Erősödik a forint. És ezt most ön is kihasználhatja

Fotó: MTI/MTVA / Máthé Zoltán

-

Mivel rég volt rá példa, már annak is örülünk, ha napokon át 300 alatt van az euró jegyzése. Szakértők szerint ráadásul 290 forintig is erősödhet az árfolyam, mert a külföldieket nem érdeklik a brókerbotrányok vagy bármilyen belpolitikai csatározás. Díjazzák viszont a stabil hazai makrokörnyezetet, a nemzetközi pénzpiacok jó teljesítményét és nem utolsó sorban a jegybankok gazdaságélénkítő politikáját. Nem árt azonban felkészülni, hogy ez csupán átmeneti jelenség, amit ki lehet használni.


2015 nem a forint évének indult. Az orosz-ukrán feszültség, valamint a görögök lehetséges államcsődje miatt amúgy is rossz bőrben lévő forint január 15-én történelmi mélypontjára gyengült több devizával szemben is. Az események gyújtópontjába akkor a svájci jegybank állt azzal, hogy megszüntette a korábban általa rögzített 1,20-as euró-svájci frank küszöböt. Ez a korlát a frank további erősödésének megakadályozását volt hivatott szolgálni, eltörlése pedig óriási cirkuszt váltott ki a devizapiacon. Devizakereskedők tömegei buktak hatalmas összegeket, a svájci devizát és az eurót pedig 330 forint közelébe taszította.


A svájci jegybank lépésével az euró is 330 forint közelébe erősödött


Változott azóta valami?

A piac megnyugodott. Az euró jegyzése kisebb megszakításokkal ugyan, de szinte egyvégtében zuhant 30 forintot a mindenkori csúcsáról. A forint tehát épp ennyivel lett erősebb, az elmúlt napokban már stabilan 298 körül ingadozik, szerda reggel pedig 15 havi csúcsára erősödött. És igaz, hogy a korábbi izgalmakat kiváltó körülmények közül semmi nem oldódott meg, sőt a görögök közelebb vannak a csődhöz, mint bármikor azelőtt, Kelet-Közép-Európa devizái mégis jó bőrben vannak. Előszeretettel vásárolják azok a befektetők, akik a fejlett piacokon elérhető egy százalék alatti hozamoknál többre vágynak.

„A forintpiac legnagyobb szereplői továbbra is a külföldi alapkezelők, befektetői csoportok, az irányt egyértelműen ők határozzák meg” – mondja Kolba Miklós. Az ING Bank devizaüzletág-vezetője szerint a hazai vállalati szektor sokkal kevésbé befolyásolja az árfolyamot, egyrészt a kisebb volumen miatt, másrészt, mert időben szétszórva jelennek meg a piacon. Márpedig a külföldiek nem figyelnek a hazai belpolitikai csatározásokra, korrupciós ügyekre, de még a brókerbotrányokra sem. Nekik a GDP alakulása, az alapkamat változásának az iránya, az infláció, az államháztartási hiány alakulása az érdekes. Ha ezek rendben vannak, és még a nemzetközi pénzpiaci hangulat is jó, akkor vesznek forintot, illetve forintért magyar állampapírt.

A csökkenő kamatszintet, a pénzbőséget, az optimista befektetői hangulatot nevezi meg a forinterősödés fő okaként Forián-Szabó Gergely is. A Pioneer Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója szerint semmilyen hazai sztorit nem kell keresni a forint jó teljesítményében, ugyanilyen jól szerepel a lengyel zloty is, mivel a rendkívül alacsony hozamkörnyezetben minden kisebb-nagyobb kamatkülönbség felértékelődik a befektetők szemében. „A régió különleges helyzetben van, a gazdaságok makromutatói erősek. Ráadásul a javuló európai kondícióknak köszönhetően ezek az országok az átlag fölött teljesíthetnek, ami persze fordítva is igaz. Ha romlik a helyzet, azt mi jobban megérezzük.”


Az utóbbi hetekben együtt mozgott a zloty és a forint


Most vegyen devizát, amíg erős a forint!

Az elmúlt évek adatait nézve, jogos a feltételezés, miszerint erős forint után előbb-utóbb gyenge jön. Ezen pedig lehet keresni, és nem csak úgy, hogy most gyorsan mindenki megveszi a nyaralásra szánt euróját. Az átmeneti forinterősödés után borítékolható visszagyengülést szimpla valutavásárlással lehet a legegyszerűbben kihasználni. Aki például 2013. végén bement egy pénzváltó irodába, vásárolt valamennyi eurót, majd azt 2014. január közepén eladta, akár 6-7 százalékos hozamot is realizálhatott. A dollár esetében ez akár 20 százalékos hasznot is hozhatott ugyanebben az időszakban, svájci franknál pedig még többet.



forint, bankjegy, deviza árfolyam,

Miért jó, ha gyengül a forint?

Egy befektetésen két dolgon lehet nyerni: a kamaton vagy/és az árfolyamon.

Ha 298-as árfolyamon átváltunk 1 millió forintot euróra és azt egy évre 1 százalékos kamatra lekötjük a bankban, akkor a kezdeti 3356 eurónkból egy év múlva 3389 lesz.
Forintban számított befektetésünk értéke attól függ, hogy az egy év leteltével éppen hol áll az euró árfolyama.
Ha egy év alatt tovább erősödött a forint, és már csak 280 forintot kell adni egy euróért, akkor a 3389 eurónk 949 ezer forintot jelent nekünk. Ez esetben hiába kamatozott a bankban a pénz, a forint erősödése bőven megette a kamatot.
Ha viszont gyengült a forint, és egy év múlva 305 forintba kerül az euró, akkor 1 millió 34 ezer forintot kaphatunk vissza befektetésünk átváltásával. Ez esetben kamatot is kaptunk, és a gyengülő forint jókora árfolyam-nyereséget is hozott.

Ilyen mozgások viszont csak ritkán adódnak az árfolyamokban. Márpedig készpénz, vagyis a valuta megvétele, majd későbbi eladása kisebb mozgások esetén nem biztos, hogy kifizetődő. Meglehetősen magas ugyanis a tranzakció díja, ami a vételi és eladási ár különbségének köszönhető. Nyugalmas időszakokban ez 1-5, hiszti idején 3-10 százalékot is jelenthet, főleg ha bankfiókban próbálkozunk a valutavásárlással, ahol jellemzően magasabb a két ár közti különbség. A készpénzt ráadásul valahol tartani kell, amire a párnaciha csak mérsékelten jó megoldást nyújt.

Javíthat valamelyest a hozamon egy devizaszámla nyitása valamelyik banknál. Óriási kamatokra persze senki ne számítson: jellemzően 1 százalék alatt fizetnek a lekötött eurós betétekre. Akad viszont olyan bank, amelyik 1-1,35 százalék körüli kamattal próbálja odacsalogatni az új ügyfeleket, a lekötés időtartamától és összegétől függően.

Ha tehát a váltóban frissen vásárolt eurónknak keresünk biztonságos helyet, ahol még fialhat is a pénzünk, érdemes szétnézni, hogy éppen melyik bank honorálja magasabb kamattal az új számla nyitását.

A betétnél is jobb az állampapír: a Prémium Euró Magyar Államkötvény 2 százalékos kamatprémiumot fizet az eurózóna inflációja felett. Ez utóbbi most a nulla alatt van, ezért a kamat a prémium mértékével megegyezik. Hátránya, hogy a lekötött betéthez képest elért többlethozamból a 16 százalékos kamatadó mellett 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást is ki kell csengetni.

Igazán jó megoldást azok a pénzügyi eszközök nyújtanak, amelyek eleve jó hozammal kecsegtetnek, a forint gyengülése pedig csak hab a tortán, ha összejön. Ilyenek a befektetési alapok, amelyek piacán óriási a választék. Ha forintgyengülésre játszunk, akkor olyan alapot kell választani, amelyet bár forintért lehet megvenni, de valamilyen devizában jegyeznek, és amelynél az alapkezelő nem akarja kivédeni az árfolyamváltozás kockázatát.

Ez furcsán hangozhat a devizahiteles bedőlések után, amikor mindenki megtanulta a leckét: a forintgyengülés ellen védekezni kell. Ha nem adósságunk, hanem befektetésünk van, akkor viszont pont jól jön a forint gyengülése, éppen ezen keresztül lehet plusz hozamot elérni. Deviza alapú befektetési alap befektetőjeként tehát annak kell csak utánanézni, hogy a földrajzilag különböző piacokon befektető alap kezelője ne akarjon minket megóvni a deviza árváltozástól. Ezeknek a befektetési jegyeknek így akkor is emelkedhet az árfolyamuk, ha a befektetések értéke az eredeti devizában nem változik, csak a forint gyengül.

Kétségtelen, hogy nem egyszerű kiválasztani azt a befektetési alapot, amelyik megfelelő hozamot produkál. A legkevésbé rizikós pénzpiaci alapok euróban sem hoznak látványos gyarapodást, viszont a kötvény- vagy vegyes alapok már egész jól muzsikálnak. A részvény- vagy árupiaci alapokkal lehet igazán keresni, de mivel azoknál a veszteség is nagyobb lehet, legalább öt-, de inkább tízéves időtávra érdemes tervezni a befektetést.


Meddig tart az erősödés?

Abban mondhatni konszenzus van az elemzők között, hogy rövidtávon még van tere a forint erősödésének, gyengülés legfeljebb az év második felében várható. Ez leginkább az Amerikai Egyesült Államoktól függ, hiszen, ha a FED, az ottani jegybank kamatot emel, azzal azonnal veszítenek vonzerejükből a magyar állampapírok és más forintbefektetések. Kolba Miklós szerint minél gyengébb makroadatok jönnek az USA-ból, annál későbbre tolódik a FED kamatemelése. Ezt korábban júniusra várták, de amíg ez nem következik be, addig a külföldiek körében továbbra is népszerű marad a forint. Ezt a folyamatot támogatja az Európai Központi Bank laza monetáris politikája is, vagyis az, hogy az eurózóna jegybankja szintén alacsonyan tartja a kamatokat a beruházások serkentése érdekében.


Szerencsés forgatókönyv esetén nem kizárt, hogy 290 forintra is lecsúszhat az euró jegyzése

– vélekedik Kolba. 285 forint környékén viszont szerinte már előállhat, hogy a FED majdani kamatemelését követő amerikai hozamemelkedéssel párhuzamosan a befektetők már nem elégednek meg a magyar kamatprémiummal. Ez most még relatíve magasnak számít Európában, de ha a globális kamatszintek emelkednek, akkor elvész a magyar hozamelőny, a külföldi befektetők hátat fordíthatnak a forintnak.

Forián-Szabó Gergely is számol egy hosszabb forinterősödés lehetőségével. Szerinte a magyar jegybank az újraindult kamatcsökkentési periódusban is viszonylag konzervatívabb maradhat, nem valószínű, hogy nulláig vágná a kamatot. „Meg fognak tartani egy kis prémiumot az euróval szemben, és ez még egy pár hétig, hónapig bőven elég lesz.”



A világban tomboló befektetői optimizmus elmúltával sem kell feltétlenül földcsuszamlásszerű forintgyengülésre számítani a szakértők szerint, de arra mindenképpen érdemes készülni, hogy az euró- és dollárjegyzések felfelé mozdulhatnak. Ez éppen romló piaci környezetben szokott bekövetkezni, ezért egy megtakarítási portfólió valamekkora részét mindenképp érdemes valamilyen devizában jegyzett, vagy ahhoz köthető befektetésben tartani. Ha így járunk el, akkor nagyobb forintgyengüléstől sem kell tartani. Az emelkedő devizaárfolyamokon vagy többlet nyereség érhető el, vagy tompíthatjuk az egyéb eszközökön pillanatnyilag elszenvedett veszteségeket.


Spekuláció kamatkülönbségre - profiknak

A devizapiacon az egyik legnépszerűbb befektetési forma az úgynevezett „carry trade”. Ennek az a lényege, hogy egy alacsonyabb kamatozású devizában hitelt vesznek fel a befektetők, majd azt az összeget egy magasabb kamatozású devizába fektetik. A megnyerhető összeg a két deviza kamatkülönbségében rejlik, amit felnagyít még a tőkeáttétel is.

Az ilyen típusú üzlet sikerességének további feltétele, hogy ne legyenek túl nagy kilengések a devizaárfolyamokban, mert az pusztítja az elérhető hozamot. Ha ugyanis egy befektetési időtávon belül elérhető mondjuk 3 százalék hozam, de a megvásárolt deviza gyengül 4 százalékot, akkor veszteséges lesz az üzlet. Ennek kivédésére ezekből a magas kamatozású devizákból is portfóliót alkotnak a befektetők, mint mondjuk a részvényekből.

Manapság is népszerű befektetési mód a „carry trade”, de igazi fénykora a nyolcvanas évektől a válság kirobbanásáig volt. Abban az időszakban a részvényindexeket felülmúló hozamot is el tudtak vele érni az erre szakosodott alapok.