Ennyi pénzért dolgozni elindulni? Na még mit nem!

Fotó: MTI / Honéczy Barnabás

-

Amióta van diákhitel, a középiskolások és az egyetemisták nem törik magukat, hogy nyáron dolgozhassanak. A fiatalok nemcsak a fizikai munkát kerülik el nagy ívben, hanem a viszonylag jól fizető kérdőívezést, tolmácsolást és IT megbízásokat is. Aki mégis szeretne dolgozni, az óránként átlagosan bruttó 700 forinttal számolhat, de a fővárosi mozikban vagy a mogyoródi vízi parkban ne nagyon próbálkozzon. Ott túljelentkezés van.


Rugalmas munkaidőben keresünk kedves, mosolygós, magára és munkájára igényes, megbízható diákot ügyfélszolgálatunkra.

18 év feletti, jó kiállású, emberekkel könnyedén kommunikáló srácok figyelmébe ajánlom a következő munkát: külföldi turistákat kell riksával szállítani.

18 év feletti lányokat keresek, akik kicsit is kreatívak és van szép érzékük (sic!!), feladat: fagylaltkimérés, tortadíszítés, felszolgálás, asztalleszedés.

Tele az internet nyári munkára szóló álláshirdetésekkel, holott a tapasztalatok szerint a mai fiatalok közül mind kevesebben próbálnak így pénzt keresni. Legalábbis ezt mutatják a munkaerő-piaci statisztikák, és ezt tapasztalják a diákmunka közvetítésére szakosodott iskolaszövetkezetek is. A kormány szintén érzi, hogy van tennivaló, pár hete épp ezért fogadták el azt a törvénymódosítást, amely már ettől a nyártól lehetővé teszi, hogy a passzív szemeszterüket töltő (magyarul: halasztó) nappali tagozatos hallgatók is vállalhassanak munkát a szövetkezeteken keresztül. Az iskolaszövetkezetek sokat várnak a döntéstől, úgy számolnak, hogy ezzel újabb 25 ezer diákot célozhatnak meg ajánlatokkal.

„Ha ennek csak a felét sikerül becsalogatni, az már jó” – mondta lapunk megkeresésére Marosi Zoltán, a Meló-Diák Universitas Iskolaszövetkezet vállalkozási igazgatója. Szerinte főleg Budapesten akarnak kevesebben dolgozni, itt rengeteg a kiadatlan pozíció, jellemzően pénzügyi, IT területen, ahol pedig nem ritka az óránkénti bruttó 2000 forintos fizetés sem. Ugyanez mondható el a kétnyelvű tolmácsokról is, nekik is bruttó 2000 forintot fizetnének a cégek óránként, mégis csekély az érdeklődés.



Diák minimálbér

Törvény szabályozza, hogy a diákokat nem lehet a minimálbérnek megfelelő órabér alatt foglalkoztatni. Ez mondjuk nem sok, jelenleg óránként bruttó 604 forintot jelent, ha ebből levonjuk a 16 százalékos személyi jövedelemadót, mert a diákmunka után is adózni kell, óránként 508 forint marad a diákmunkások zsebében. Egy hónap alatt tehát valamivel több mint 80 ezer forintot lehet keresni minimális órabérrel.

Csakhogy a cégek és a munkaközvetítők egyre nehezebben találnak olyan diákokat, akik ennyi pénzért hajlandóak dolgozni. Marosi Zoltán szerint vidéken még nagyobb eséllyel vállalnak munkát minimálbérért a fiatalok, Budapesten viszont már egyáltalán nem.

A fizikai munka sem kell, pedig előfordul, hogy az jobban fizet, mint az irodai. De háttérbe szorultak a gyorséttermi munkák, és a bevásárlóközpontokba kérdőívek kitöltésére sem találni ma már fiatalt, aki ezt bruttó 1200 forintos órabérért vállalná. Pedig korábban ezek nemcsak nyáron, hanem év közben is népszerűek volt, csakhogy mostanra átalakult a képzési rendszer.

Aki államilag támogatott képzésben vesz részt, az inkább összébb húzza a nadrágszíjat, és kevesebbet bulizik, de nem kockáztatja, hogy egy munka miatt esetleg rosszabb legyen a tanulmányi eredménye és elessen az ösztöndíjtól. Aki pedig önköltséges képzésre jár, azt vagy eleve jobban támogatja a családja vagy diákhitelből finanszírozza a tanulmányait, ezért nem dolgozik.

Továbbra is kapósak viszont az adminisztratív, promóciós, hosztesz munkák, ezekért átlagosan óránként bruttó 700 forintot fizetnek. Idén nyáron sokan szeretnének moziban dolgozni, a cégek válogathatnak a nézőtér-felügyelő, a büfés és a jegyszedő pozíciókra jelentkező diákok között. Sláger még a mogyoródi vízi park, ide főleg a környékbeli fiatalok szeretnének bejutni nyári munkára.



Ma másként kell a fiatalokat megszólítani

– mondja Marosi Zoltán, akinek szövetkezete 32 évvel ezelőtt az első volt az országban, amelyik munkát közvetített a diákoknak. Az ötlet a testévére fejéből pattant ki, és mivel Marosi Zoltán akkoriban a Közgázon tanult Budapesten, tanárai segítségével kidolgozták az iskolaszövetkezeti rendszert.

Ma már csaknem 100 ilyen vállalkozás működik az országban, óriási a verseny. Marosi szerint csak azoknak a cégeknek áll a zászló, amelyek szerepelnek a közösségi médiában, ismerik és kezelik a fiatalok technikai eszközeit. „Minden fórumot megragadunk, hogy hirdessük a munkákat” – mondja. A diákok korábban „offline voltak”, ma már online, az interneten válogatnak a lehetőségek közül.


A ritka kivételek

Norbert több szövetkezetnél is megfordult már, dolgozott is gyorséttermekben, most a Meló-Diák ferencvárosi irodájában találkoztunk. Azért jött, hogy aláírja a munkaszerződését, pénztáros lesz egy kispesti élelmiszerboltban. „Azért ezt választottam, mert a bolt közel lesz az otthonomhoz, és talán nem lesznek olyan sokan, mint a gyorsétteremben.” A gimnazista fiú azért dolgozik a nyáron, hogy a családjának besegítsen, és ha marad pénze, abból utazni szeretne.

Norbert azt kérte, ne írjuk meg, mennyit dolgozik és mennyit keres majd a kispesti boltban. Mellette ült Richárd, aki úgy kalkulált, hogy havonta akár 140 ezer forintot is megkereshet azzal a munkával, amelyet a Meló-Diák ajánlatai közül kiválasztott, hálózatokat épít majd egy informatikai cégnél. A pénzből nem a családját segítené, utazni sem szeretne, inkább félreteszi a keresetét.


Társadalom; diákmunka; nyári munka


A diákok sok pénzt és szakmai kihívást szeretnének

Egy másik iskolaszövetkezet, a Mini-Diák Szövetkezet nyár elején 8 ezer tanulót kérdezett a diákmunkáról. A válaszadók a legfőbb kritériumok közé sorolták a jó fizetést, a szakmai kihívást és a rugalmas munkaidőt. A megkérdezettek csaknem 80 százalékának volt fontos, hogy mennyit kereshet. Ebből a felmérésből is kiderült, hogy a diákok álláskeresési szokásai jelentősen átalakultak: a felmérésben részt vett fiatalok több mint 70 százaléka a Facebookot használja erre a célra, ezt követik a diákszövetkezetek weboldalai, és csak ezután jönnek a különböző állásbörzék és karriernapok.

Lilla nappali tagozatos hallgató az ELTE-n, és olyan szerencsés, hogy az egyik budapesti pláza mozijában dolgozhat. Elégedett, mert mindig időben és pontosan megkapja a fizetését, a beosztás rugalmas, minden vizsgát, órát figyelembe vesznek.


A diákmunka nagy előnye, hogy jó a társaság és rengeteg barátot lehet szerezni.

Nem mindenki ilyen elégedett. A diákok az internetes fórumokon főként az alacsony fizetésükre panaszkodnak, és arra, hogy nem becsülik meg őket. Persze az általános tapasztalat szerint a diákmunka arra pont elég, hogy legyen zsebpénzük, vagy ne jelentsen gondot, ha meg kell venni egy könyvet az iskolába, megélni azonban biztosan nem lehet belőle.


Én 4 éve csinálom ugyanazt a melót, hát nem fizetnek agyon, de suli mellett nem olyan rossz...

Hoszteszkedés, kérdőívezés szakadó esőben, megfázva, úgy, hogy nem érdekli a főnököt, ha nincs ember kint az eső miatt, te kérdezd meg őket...:D



Szabadság is jár

Nyáron szülői engedéllyel már 15 éves tanulók is vállalhatnak munkát, míg tanulmányi időszakban csak a 16 évnél idősebbek dolgozhatnak. Velük szerződést kötnek, ezt a szülőnek is alá kell írnia. A szerződésben a személyes adatokon kívül szerepelnie kell, hogy ki a munkáltató, mi a munkakör, mi az elvégzendő munka, és ezért mennyi fizetés jár. A fiatalokat a munka törvénykönyve védi, nem túlórázhatnak, naponta csak 8 órát dolgozhatnak, pénzt nem kezelhetnek. Szükségük van adószámra, mert a munkáltató a diákok béréből is levonja az adót, 16 százalékot.

Akármeddig dolgozik is valaki, jár neki az éves szabadság időarányos része. Mivel évente 20 nap rendes szabadság jár, ezért ha két hónapot dolgozik a diák, akkor őt is megilleti 3 fizetett szabadnap. Ha ezt nem veszi ki, akkor a munkáltatónak ki kell fizetnie. Ha a diák még nem, vagy csak az adott évben lesz nagykorú, akkor évente további 5 nap pótszabadság, vagyis összesen évi 25 nap illeti meg. Így a fenti példánál maradva, 2 hónap után arányosítva már 4 nap szabadságot vehet ki a dolgozó fiatal.


Államilag támogatott munka is van, döccenőkkel

Az állam is támogatja a diákmunkát: 1,5 milliárd forintot ad a településeknek, hogy 16 és 25 év közötti diákokat foglalkoztassanak a helyi önkormányzatoknál vagy önkormányzati fenntartású intézményeknél. Két éve 16 ezer, tavaly nagyjából 25 ezer fiatal dolgozott a program keretében, idén körülbelül 20 ezer diákra számítanak.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a program a béreket támogatja, a százszázalékos támogatás legfeljebb két hónapra adható, maximum napi hat órára. A támogatás a minimálbér, illetve a garantált bérminimum időarányos részének felel meg, így a szakképzettek esetében 91 500 forint, a szakképzettséggel nem rendelkezők esetében 78 750 forint lehet személyenként és havonta. Az önkormányzatoknak a járási hivatalokhoz kell benyújtani munkaerőigényüket.

Csakhogy itt sem megy minden a legnagyobb rendben. Korábban az alapvető jogok biztosa és a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes is szabálytalanságokat tárt fel az államilag támogatott nyári diákmunka-programban. Közös jelentésükben tavaly ősszel azt írták, hogy volt olyan település, ahol a programban szinte kizárólag az önkormányzati képviselőkkel, köztisztviselőkkel hozzátartozói viszonyban lévő diákokat alkalmazták. Ennek alapján szóba került az egyenlő bánásmód megsértése, valamint a diákok nemzetiségi származás alapján történő diszkriminációjának gyanúja.



Az ügyben a feljelentéseiről ismert Tényi István is bejelentést tett a Fővárosi Főügyészségen hivatali visszaélés gyanújával. (Tényiről itt olvashatja portrénkat)