Erre költi fizetését a magyar

Fotó: Getty Images/iStockphoto / Getty Images/iStockphoto

-

Közel havi 20 ezer forint megy élelmiszerekre, miközben szórakozásra csak 3600 forint jut.


Az idei első félévben egy átlagos magyar háztartás egy főre jutó kiadása 72214 forint volt - derül ki a KSH friss, előzetes adataiból. A pénz legnagyobb részét, 19 ezer forintot élelmiszerekre költjük, de sok jut még lakásfenntartásra (16 ezer forint) is. Ezen felül fejenként 8 ezer forint megy el közlekedésre, 3533 forint egészségügyre, így összességében elmondhatjuk, hogy ez a négy kiadás viszi el az összes költség kétharmadát.



Ezen felül ugyanis alig költünk, oktatásra például kevesebb mint 500 forintot, ruhára és cipőre 2170 forintot, de meglepő módon a KSH adatai szerint cigarettára és alkoholra sem adunk ki 2500 forintnál többet. Ezekhez képest viszonylag sokat költünk hírközlésre, például a mobiltelefon és internet-előfizetésre közel ötezer forintot, miközben kultúrára, szórakozásra alig 3600 forint jut.


Sok múlik a fizetésen

Persze nagyon nem mindegy, hogy ki mekkora jövedelmet visz haza: a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások egy főre jutó összes havi fogyasztása 41 022, míg a legfelsőbe tartozóké 134 437 forint volt. Ezt a pénzt persze nem is egyenlő arányban költik el, amire jó példa, hogy a legjobban kereső réteg több mint nyolcszorosát költi kultúrára és szórakozásra, mint a legszegényebbek. Ide kapcsolódik, hogy az előbb említett négy fő kiadás (élelmiszer, lakásfenntartás, közlekedés, egészségügy) a szegény réteg kiadásainak 70 százalékát viszi el, míg a legtehetősebbeknél ez csak 58 százalék.

A KSH nem mulasztja el megemlíteni, hogy az úgynevezett Engel-törvény szerint minél alacsonyabb az élelmiszerre fordított hányad, annál kedvezőbb az életszínvonal: ez az idei első félévben a szegényeknél 32, a gazdagoknál 21 százalék volt. A hasonlóan kötöttnek tekintett lakásfenntartási kiadások aránya is a legszegényebbeknél volt a legmagasabb, ők a kiadásaik negyedét költötték erre, míg a legtehetősebbek csak ötödét.


A háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadása és a főbb fogyasztási főcsoportok összes fogyasztáson belüli aránya régiónként, 2015. I. félév

Forrás: KSH


Természetesen számtalan más különbséget is talált a KSH, így a gazdagok az oktatásra ötször, vendéglátás és szálláshely szolgáltatásra közel hatszor, míg ruházatra négy és félszer annyit költöttek mint a legszegényebb réteg.


A hús és a tej viszi a pénzt

A Statisztikai Hivatal azt is alaposabban megvizsgálta, hogy mely élelmiszerekre adjuk ki a legtöbb pénzt. Eszerint az összes költés több mint negyedét (5319 forint) a hústermékek viszik el, de sok megy a pénztárcánkból a tejtermékekre és tojásra (3115 forint), illetve kenyérre (2782 forint) is.

Ugyanakkor kávéra csak havi 640 forintot költ az átlag magyar, édességekre közel ezer forintot, halra viszont 200 forintnál is kevesebbet. Gyümölcsre mintegy 1500, zöldségre közel 2000 forint a havi keret, de ásványvízre, üdítőre is elmegy 1317 forint.

A fizetések közötti különbségek itt is jól kirajzolódnak: húsra és húskészítményre a legalsó jövedelmi ötödben 3991, a legfelső ötödben 7492 forintot fordítottak fejenként. A legnagyobb különbség a legkedvezőbb és a legkedvezőtlenebb körülmények között élők gyümölcsvásárlási költéseiben volt (3,3-szeres), de jelentős eltérést mértek a tej és tejtermékeknél (2,4-szeres), a zöldségnél és a burgonyánál (2,1-szerest), a húsnál (1,8-szeres), valamint a kenyérnél (1,6-szeres) is.