Érik a revans a madridi párbajban

Forrás: AFP

-

Két év után ismét Madrid két legnagyobb csapata jutott a Bajnokok Ligája döntőjébe. Az első városi BL-döntőt a Real nyerte, de a sikere csak másodperceken múlt. Az Atlético keményebb, mint valaha, viszont a Realnál működésbe lépett a Zidane-effektus.


Miután a Real kiejtette a Manchester Cityt, az Atlético pedig a Bayern Münchent, két év után ismét összejött a madridi házidöntő a Bajnokok Ligájában. Két éve a Real 4-1-re nyert, de ez a végeredmény maximálisan megtévesztő: Sergio Ramos a 93. percben egyenlített, majd a hosszabbításban a holtfáradt Atléticót kivégezte a fellelkesült Real.



A legfényesebb múltú klub játékosai tehát már két éve is vért izzadtak Diego Simeone gránitkemény bandájával, idén pedig még nehezebb dolguk lesz. Sok jel utal erre, kezdjük a legkézenfekvőbbel, a két csapat egymás elleni mérlegével az említett 4-1-es meccs óta:



Hol vannak már azok az idők, amikor az Atleti játékosai sem hittek a Real legyőzésében? Simeone vezetésével a piros-fehérek lassanként mumussá váltak, a BL-döntő óta tízből egyszer tudott győzni a Real, tavaly áprilisban a BL negyeddöntőjében, hazai pályán, a hajrában emberelőnyben focizva, egy 88. percben lőtt góllal.


A május 28-i BL-döntőt Milánóban rendezik majd. Legutóbb éppen az AC Milan vívott olyan „BL-döntő visszavágót”, mint amilyenre most az Atlético készül. 2005-ben a Milan agyonverte a Liverpoolt a döntő első félidejében, de az angolok 0-3-ról is képesek voltak felállni, majd büntetőkkel meg is nyerték a kupát. Két évvel később ismét Milan–Liverpool döntőt rendeztek, az elődöntőkből a Liverpool lépett tovább előbb (kedden játszott a Chelsea-vel, míg a Milan szerdán a ManUniteddel).

„Több játékosomon is láttam, hogy a Liverpool döntőbe jutása extra motivációt jelentett nekik” – nyilatkozta később Carlo Ancelotti, a Milan edzője. A második Milan-Pool csatát pedig már az olaszok nyerték (2-1). Nagyon hasonló helyzetből várja a mostani döntőt Simeone Atlético Madridja.


Na gyere, Roni, gyere!


Ha mindez nem volna elég, további érvek is szólnak az Atlético mellett. Az olasz és az argentin foci legfőbb fegyvereit (fegyelem, szívósság, rafinéria) a maguk tökéletességében felvonultató Atleti immár azt a hibáját is kiküszöbölte, hogy a nagy meccseken túlpörög, mészárlást rendez, ezért kénytelen egy idő után létszámhátrányban focizni. Nehéz elképzelni mentálisan erősebb csapatot egy jól felkészített Simeone-társaságnál. És létezhet-e erősebb motiváció, mint egy BL-döntő, a Real Madrid ellen, két évvel azután, hogy centikre voltak a serlegtől a fiúk?


Simeone fiait a verhetetlenség aurája veszi most körül, amit csak erősít a BL-döntőig vezető út. A legjobb nyolc között a Barcelonát, az elődöntőben a Bayern Münchent verte az Atleti, a Real Madridon viszont gúnyolódtak a roppant szerencsés sorsolása után („jó, hogy nem a Charleroi-t kapták” - közölte a Barca volt szóvivője). A Real a csoportkör után az AS Romát, a Wolfsburgot és a Manchester Cityt kapta, még az utóbbi volt nagyjából egy súlycsoportban vele, de jellemző, hogy minden idők egyik leggyengébb elődöntős párbajának tartják a mostani City–Realt, amit összesítésben 1-0-al húztak be a spanyolok.


Bale, Modric, Carvajal


Azt egy csecsemő is tudja, hogy egy döntőnek ritkán van kimondott esélyese, és azt is, hogy a Real Madrid már csak a gazdag múltja, és a jelenleg is értékesebb játékosállománya révén is a városi riválisa előtt jár. A ManCity elleni visszavágón a Real Madrid kezdőcsapatában 42,1 millió euró volt egy átlagos játékos értéke, miközben az egyik alapember, Karim Benzema sérülés miatt nem játszott. Ugyanez az érték az Atléticónál a Bayern elleni visszavágón 24,3 millió volt.


Ennél is fontosabb azonban a máris Zidane-effektusnak nevezett jelenség. Az egykori világbajnok focista januárban vette át a csapatot, és bár a kezdeti lendületet megtörni látszott néhány meglepő bajnoki pontvesztés, a játékosok mindvégig egységesen mellette álltak, és felnéztek rá - nagy szükség is volt egy ilyen vezéregyéniségre a Rafa Benítez-éra után.



Zidane-ék szerencséje április elején, az ősi rivális Barcelona otthonában fordult meg, miután általános meglepetésre legyőzték a Camp Nouban a 39 meccse veretlen katalánokat. Míg Benítezzel a fontos meccseken reménytelenül vergődött a Real (ne menjünk messzebb a Barca madridi 4-0-s gálaestjénél), Zidane-nál a sztárok sokkal jobban kiveszik a részüket a védekezésből, nincsenek ijesztő hézagok a középpálya és a támadósor közt.


Kulcsfontosságú C. Ronaldo formajavulása is: gólt lőtt a Barcának az idegenben megnyert meccsen, a Roma ellen oda-vissza betalált a BL-ben, majd a mesterhármasával lényegében ő ejtette ki a Wolfsburgot a 0-2-es németországi meccs után. Ez utóbbi mérkőzés is jó példa a megváltozott mentalitásra, amennyiben Zidane a lefújás után kesergés helyett kijelentette: „szeretem a szép kihívásokat!”


BALE, Gareth

Bale BL-döntőt érő gólt ünnepel


És nem árt beszélni a múltról sem, amely egyértelműen a Real mellett szól. Eddig három Real–Atlético párbajt rendeztek az európai kupákban, rendre a Real jött ki jobban ezekből. Az 1958/59-as BEK elődöntőjében az első két meccs után 2-2-re álltak a csapatok, és mivel az idegenben lőtt gól még nem számított, újrajátszás döntött. Semleges pályán, Zaragozában 2-1-re nyert a Real (Di Stefano és Puskás lőtte a góljait).



Következett az említett 4-1-es BL-döntő 2014-ből, majd az előző idény negyeddöntős párharca, amelyben a gól nélküli első meccs után a Real hazai pályán 1-0-ra legyűrte a városi riválist. Az atléticós Arda Turant a 76. percben kiállították, Javier Hernández pedig a 88. percben beverte az egyetlen gólt. A Real Madrid eddig mind a négy Bajnokok Ligája-döntőjét megnyerte. Hit kérdése, hogy ez újabb sikerre predesztinálja a Realt, avagy a nagy számok törvénye alapján egyszer már buknia kell?



A múlt

A Real Madrid az ötödik döntőjére készül a BL-ben, ennyit vívott a Bayern München, a Barcelona és a Juventus is, ennél többször (hatszor) pedig csak az AC Milan került döntőbe. Ötször győznie viszont még senkinek sem sikerült, a Barcelona a Realhoz hasonlóan négy BL-trófeát gyűjtött. A Real hatszor megnyerte a BL elődjét, a BEK-et is, azaz összesen tízszer lett Európa legjobbja, amivel rekorder.

A Real Madrid BL-döntői:
1998, Amszterdam: Juventus 1-0
2000, Párizs: Valencia 3-0
2002, Glasgow: Bayer Leverkusen 2-1
2014, Lisszabon: Atlético Madrid 4-1 - hosszabbítás után
2016, Milánó: Atlético Madrid

Házidöntők a BL-ben:
2000, Párizs: Real Madrid–Valencia 3-0
2003, Manchester: AC Milan–Juventus 3-2 - büntetőkkel
2008, Moszkva: Manchester United–Chelsea 6-5 - büntetőkkel
2013, London: Bayern München–Dortmund 2-1
2014, Lisszabon: Real Madrid–Atlético Madrid 4-1 - hosszabbítás után
2016, Milánó: Real Madrid–Atlético Madrid