinte csak olyan gondok miatt szólaltak fel a diákok, amelyek a jelenlegi kormány változtatásai miatt merültek fel. Például értelmetlenül soknak tartják a testnevelés órák számát, és a megemelt egyéb óraszámok miatt nagyfokú leterheltségre panaszkodnak.


A 444 random kiválasztott négy területet, és Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Budapest déli fele és Somogy diákjainak felszólalásait egyenként nézte át. Ebből állapították meg, hogy messze a legtöbb panasz a diákok túlterheltségéről szólt. Az általános- és középiskolából megyénként kiválasztott diákok képviselőinek több mint kétharmada említette meg, hogy ez rossz, és kérték a Klik és az Emmi kirendelt illetékeseit, hogy változtassanak ezen.


A jegyzőkönyvekből derül ki az is, hogy a heti 5 testnevelésóra, illetve a hittan/etika bevezetésével a tagozatos gimnáziumokban, ahol egyébként is emelt szinten, magasabb óraszámmal tanulnak bizonyos tárgyakat az iskolások, könnyen előfordul, hogy a diákoknak napi nyolc tanórájuk van, és akad, akinek hét óránál kevesebb egyik nap sincs. A jegyzőkönyvekből az is kitűnik, hogy akad olyan gyerek, akinek heti negyven órát kell lehúznia suliban, és ezen felül kellene, hogy jusson még ideje, mondjuk, sportolásra vagy zenetanulásra, illetve az érettségihez előírt kötelező 50, „önkéntesnek” nevezett óra teljesítésére is.


A diákok szerint ráadásul ehhez a megemelt óraszámhoz még nem illeszkednek a Volán és a MÁV járatai, ezért a kisebb településeken élő gimnazisták számára nem egy esetben nehéz vagy lehetetlen tömegközlekedéssel az utolsó tanórák utáni hazajutás.


Az általános iskolában az ad okot panaszra, hogy kötelező délután négyig bent maradni az intézményben, holott a délutáni órákban sem a tanároknak, sem az iskolásoknak nincs mit csinálni, nincsenek foglalkozások vagy szakkörök. Négy óra után viszont senki sem maradhat az iskolában, mert az új rendszer a tanárok további maradását nem finanszírozza. Így több intézményben is eltörölték az olyan esti, késő délutáni programokat, mint a farsang, vagy a 12 órás kosár.

A megemelt óraszámok miatt egyébként az 50 óra önkéntes munkára is kevés az idő, és sokan panaszolták, hogy nincsenek a munkára kijelölt helyek, nincsenek koordinátorok, a tanárok ennek szervezésére nem kapnak pénzt, ezért nem is szívesen foglalkoznak vele. Ezenkívül az sem világos, hogy milyen tevékenységet lehet az önkéntesség címén elszámolni, és hiába kérdezték a Klik-et, hogy ez vagy az a munka elfogadható-e, mire megjött a válasz, addigra a lehetőség elúszott.


A 444 kiemeli, hogy a panaszok legalább 60 százaléka a megemelt számú tesi órákat kifogásolta. Ugyanis sok helyen kevés a tornaterem és az öltöző ahhoz, hogy mindegyik osztály hetente ötször tesizzen. Ez olyan abszurd helyzeteket szül, mint a folyóson való testedzés, vagy például az elméleti testnevelés óra bevezetése.



Érkezett panasz még a tankönyvekről is, arról, hogy még október közepén sem érkeztek meg bizonyos tankönyvek, meg arról, hogy rosszak a könyvek, a tanárok szidják azokat.


Sokan reklamáltak az iskolák rossz felszereltsége miatt is. Többen számoltak be arról, hogy náluk nincs WC-papír és szappan sem a mosdókban, de van aki azt állította, hogy a dolgozat előtt papírt kellett otthonról hoznia, mert az iskolában nem volt. Akadt, aki azt emelte ki, hogy az iskolának nincs kerítése, így mindenféle kóbor állat jut be az intézmény területére, megint mások azt kifogásolták, hogy a felszerelést a tanároknak gyakran maguknak kell megvenniük.


A diákképviselők a parlamentek során a Klik és az Emmi kirendelt illetékesének számoltak be. A 444 szerint a jegyzőkönyvekből az derült ki, hogy ezeken a fórumokon a diákok nem kaptak válaszokat, egy-egy megyében fordult csak elő, hogy a Klik illetékese szólt, hogy a probléma megoldása nem rájuk, hanem az önkormányzatokra tartozik, hiszen az iskola fenntartója és működtetője nem ugyanaz.