Erre kellene jobban odafigyelnie Magyarországnak

Fotó: DPA / MAJA HITIJ

-

Mindenképpen szükség van az egyetemek, a tudományos intézmények és az üzleti szféra nagyobb együttműködésére, enélkül nem lehet jelentős eredményeket elérni a kutatás-fejlesztés és az innováció területén - értett egyet az összes megszólaló a think.BDPST konferencia első paneljén.


A versengés és az együttműködés között meg kell találni a megfelelő egyensúlyt, ha azt akarjuk, hogy a visegrádi négyek minél jobban ki tudják használni az innováció nyújtotta előnyöket - mondta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatás Fejlesztési és Innovációs Hivatal vezetője, aki szerint ezáltal az európai mércével is versenyképes lehetne a V4, amivel maga az EU versenyképessége is nőne.

A V4-ek között sok hasonlóság és különbség is van, ám az nagyjából mindenhol megegyezik, hogy amikor a diákok elhagyják az egyetemeket inkább alkalmazottként gondolnak magukra, mintsem vállalkozóként - vélte Pálinkás, aki szerint ezen változtatni kell, ha valóban eredményeket akarunk elérni. Éppen ezért nagyon fontosnak nevezte a startupok és a kkv-k támogatását, mondván így lehetne eljutni odáig, hogy a fiatalok inkább önfoglalkoztatók legyenek.


Egyetemek nélkül nem megy

Az innovációnak nagy történelme van Csehországban, ám, hogy a jövőben valóban versenyképes lehessen az ország gazdasága, növelni kell a kutatás-fejlesztésre költött pénzek hatékonyságát - vette át a szót Lucie Orgoníková, a cseh innovációért felelős helyettes miniszter helyettese. Szerinte átlátható szabályok kellenek, ahogy növelni kellene az egyetemek és civil kutatóhelyek által végzett innovációt is.

Orgoníková elismerte, hogy a cégek által végzett kutatás-fejlesztés nem éri el a kívánt szintet, ám éppen ezért a kormány nagyobb hangsúlyt fog a jövőben helyezni erre a témára, például növelnék a felsőoktatásban a tudományos oktatást. Szerinte ugyanis az egyetemek szerepe az innováció növelésében megkerülhetetlen, így szükség van arra is, hogy jobban összedolgozzanak az innovatív cégekkel is. A V4-ek együttműködését is szükségesnek nevezte, hiszen az ezáltal létrejött szinergiákat számtalan területen lehetne használni.


Kétszer annyi pénz innovációra, mint korábban

Európa több területen is Ázsia és az USA után kullog, ha például megnézzük a leginnovatívabb 50 céget, akkor közöttük szinte csak amerikaiakat találunk - mondta Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár, aki szerint éppen ezért nagyobb együttműködés kell a V4 országok között. Még akkor is, ha több területen ezen országok versengenek egymással.

Magyarországon három ponton, a politika, a finanszírozás, a szabályozás területén próbálja meg erősíteni a kutatás-fejlesztést - emelte Rákossy, aki ismertette azt a célt, miszerint 2020-ra a k+f költéseket a GDP 1,8 százalékára kell emelni. Bár ez elmarad az uniós éllovasok teljesítményétől, ám az utóbbi idők magyar teljesítményéhez képest ez is jelentős növekedés - hangsúlyozta az államtitkár, aki szerint hazánknak jó stratégiája van ahhoz, hogy elérhessük 2020-ig a kitűzött célokat.

A szakember az Irányi tervet is megemlítette, amellyel az ipari termelés arányát növelné a kormány, mondván ez a szektor egyfajta reneszánszát éli. A politikus azt is elmondta, hogy a kormánya Jedlik Ányos tervvel elkötelezte magát az e-autók nagyobb térnyerése mellett.

A finanszírozással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az uniós pénzek 60 százalékát gazdaságfejlesztésre költené a kormány, azon belül is jelentős szerepet kaphatna a k+f és az innováció. (Korábbi hírek szerint összesen 700 milliárd menne erre a célra). Ez az összeg a duplája, mint amit az előző hét éves uniós költségvetési időszakban költöttünk az innovációra, de emellett saját forrásból a magyar kormány további 200 millió eurónyi összeget el elkülönített a célra - mondta Rákossy.

A szabályozási oldalon az Nemzeti Kutatás Fejlesztési és Innovációs Hivatal megalakítását emelte ki az államtitkár. A szervezet a pénzek elosztása mellett a magyar innovációs stratégiáért is felel - hangsúlyozta Rákossy, aki cseh kollégájához hasonlóan kiemelte az üzleti szektorral való együttműködés fontosságát is.

A startupok finanszírozásával kapcsolatban elmondta, hogy a politikának nehéz elmagyaráznia a választópolgároknak, hogy az állam beletesz 10 kezdő, innovatív cégbe egy bizonyos összeget, ám várhatóan abból csak egy lesz igazi siker, a többinél várhatóan elbukja a befektetés. Igaz, ha az az egy elég nagyot durran, akkor az visszahozhatja a többin keletkezett veszteséget.


Van hova fejlődni

Az ipar és az innováció elképesztő fejlődésen ment keresztül az elmúlt 25 évben a régióban, ugyanakkor fel kell tenni a kérdést, hogy az eddig megtett lépések elegek-e ahhoz, hogy a következő 20 évben is kitartson a növekedés - mondta Peter Stracar a GE közép és kelet-európai vezetője. Szerinte problémás lehet, hogy egyelőre a gdp arányosan keveset költenek a V4-ek az innovációra, akár az EU-val, akár az OECD országokkal hasonlítjuk össze a számokat.

A jelenleginél sokkal erősebb együttműködés kell az tudományos, felsőoktatási intézmények és az üzleti élet között - emelte ki Stracar is, aki szerint ez hozna a jelenleginél nagyobb növekedést az innováció területén. A szakember szerint minden vállalkozás egy startupként kezdte, így anno a GE is. Stracar szerint jó hír, hogy manapság már könnyebb saját vállalatot létrehozni, ehhez megvan a megfelelő támogatási környezet, ahogy a tudás is sokkal könnyebben elérhető, bár igaz, néha a megfelelő finanszírozáshoz nehéz hozzájutni.

Minden az együttműködésen múlik - értett egyet Anton Ondrej, a szlovák gazdasági miniszter tanácsadója, aki szerint a vezető cégek, az egyetemek és az állam közötti együttműködés szerinte fontosabb, mint a pénzek elköltésének mértéke. A legnagyobb költők, például Izrael és Dél-Korea sem az állam miatt költ ennyit, hanem az üzleti szektornak köszönhetően, akik jellemzően együtt dolgoznak az oktatási, tudományos intézményekkel.

Ugyanakkor az tény, hogy növelni kellene a kockázati tőke jelenlétét a V4-eknél, ezzel ugyanis el lehetne kerülni, hogy az itteni cégek Berlinbe, vagy Londonba menjenek csak azért, hogy megtalálják a megfelelő finanszírozást.

Európának szüksége van arra, hogy visszahozza a termelést, például Kínából - mondta Ondrej, aki elmondta azt is, hogy az ázsiai országban folyamatosan növekednek a költségek, így már nincsenek olyan különbségek, amelyek indokolnák a kiszervezést.