Érdemes-e ünnepelni a magyar gazdaságot?

Fotó: AFP / PEDRO PARDO

-

A jó hír: a vártnál gyorsabb ütemben nőtt a magyar gazdaság 2015-ben. A rossz: kisebb csodára lenne szükség ahhoz, hogy ez idén is megismétlődjön. A kormány mindenesetre több eszközt is bevet ennek érdekében.


Győzelmi jelentésekkel indult a pénteki nap: a Nemzetgazdasági Minisztérium azzal indította közleményét, hogy „lendületben a gazdaság” (majd folytatta azzal a kötelező frázissal, hogy „a három éve töretlenül erősödő gazdaság is alátámasztja, hogy a magyar reformok működnek”). A tárca vezetője, Varga Mihály pedig az M1 műsorában beszélt arról, hogy „kiegyensúlyozott, stabil” a magyar gazdaság növekedése, és a Központi Statisztikai Hivatal által péntek reggel közölt adatok „rácáfoltak a kishitűekre”.

Az, hogy a bruttó nemzeti össztermék (GDP) az utolsó negyedévben 3,2 százalékkal, 2015 egészében pedig 2,9 százalékkal nőtt az előző évhez képest, nemcsak a kishitűeket lepte meg, de az elemzőket is. Még akkor is, ha egy évvel korábban még 3,7 százalékos növekedést regisztráltak.

A meglepően jó adattal magyarázható, hogy a bejelentés (vagyis reggel 9 óra) után a forint hirtelen erősödésnek indult. Amíg reggel még több mint 311 forintot kellett adni egy euróért, délelőttre – átlépve a 310-es határt – már 309,3 forintig is erősödött az euró/forint árfolyam.



A forint egyébként nem a KSH adatközlése után vett nagyobb lendületet, hanem két órával később, amikor az Eurostat is publikálta az Európai Unió legfrissebb növekedési számait. Ezek pedig azt is bizonyították: a magyar gazdaság növekedése tavaly jócskán lehagyta az EU átlagát. Amíg a szezonálisan kiigazított adatok szerint a magyar GDP 2015 utolsó három hónapjában 3 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához képest, a huszonnyolcak mindössze 1,8 százalékos bővülést produkáltak. Még rosszabb az euróövezet mérlege: a 19 tagországban mindössze 1,5 százalékot nőtt a GDP.



Bajban a görögök

Ismét recesszióba kerültek a görögök, és nem is kicsit: az Eurostat által közölt adatok szerint az utolsó negyedévben 1,9 százalékkal esett vissza a dél-európai ország gazdasága az előző évihez képest, az előző negyedévhez viszonyítva 0,6 százalékos volt a csökkenés. Ez pedig azt jelzi, távolról sincs még vége a görög válságnak.

Még egy országot fenyeget a recesszió: ez pedig Finnország. Helsinki ugyan nem küzd az államcsőddel, ám a Nokia bukása óta nem tud magához térni a gazdaság.

A skála másik végén Szlovákiát látjuk: északi szomszédunknál 4 százalékkal nőtt a gazdaság az október–decemberi időszakban, amihez nagyban hozzájárult az autóipar felfutása. A régióbeli országok közül a lengyelek és a románok is lehagytak minket: a románoknál 3,8, a lengyeleknél 3,5 százalékkal nőtt a GDP.

Több ország azonban még nem közölte az utolsó negyedéves adatokat, köztük olyan államok is, amelyek igazán meg tudnák pörgetni az európai GDP-t. A cseh gazdaság például 4,5 százalékkal, a svédeké 3,9-cel, a válságból kilábaló íreké pedig 6,8 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben.


Nyomnák a gázt

Azzal azonban mindenki – az elemzőkön kívül az Európai Bizottság, de még a Magyar Nemzeti Bank is – tisztában van, hogy a tavalyi növekedés nem lesz idén is fenntartható. Vagyis, rácáfolva az NGM kincstári optimizmusára, idén jóval alacsonyabb növekedéssel kell majd beérni.

A jegybank decemberben közölt prognózisában 2,5 százalékos növekedést prognosztizál az év egészére, friss elemzéseikben azt is hozzáteszik: a bővülés az év második felében gyorsulhat fel. Brüsszel borúlátóbb: 2,1 százalékos GDP-növekedést vár Magyarországon ebben az évben.

A két szervezet indoklása viszont hasonló: tavaly év végén lezárultak a kifizetések az előző (2007–2013-as) uniós támogatási időszakban, így ezek a pénzek kiesnek. A véghajrá ráadásul soha nem látott dömpinget hozott. Az NGM számításai szerint tavaly 2800 milliárd forintot fizettek ki a magyar államkasszából a pályázóknak, ami nem egyszerű rekord: az összes, elvben 9 év alatt kifizetett támogatási keretnek csaknem a negyede ez az összeg.

Ez az, amit az elemzők inkább „egyszeri tétel”-ként emlegetnek, hiszen ilyen tempót igen nehéz diktálni. Annál is inkább, mivel a pályázatokat még csak most kezdik kiírni, vagyis az óriási összegeket megmozgató nagyberuházások egyelőre inkább a tervezés fázisában vannak – márpedig az EU utólag fizet, a megvalósítás után.


A vas és ipar országa

A kormány ezért máshol is keresi a növekedés motorját. Egyfelől az ipar további erősítésében: a cél az, hogy az évtized végére ez az ágazat adja a GDP 30 százalékát. Ám vélhetően ez sem rövid távú terv.

De legalább reménykeltő: a KSH ugyancsak pénteken kiadott jelentése szerint 2015-ben 7,5 százalékkal nőtt az ipari termelés volumene, decemberben pedig 9,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. (Ez a második becslés volt, amely megerősítette a február 5-i első kalkulációt.)

Az ipar a kivitel húzóereje is: a feldolgozóipari export volumene 12,3, a belföldi értékesítésé 4,3 százalékkal nőtt. 2015-ben a 75 százalékban exportra menő feldolgozóipari termelés volumene 8,1 százalékkal nagyobb volt az előző évinél. A legnagyobb ágak közül a járműgyártás kibocsátása nőtt a legjobban, 17,2 százalékkal, míg a számítógépek, elektronikai, optikai termékek gyártásáé 6,4 százalékkal.

Egy másik – rövidebb távon kivitelezhető – ötlet a magánberuházások erősítése az építőiparban, magyarul a lakásépítés. Ez annál is inkább fontos, mivel – ellentétben az iparral – a lakásépítés az elmúlt években nem számított sikerágazatnak, sőt, az elmúlt években mélypontra süllyedt. A kormány a helyzeten ideiglenes áfacsökkentéssel igyekszik segíteni, illetve részben ezt a célt szolgálja a csok is. Más kérdés, hogy az engedélyek kiadása és a hitelelbírálások után vélhetően ez is csak az év második felére indul be igazán.

Akárcsak az uniós kifizetések, amelyekkel kapcsolatban igencsak elszántnak tűnik a kormány. Lázár János Miniszterelnökséget vezető – mellesleg az uniós források lehívásáért felelős – miniszter januárban azt közölte, hogy idén 2048 milliárd forintnyi uniós forrás kifizetését tűzték ki célul. És, akárcsak tavaly, az államigazgatás ezzel foglalkozó dolgozói célprémiumra számíthatnak, ha ez teljesül. (Az, hogy a mennyiségi szempont mennyire fedi el a minőséget, vagyis mennyire értelmes projektek teljesülnek, vagy pénzszórásnak leszünk tanúi, majd kiderül, a jelek szerint a szám a lényeg.)

Ha mindez teljesül az év végére, a kormány reményei szerint 2,5 százalék fölé is kúszhat a növekedés. A piac persze nem ennyire látja ezt biztosítottnak. Ezzel is magyarázható, hogy az euró árfolyama délutánra ismét visszacsúszott 310 forint fölé.