Épeszű földműves nem vesz hosszú távú bérlettel terhelt állami földet

Raskó György

agrárközgazdász


November 16-án végre elkezdődtek a földárverések, így rövid időn belül kiderülhet, hogy tényleg a földművelő gazdák kezébe kerülnek az állami földek, ahogy azt a kormány állítja, vagy az ellenzéknek lesz igaza, mely szerint az új tulajdonosok igazából csak földművesnek álcázott spekulánsok.

Az első árverések mindenesetre azon feltételezéseket igazolják vissza, hogy nagy kapkodás nem lesz a haszonbérleti szerződéssel terhelt földekért, hiszen szinte mindenütt a kikiáltási áron kelt el az aukcióra tűzött termőföld. Sőt a Mezort Zrt. által 2051-ig bérelt állami földekre nem is tettek érvényes ajánlatot az érdeklődők.

Ez nem is csoda, mert e földek esetében botrányosan alacsony - aranykoronánként 580 forint - bérleti díjat fizet a földhasználó, s a ma érvényes szerződés szerint ez a díj a hátralévő 36 évben nem is változtatható meg. Az állam által eladni tervezett 300 ezer ha termőterület közel felére, mintegy 146 ezer hektárra hasonlóan alacsony bérleti díjak vannak szerződésben rögzítve, ahol a jelenlegi földhasználók az aranykorona értéktől függően 20-28 ezer forint haszonbért fizetnek az államnak hektáronként.

E bérleti díjak alig a felét teszik ki a magántulajdonban lévő földek használata után fizetett "piaci" bérleti díjaknak. Ha valaki ilyen szerződéssel "terhelt" állami földet vásárol meg, hektárját - mondjuk - másfél millió forintért, akkor befektetése jó 60 év múlva térül meg, azaz közgazdasági értelemben soha.

Ezt a problémát látja a kormány is, ezért a MAK elnöke, egyben fideszes képviselő, Győrffy Balázs módosító indítványt nyújtott be a parlamenthez, melynek elfogadása esetén az állami tulajdonú földek esetében a díjtételre vonatkozóan bérleti szerződéseket módosítani lehetne visszamenőleges hatállyal, s egyben kötelezni lehetne a földhasználókat a piaci bérleti díjak megfizetésére.

E javaslat szerintem alkotmányba/alapszabályba ütköző, de ha nem is az, demokráciákban és piacgazdaságokban finoman fogalmazva is "nem elegáns" lépés. Tételezzük fel, hogy mégis elfogadják Győrffy módosító indítványát, s az Alkotmánybíróság is helyben hagyja majd. Ez esetben a bérleti díjak a kétezres évek elején privatizált állami gazdaságok, a "piszkos tizenkettő" esetében is piaci szintre, hektáronként 50-60 ezer forint közé emelkednek.

Ez már ugyan jobban hangzik, de nem a gazdák számára. Ők ugyanis azért gazdák és földművesek, mert ez a hivatásuk, s a földön való gazdálkodásból akarnak, próbálnak megélni. Ők nem tőkepénzes befektetők, akik mint a szelvényvagdosók egész évben otthon malmozva, vagy kies tengerpartokon heverészve várják, hogy évente egyszer, karácsony táján hozzájussanak a haszonbérhez. De a spekulánsok sem lennének igazán boldogok, mert ugyan a befektetett tőke megtérülési ideje a felére csökken, de a 30 év is túl sok ahhoz, hogy vonzó legyen.

No de e közben a föld ára is jelentősen megemelkedik, s abból lesz a búsás megtérülés - mondják a privatizáció ellen ágálók. Ez ugyan lehetséges, de azért e téren komoly kockázatok is vannak. Például, ha érvényben marad a jogi személyű gazdasági társaságok földszerzési tilalma, ha az EU a jövőben nem képes fizetni a mai hallatlanul nagyvonalú földalapú támogatást, ha a klímaváltozás eredményez további kedvezőtlen hatásokat a gazdálkodási feltételekben, akkor közel sem olyan biztos, hogy a mezőgazdasági földek piaci ára reálértékben jelentősen emelkedne a következő évtizedekben.

Mivel magam is földműves státusszal bíró gazdálkodó vagyok, aki napra készen ismeri a szántóföldi növénytermelés ráfordítás-hozam viszonyait, a reálisan elérhető jövedelmet, bizonyossággal merem kijelenteni, hogy épeszű, megfontoltan gazdálkodó földműves nem pazarolja szerény megtakarításait ilyen meg nem megtérülést ígérő befektetésre, sőt jelzálog-hitelt sem vesz fel rá, még ha oly csábító is a mostani alacsony kamat. Vigyék a földet a gyorstalpalón aranykalászos oklevelet szerző "új földművesek". Majd, ha tönkremennek, megvesszük tőlük a földet. Előfordulhat, hogy akár a mostani licitárak feléért is.


Földárverések: átgondolt gazdaságpolitika vagy a haverok kifizetése?


Átgondolt politika
Haverok kifizetése

SZAVAZAT UTÁN