Erdogan elsöprő győzelme sem elég valóra váltani diktatórikus álmait

Fotó: AFP / ADEM ALTAN / AFP / ADEM ALTAN

-

Abszolút többséget szerzett a jelenleg kisebbségben kormányzó iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a vasárnapi török parlamenti választásokon. Az alkotmány átírásához szükséges kétharmad azonban nem lett meg.


A választási bizottság több mint 95 százalékos feldolgozottság után azt jelentette, hogy Recep Tayyip Erdogan államfő pártja megszerezte a szavazatok közel 50 százalékát - közölte a CNN-Türk hírtelevízió.


Ezzel az eredménnyel az 550 fős törvényhozásban 320 képviselője lesz a pártnak, és így egyedül alakíthat kormányt. Ahmet Davutoglu miniszterelnök ezt írta Twitter-üzenetében: "Adjunk hálát Istennek". Az AKP egyik magas rangú vezetője pedig azt mondta, hogy a siker felülmúlta a várakozásaikat.

A tájékoztatás szerint a balközép ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) 24,5, a jobboldali Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) közel 12, a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) pedig 10,4 százalékot kapott. A választási részvétel 86,89 százalékos volt.

A választások előtt készített közvélemény-kutatások túlnyomó többsége 40-43 százalékot jósolt az AKP-nek, ami nem lett volna elég ahhoz, hogy a párt egyedül is kormányt tudjon alakítani. Erdogan pártja azonban arra törekedett, hogy a kurd HDP kiejtésével megszerezze az alkotmány átírásához szükséges kétharmadot, és az államfő szerepét megerősítő elnöki rendszert vezessen be. A HDP azonban – ha nem is sokkal – de átlépte a 10 százalékos küszöböt.

Győzedelmeskedett a Törökország instabilitásától való félelem, amely kiegészült Erdogannak azzal a stratégiájával, hogy erős embernek mutatkozzon, aki meg tudja védeni a lakosságot - vélekedett Soner Cagaptay politikai elemző.

Vasárnap este összecsapások törtek ki kurd tüntetők tucatjai és a biztonsági erők között a délkelet-törökországi, kurd többségű Diyarbakir városban. A fiatalok szemeteskukákat gyújtottak fel és kövekkel dobálták meg a helyszínre vezényelt rendfenntartókat, akik könnygázt és vízágyút vetettek be a tömeg feloszlatására.

Az előre hozott választásokra azért volt szükség, mert a június 7-ei voksoláson elvesztette abszolút többségét az addig 12 éven át egyedül kormányzó AKP, amely ezután sem a szavazatok 25 százalékát megszerző Köztársasági Néppárttal, sem pedig a 16 százalékos eredménnyel záró Nemzeti Cselekvés Pártjával nem tudott koalícióra lépni. A negyedik helyen befutó Népi Demokratikus Párt pedig már a szavazás előtt kizárta az AKP-val való együttműködés lehetőségét.

A közel 80 millió lakosú eurázsiai országban az utóbbi hónapok belpolitikai bizonytalansága a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és a török kormány közötti konfliktus kiéleződésével párosult, amely miatt az ország déli és délkeleti részén szinte mindennapossá váltak az erőszakos cselekmények.

Ha szeretne többet megtudni Törökország politikai helyzetéről és, hogy az mit jelent Európára nézve, kattintson részletesebb cikkünkre!